Egy laikusabb embernek nagyon nehéz elképzelni, hogy egy cukrászt inspirálhatja egy komolyzenei tétel és egy divattervező meríthet ötleteket az építészetből, képzőművészetből. Pedig Hegedűs Zsanett is ezen a vonalon indult el. Tavaly Kanadába is kijutott kollekciójával, darabjai szerepeltek a brit Vouge és a Glamour oldalain.

Egyre több hazai tervezőre figyelnek fel nemzetközileg, egyre többször láthatunk a vörös szőnyegen, vagy éppen magazinokban magyar dizájnerek által tervezett ruhákat, kiegészítőket. Az AIAIÉ márka kitalálója, Hegedűs Zsanett 1995 óta foglalkozik személyre szabott, méretes ruhatervezéssel, 2002-ben végzett az Iparon, ösztöndíjasként tanulhatott Londonban, Ljubljanában is.Legújabb kollekciója kijutott a Vancouver Fashion Weekre, ahol a 70 bemutató tervező közül a Vouge Magazin képviselői 15-öt kiválasztottak, hogy publikálják őket online és nyomtatott formában is. Zsanett és az AIAIÉ a 15 közé került, így a tavaszi/nyári, Bauhaus ihlette kollekció számos nemzetközi lapban is szerepelt.

„Az inspiráció elindítója egy fantasztikusan rendezett kiállítás volt Balatonfüreden, a Vaszary Villában. André Kertész életútját mutatta be, tematikusan, eredeti fotókkal. Valószínűleg ez dolgozott bennem, amikor témának a nagy magyar fotósokat választottam, s azt a kort, amikor ők a legikonikusabb képeiket készítették, 1930 és 1950 között. A Ludwigban látott Munkácsi kiállítás és Blumenfeld kiállítása a Somerset House-ban erősítették ezt az inspirációs vonalat. Korszakalkotóan bántak a fény-árnyékkal, a nézőpontokkal, a témakapcsolásokkal, a komponálással. Teljesen logikusan társult bennem hozzájuk Moholy-Nagy és a Bauhaus építészet, amely később egyre hangsúlyosabb lett” – mondja Zsanett a kollekcióról.

Az alkotó folyamat közben belehelyezkedni a nagyok szemszögébe, a saját eszközeimmel megrajzolni egy tanulságos képet igazi kihívás volt számomra. Az árnyékok és lencsevetületek haute couture világa folyamatosan metsződik át a fine cut tökéletes szabásvonalaival, létrehozva gondolataim árnyfényképét az ezüstkorról, ami mai szemmel nem is létezhetett.”