A legmagasabb kémény
Először is tegyünk különbséget épület és építmény között. Nagyon egyszerűen fogalmazva: előbbibe mindenképpen be tudunk menni, az utóbbiba nem feltétlenül. Az építmény a nagyobb kategória, mondhatni:
nem minden építmény épület, de minden épület építmény.
Budapest legmagasabb építménye ipari jellegű, egészen konkrétan egy kémény. Az Óbudán, a Kunigunda útján található Észak-budai Fűtőerőmű 1969-ben épült fel, és 1977-ben kezdte meg a működését. A kéménye 203 méter magas, egyszer már feljutottunk a tetejére szétnézni, tökéletes kilátópont.
A legmagasabb irodaépület
A város legmagasabb építménye után a legmagasabb épületnek kell jönnie, az pedig egy még viszonylag fiatal monstrum: a MOL Campus a Kopaszi-gátnál. Van, akit egy óriásira nőtt űrjáró csizmára emlékeztet, míg másoknak meg más, merészebb párhuzamai vannak rá. Az biztos, hogy a gyakran csillogó, éjszaka kivilágított épület minden napszakban és minden irányból jól kivehető. Talán ez is közrejátszik abban, hogy a látványa meg a léte erősen megosztja a közvéleményt. De közben azért már egyre többen megszokják, hogy van ez a 2022-ben átadott, 143 méter magas monstrum.
A legmagasabb adótorony
A kémények mellett van még egy olyan építménytípus, amelyikről tudjuk jól, hogy általában magas: az adótornyok. A legmagasabb ilyen típusú és Budapesten található építmény a Széchenyi-hegyi adótorony. 192 méterre nyúlik az égbe, ezzel egyébként
ezüstérmes a legmagasabb fővárosi építmények listáján.
Az adóépületet és környékét még az 50-es évek második felében alakították ki, maga a torony pedig 1975-ben épült, de ezt megelőzően is volt már ott egy másik, csak persze kisebb, korszerűtlenebb meg bénább.
A legmagasabb lakóépület
Akárcsak a legmagasabb adótornyot, úgy a legmagasabb lakóépületet is 1975-ben adták át. Ez pedig az újpalotai lakótelep közepén magasodó Víztoronyház, ami 10 éven át, egészen 1985-ig látta el vízzel az egész környéket. A műemléki védettség alatt álló, nagyra nőtt bérház 18 emeletnyi lakás, valamint egy irtózatosan nagy víztartály, aminek a teteje tele van antennákkal, adótornyocskákkal és átjátszóállomásokkal. A pontos méretét ezek miatt nehéz megállapítani, de olyan 70 és 80 méter között van. Különlegessége a 18. emeleti két duplex, vagyis kétszintes műteremlakás, amelynek még terasza is van a második szintjén.
A legmagasabb oktatási épület
A Nagyvárad téri Semmelweis Egyetemi Elméleti Tömb (NET) toronyháza ránézésre lakóépület jellegű, de nem lakik benne senki, hanem oktatási, egyetemi épület, az orvostudományi főhadiszállása, ha úgy tetszik. A maga 88 méterével ez számít a VIII. kerület legmagasabb épületének. A ház építész-tervezője Wágner László volt, az átadásra pedig 1978-ban került sor. Az elméleti tömbben irodák, kutatási intézetek (gyógyszertani, mikrobiológiai, biológiai, korélettani), egészségügyi szervezési tanszékek, az idegen nyelvű lektorátus működik, és találhatók még benne oktatási célokat szolgáló előadótermek, laborok, reprezentációs célú közösségi helyiségek. A toronyház lábainál elterülő kétemeletes „lepényépületben” van az aula, a díszterem, két nagyobb előadóterem, pár kisebb szemináriumi terem és iroda, valamint itt működik a Hallgatói Önkormányzat is.
A legmagasabb (politikai) közintézmény
A Kossuth téren álló Parlament épületét nem kell bemutatni. Az ország első számú háza közel húsz éven át épült, 1885 és 1904 között, az építész Steindl Imre terveit követve. A kívül-belül gyönyörű, 96 méter magas épület
Európa második és a világ harmadik legnagyobb parlamenti épülete
– ezt talán kevesen tudják a Duna-parton magasodó Országgyűlésről, ami egyébként sokáig Budapest legmagasabb épülete volt egy másikkal holtversenyben, de ma már csak a futottak még kategóriába fér bele mindkettő – legalábbis az építmények között.
A legmagasabb egyházi épület
A másik 96 méter magas épület, a Parlament egykori vetélytársa a Szent István-bazilika, ami három építész keze nyomát is magán viseli, bár más-más mélységben és tenyérméretben. Hild József tervei alapján kezdődött el a munka 1851-ben, majd az ő 1867-es halála után Ybl Miklós vette át a stafétát, és a terveken is módosított. Végül 1906-ban, amikor átadták a bazilikát, már Kauser József állt a kormányrúdnál. Lehet, hogy már csak a vallási épületek között a legnagyobb, de hogy az egyik legszebb minden kategóriában, az is biztos.
(Borítókép: Hartyányi Norbert – We Love Budapest)
Legyetek ott első városi piknikünkön!
Gyertek, és töltsünk el egy vidám napsütéses tavaszi napot együtt a városligeti fák lombjai között május 1-jén, ahol day-time piknik, workshopok, sok szuper food truck és dizájnvásár is vár mindenkit.
Ünnepeljük együtt a tavaszt, a találkozásokat és azt a pezsgést, amiért annyira szeretjük Budapestet!
hirdetés
