A nap mint nap új szereplővel bővülő budapesti gasztrokínálat éppen nagy fluktuációja és gyorsasága miatt tűnhet néha nagy masszának, ahonnan nehéz kitűnni. Csaknem 10 éve készülnek egy békebeli kávéházak hangulatát, csemegepultok gazdagságát, magyar konyha értékeit kidomborító hely kialakítására. A projekt mögött azt a Vidák Lászlót találjuk, akinek a legendás Menza Éttermet és a Tisza cipő reneszánszát is köszönhetjük. Vagyis nincsenek lelkes pályaelhagyók, édesapa pénzével játszadozók, csak szakmaiság és a vendéglátás ismerete és szeretete. A Börze hosszútávra tervez, eltökélt, minőségi és nem utolsósorban gyönyörű.

Jó ideje vártunk már erre a nyitásra, s végre 2017 augusztusában egy új és vélhetően hosszú távra tervezett új kávéházzal/étteremmel bővült az V. kerület. A Börze név a Szabadság téri Tőzsdepalotától érkezik, illetve mivel igencsak multifunkcionális a hely, erre is utalhat. Logója egy régi típusú fűzős bőrcsizmában álló gyöngytyúk, ami némiképp lazítja azt a csillogást, amit odabent tapasztalunk. Szokatlan ez a fajta nagypolgári tér, hiszen egy ideje raklapokon ülve kávézunk és olajos hordókban mosunk kezet. A Börzében viszont a legkifinomultabb francia mozaikpadló, bordó-sárgaréz ülőalkalmatosságok, mesés, kifejezetten ide tervezett világítótestek, márványasztalok és elegáns, egységes tonettszékek díszítik a teret. Nem lehet elmenni a kezdeti Libertével való párhuzam mellett – természetesen megegyezik a belsőépítész. Nekünk ez a fajta tényleg nagystílű, mégsem finomkodó és nagyzoló irány viszont jobban tetszik.

Amellett, hogy klasszikus kávéház/étterem is, belépvén azonnal egy gazdag csemegepultba botlunk, továbbá számos prémium termékkel megpakolt polcok fogadnak. A csemegepultban kimérve, elvitelre, vagy helyben fogyasztható hideg finomságokat találunk, dekára mérve, tényleg olyan áron, hogy akár a sarki csemegében húzósabban jönnénk ki. Remek sajtok, kolbászok, szalonnák, valamint például svédgombasaláta, franciasaláta, padlizsánkrém is választható. Jópofa ez a koncepció, pláne, hogy elérhető (például 10 dkg körözött 279 forintért, 10 dkg házi abált szalonna 199 forintért). Különleges látványt nyújt a régi Berkel mérleg, mely körül hazai gasztrokönyveket találunk, és természetesen borokat is beszerethetünk a Börze kisboltjából. Valamint gondosan leválogatott magyar holmikat a levendulaesszenciától a szappanig.

Miután kicsodálkoztuk magunkat és beilleszkedtünk ebbe a tényleg nem mindennapi térbe, olyan helyen ültünk le, ahol mindent belátunk. Temesfői Béla, Szelényi Zoltán, és Némedy Barna felelőssége, hogy minden flottul menjen, velük beszélgettünk kicsit a jó értelemben vett régi vágású pincérkultúráról, arról a fajta vendéglátásról, amit ők szeretnének képviselni. Tényleg őszinte és belemagyarázásmentes minden, a vendégekért vannak, odafigyelnek minden kérdésre és kérésre.

7:30-tól tartanak nyitva, így a reggeli is opció lehet, akár az említett csemegepultos megoldásból, akár a reggeli ajánlatból. Klasszikus vonalat visznek, két tükörtojás szalonnával például 1290 forint, a debrecenijük mustárral és kenyérrel 1290 forint, a "fölséges reggeli" névre keresztelt full extrás sonka-sajt-kolbász-zöldség-kávé-narancslé és habzóbor kombináció 2790 forint.

Ebédidőben 1290 forintos áron házias, viszont bőséges kétfogásos menüvel mennek. Kevés jó ár-érték arányú ebédel találunk a környéken, hiába nagy a választék, de a Börzés ebéd tényleg megéri.

Az à la carte választék szűk és lényegre törő, Forster Zoltán és Nagy Attila séfek szakmai vezetése nyomán. Találunk például 1290 forintért hagyományos receptúra alapján, csak kicsit csinosabban érkező hortobágyi húsos palacsintát, a kacsamájpaté friss zöldségekkel és rozsos – a Pipacsból érkező – kenyérrel (2390 forint) is jó választás. Rég ettünk ilyen tényleg házias, szinte habszerűen könnyed, nem tolakodó, selymes patét. Rákóstoltunk a már említett svédgombára, ami nem csak retró, de finom is, nem beszélve a legjobb gazdaságoktól érkező felvágottakról. Érdemes megkóstolni a ház Újházyját (1190 forint), ami saját farmon nevelt gyöngytyúkból készül, sőt, a napi leves után is jó, ha kérdezünk.

Abszolút kedvencünk lett a kolbászmorzsában hentergetett harcsafilé (3990 forint), mely egy újhullámos zöldborsófőzelékkel érkezett és olyan tétel, amire hosszan emlékezni fogunk – egyszerűségében rejlett nagyszerűsége. Habtextúrákkal lazították a főzeléket, melyben ressen roppant a zsenge borsó julienne-re vágott héja. Kóstoltunk egy Cordon Bleu-t (2690 forint), ami krumplipürével és házi savanyúval érkezett. Nagy hazai kedvenc ez, az írásmódján és kiejtésén is sokszor mosolygunk, de vitathataltan, hogy sokan szeretik. Náluk egy ropogósabb pankómorzsát kap és göngyölve érkezik. Éppen séf ajánlaton volt egy wagyu steak is, ami tényleg kifogástalanul volt elkészítve, tartalmas jus-vel. Kacsacomb, tarjasteak, lassan sült bárány is a menün vannak – látható, hogy laza és magyaros a Börze vonala. Modern technológiákat természetesen ők is bevetnek, de csak azért nem sous vide-olnak mindent, hogy hangzatosabb legyen.

1000 forint alatt találunk még pohárdesszerteket és ropogós pankós túrógombócot is, édes tejfellel, de örömmel hoznak saját homoktövis sorbet-jükből is, amit a nyári 40 fokokban szívesen lapátoltunk volna.

Érdemes reggelizni, ebédelni, vacsorázni is a Börzében, mert tényleg sok munkára, szaktudásra és szenvedélyre épült, reméljük sokáig velünk marad, idővel pedig úgy emlegetik majd, mint testvérét, a Menzát.