Többé már nem titkos, romantikus randihely, de monumentalitásával Budapest nagyszabású turisztikai látványosságai közé emelkedett a második kerületi, 16. században épült török sírkápolna.
Gül baba egy dervis volt, aki 1541-ben a megszálló török sereggel érkezett Budára, hogy muszlim kolostort alapítson. Ezt a küldetését azonban nem tudta véghez vinni, a legenda szerint már a város elfoglalásának hálaadó ünnepén, 1541. szeptember 2-án elhunyt, és a baba jelentőségét jelzi, hogy díszes temetésén maga Szulejmán szultán is vitte a koporsót.
A türbét, azaz sírboltot pár évvel később emelte a sír fölé Mehmed Jahjapasazáde budai pasa; a török megszállás alatt épült köré kolostor, utána a jezsuiták keresztény kápolnává építették át, a 18. század végén magánkézbe került, a 2016-ban kezdődött felújításig látható alakját 1962-ben nyerte el.
A türbét és a rózsakertjét aztán nemcsak a törökök és az iszlám vallásúak budapesti zarándokhelyeként, hanem népszerű kiránduló- és panorámapontként tartották számon. A meghitt randevúra vágyók biztos pontja lett a városban, nem volt olyan válogatás a magyar sajtóban, ami ne ajánlotta volna a város legromantikusabb helyei között.
A fák és buja bokrok mögött megbúvó titkos találkahelynek volt egy kissé lerobbant, nosztalgikus bája, ami a felújítással, a rengeteg térkővel elveszett, és kicsit csupasznak, hidegnek hatott a hely – de egy frissen felújított látványosságtól sem lehet elvárni a titkos, regényes hangulatot. Viszont turisztikai szempontból kétség kívül egy profibb idegenforgalmi látványosság jött létre.
A fedett oszlopcsarnok alagsorába települt a Gül Baba Kulturális Központ és Kiállítóhely, ahol épp a Hagia Sophia-kiállítás nézhető meg, valamint az alagsorban kapott helyet egy teaház és két konferenciaterem is. Megújították a közműveket és az egykori Wagner-villához tartozó teraszos kertet.
Tizenkét turbános sírkőmásolattal idézik meg az egykori török temetőt, és a lépcsőzetes rózsakertek mellé egy illatozó levendulakertet is kialakítottak.
Gül baba szobra mögül sajnos egy kocka takarja ki a kilátást. Az emlékhelyre leginkább a grandiózus jelző illik: ahogy sétáltunk fel a Mecset utca felől, olybá tűnt, mintha egy erődöt vettünk volna be.
A romantikus hangulat talán újra eluralkodik majd a Gül baba türbéjén, ha ismét benövi az építési munkálatok miatt kivágott növényzet, és az idő belemélyeszti a vasfogait.
A kilátás továbbra is bámulatos, jókat lehet sétálni, nézelődni, és valószínű, hogy addig is megtalálják benne az élvezeti faktorokat a budapestiek és a turisták.
