1. Szopláki-ördöglyuk
Ebbe a barlangba csak a profi barlangászok meg a denevérek léphetnek be igazoltan, más földi halandók nem. De azért a korlátba kapaszkodva belenézhetünk a tátongó feketeségbe, ami egyenesen és mélyen a föld alá vezet. A barlang melletti tájékoztató tábla pedig megmutatja, hogy milyen szintekre, járatokra és termekre tagolódik ez a barlangkülönlegesség, ami egyébként egy sziklafal tövében, a Pilisszentkeresztről a Két-bükkfa-nyereg felé vezető turistaút mellett található. A Szopláki-ördöglyukba azért sem léphetünk be, mert víznyelő típusú barlang, amibe egy kötélen ereszkedhet le az ember. A napjainkban víznyelőként már inaktív barlang hossza 430 méter, a mélysége pedig 111 méter. A Budai-hegységben és a Pilisben ez az egyik legfontosabb telelő- és lakóhelye a denevéreknek.
2. Szelim-barlang
Magyarország legszebb barlangja, a Szelim Tatabányánál található, az óriásturul alatt nyílik a bejárata, ami az autóútról is látható. A triászkori mészkőbarlang hatalmas, az óriási, csarnokszerű terem 45 méter hosszú és 20 méter magas. Összesen 4 bejárata van, a fény pedig fentről, egy nagy, kerek nyíláson árad be. Egykor a neandervölgyi ember élt benne, de találtak itt állati eredetű (például óriásszarvas-, ősbölény-) csontokat is. De a későbbi korokban is használták lakhatásra vagy búvóhelyként. A barlang természetesen látogatható, és megéri elmenni, mert az, hogy lenyűgöző, nem kifejezés.
3. Bátori-barlang
Egy újabb barlang, ahova nem léphetünk be, ellenben olyan érdekes a története, hogy már csak ezért is megéri elkirándulni ide és legalább kívülről, illetve a környezetét megmustrálni. A barlang a Nagy-Hárs-hegyen található, és érdemes összekötni egy viszonylag könnyed túrával, ami többek között a Kaán Károly-kilátót és a Makovecz-kilátót is érinti, a kettő között pedig megtaláljuk a barlangot is. A névadója egy pálos szerzetes, Bátori László volt, aki 20 éven át, 1437 és 1457 között élt a barlangban, és azzal ütötte el ezt a két évtizednyi időt, hogy közben lefordította a Bibliát. Egy veszélyesen meredek, sziklás úton lehet megközelíteni, amit mindenki a saját felelősségére vállaljon be, pláne hogy utána vissza is kell mászni. A barlang fölött egy fahídon kelhetünk át, ha mégis úgy döntünk, hogy nem mászunk le a barlanghoz, ami amúgy sem látogatható.
4. A Remete-szurdok barlangja
Simán lehet, hogy valaki nem szeretne komolyabb és hosszabb túrára menni, hanem megelégszik egy könnyű erdei sétával. A II. kerületi Remete-szurdok tanösvény pedig pont ilyen, mindössze fél óra gyönyörű környezetben, és még barlang is akad útközben. A Remete-szurdok barlangja arról kapta a nevét, hogy amikor a pálos rendet az 1700-as évek vége felé feloszlatták, azt követően a szerzetesek ideköltöztek, elbujdokoltak, és így remete vált belőlük. A barlang után egyébként meg is hosszabbíthatjuk a kirándulást, és besétálhatunk Remeteszőlősre.
5. Remete-barlang a Börzsönyben
Ez egy másik Remete-barlang, és a Börzsönyben található, valahol Zebegény és Nagymaros között. E két település között kalandozva ejthetjük útba. Zebegény felől érkezve a Borostyán-kői pihenő után érkezünk meg a Dobozi-oromra, ahonnan páratlan kilátás nyílik, majd innen kicsit továbbhaladva, az S+ jelzésnél ereszkedünk le a Remete-barlangokhoz, ugyanis több is van. Komoly kihívás az ereszkedő, de megéri megtenni a nagyjából negyedórányi utat (utána viszont vissza is kell mászni). A remete elnevezésű barlangok egy típust jelölnek egyébként, méghozzá a lakói után. A legenda szerint már a római legionáriusok is használták ezeket, majd egy valóságos remete költözött ide, aki állítólag egy szamárral hordta fel a vizet, és amikor az állat átköltözött az árnyékvilágba, a remete nem cipekedett egymaga, hanem inkább szépen szomjan halt. Szomorú történet, amit feledtet a látvány, ami elénk tárul: a Prédikálószék, Dömös meg a Duna.
6. Holdvilág-árok
Egyik kedvenc, nem túl hosszú, mindössze 5 km-es túránk a Holdvilág-árok, ami kidőlt fákon, föld alól kilépő gyökérképződményeken és sziklákon át vezet, egy szurdokvölgyben, amit a víz alkotott, de pont az, víz nincs benne, csak a hűlt nyoma. Mondjuk, nem baj. Az egész nagyon vad és vadregényes. A cél a szurdok vége, ahol egy hosszú vaslétrán tudjuk megmászni a sziklafalat, de mielőtt ezt megtennénk, itt is találunk egy barlangot, amit szintúgy Remete-barlangnak hívnak, és az imént tisztáztuk, hogy miért hívnak egyes barlangokat így. Ebbe is simán be lehet sétálni, és aztán bent egyszer csak kétfelé ágazik, de ez nem jelenti azt, hogy újabb és újabb járatokba meg egy útvesztőbe jutnánk, ugyanis egy ponton fal állja az utunkat.
7. A Csévi-barlang és környéke
Piliscsév környéke is megér egy kiadós kirándulást, már csak azért is, mert több barlang is van a környéken, nem csak a kép feletti alcímben jelzett, amin ráadásul kalandosan, csúszva-mászva juthatunk keresztül, mint tehették ezt annak idején az ősemberek is, akik állítólag itt éltek. A Csévi-barlangon keresztüljutva megpihenhetünk az Eszperantó-forrásnál, ahol 100 évvel ezelőtt egy bányászokból álló illegális kommunista sejt tagjai gyülekeztek rendszeresen, elmondásuk szerint azért, hogy eszperantóul tanuljanak, valójában azonban szervezkedtek. A forrástól a Csévi-szirthez vezet az út, ahol kettéválik: az egyik irányban a Leány-barlangot, a másikban pedig a Legény-barlangot találjuk. Ami bizonyítja, hogy a barlangok kapcsán sem óvatlanság cukiságot emlegetni, mert ha valami az, akkor ez a páros barlang.
(Borítókép: Szabó Gábor - We Love Budapest)
