Idén nyáron sincs hiány jó könyvekből, úgyhogy bőven volt miből válogatnunk a nyári könyvajánlónkhoz. Listánkban van könnyen olvasható, beleélős, elgondolkodtató és egy picit nosztalgiázó kötet is, úgyhogy mindenki megtalálhatja a magának valót. Sőt, listánk végén egy meglepetést is tartogatunk!

Berobbant a nyár, ilyenkor legszívesebben a vízparton – egy hűsítő itallal a kezünkben – hűsölnénk. Szerintünk ehhez a képhez remekül passzol az árnyékban való olvasás is, ehhez ajánlunk remek olvasmányokat.

Roberto Bolaño: Távoli csillag

Különös olvasmány ez az alig 200 oldalas regény, amely bevezet minket Chile 70-es évekbeli világába. A Pinochet-diktatúra idejére repít, és az akkori fiatal irodalmárok, diákok mindennapjait ismerhetjük meg belőle. Egy különös alak bukkan fel a hallgatók között, aki meggyőző stílusával mindenkit megbabonáz, azonban mindez csak álca, ami mögött a gonosz rejtőzik. Minket is mellbe vágott az a jelenet – talán a regény egyik legerősebb jelenete –, amikor a magát költőnek kiadó Alberto Ruiz-Tagle szemrebbenés nélkül legyilkolja a fiatal költőnőket. Ezután eltűnik a színről, és évekkel később Carlos Wieder néven, hadnagyi rangban, veszedelmes emberként bukkan fel. Ki ő valójában? Egy zseniális, provokatív költő? A rezsim titkosügynöke és könyörtelen végrehajtója? Vagy a halál szimbóluma? A Távoli csillag karakterei az ő különös alakját kutatják, miközben felsejlik a chilei önkényuralom működése, és felszínre kerülnek a rezsim bűnei.

Kertész Edina: Magda menekülése

Kertész Edinát inkább gyermek- és ifjúsági regények szerzőjeként ismerhetjük. A Magda menekülése a második felnőtteknek szánt könyve. A kerettörténet szerint a regény elbeszélője válása után próbálja újra megtalálni önmagát, felderíteni a személyiségét, a tetteit meghatározó, több női generáción átívelő családi mintákat. A keretbe ágyazott másik történet már nagymamája, Magda fiatalságát írja újra – és szerintünk ez az izgalmasabb sztori. A II. világháború eleji Budapestről indulunk, ahol még szerelmek szövődnek és mulatságokat tartanak, de a könnyedségbe bekúszik a háború, ami a regény előrehaladtával egyre súlyosabban érezteti a hatását. Bizonytalanság, sárga csillag, légiriadók, ostrom, szétlőtt házak, vándorlás, a városból elhurcolt vagy a fronton elesett emberek alakítják a történetet. Noha Kertész Edina leírja a háborús Budapest minden szenvedését, mégsem nyomja ránk a mély melankóliát. Persze nem a történelmen van a fókusz, hanem a főhősökön. Hogyan próbálnak meg túlélni egy önmagából kifordult világban? Hogy lehet elmenni innen, és mi lesz azzal, aki itt marad? De ami igazán megrázó ebben a könyvben, az a saját magáról lemondó lány karaktere, aki a mártírkodó édesanyja miatt csak fél életet él.

Kisőrsi-Farkas Zsófia: Bicikliút a hóviharban – Ingázó nők a szocialista iparban

Szombat Jutka története az 1950-es évek Magyarországát és az erőszakos téeszesítést, valamint a fiatal nők munkakeresését és annak nehézségeit mutatja be. Belőlük sok esetben gyári munkás lett. A főhős történetén keresztül bepillantást nyerhetünk az első generációs munkások mindennapi küzdelmeibe: a munkaközvetítő irodák soraitól a gyári futószalag mellett eltöltött órákig, a vonatra várakozástól a hóviharban való kerékpározásig. Főként azt érthetjük meg, milyen nagyobb erők befolyásolták a hétköznapi emberek döntéseit abban az időszakban. Kisőrsi-Farkas Zsófia társadalomtörténész, aki a 20. századi magyar társadalom kutatásával foglalkozik. Érdemes elolvasni ezt a könyvet, ha a szépirodalom és a fikció helyett a múltunk egy fontos szeletét szeretnénk mélyebben megismerni.

Parti Nagy Lajos: Mauzóleum – Hat színdarab

Parti Nagy Lajos (a szerzővel készült interjúnk itt olvasható) a kortárs magyar irodalom megkerülhetetlen alakja, akit nemcsak bravúros nyelvi leleményei, de a lapokon megelevenedő karakterei, a legkülönfélébb zsánerek keverése és az abszurd humora miatt is szeretünk olvasni. Épp ezért ajánljuk a Mauzóleum című kötetét, amibe 6 korábbi drámát (Ibusár, Gézcsók, Mauzóleum, Bivalyszuflé, Az élet sója, Hulahop) válogatott a szerző. Bevalljuk, az iskolapadból kikerülve már kevésbé olvasunk drámákat, azokat inkább a színházban nézzük meg, hiszen az egyes darabok ott élnek igazán, de néha mégis jólesik belemerülni ezekbe a szövegekbe. Különösen akkor, ha az ember rövidebb, mégis mély tartalommal teli olvasmányra vágyik. A Mauzóleum darabjai ilyenek. Az egyik kedvencünk az 1992-es Gézcsók, ami Kosztolányi Dezső kései szerelmi történetén keresztül jeleníti meg a költő utolsó, betegséggel terhelt éveit. Az ikonikus Ibusárt olvasva pedig látjuk magunk előtt életre kelni Sárbogárdi Jolánt és az általa megírt huszárokat – itt csak a színdarabhoz tartozó zenét hiányoltuk. De van itt valahol a 80-as és 90-es évek között, a lepusztult gangos bérházakban játszódó tipikus pesti életkép (ami a mai VIII. kerület mélyébe is beillik), de kelet-európai motívumokat használó gengszterfilmátirat, valamint az élet és halál nagy kérdéseit felvető dráma is.

Jehan Paumero: A hazám és az otthonom – Magyarország egy francia szemüvegén át

Ez a könyv igazi kellemes meglepetés. Olvasás közben visszarepülünk a 2000-es évek elejére, és ha akkoriban még csak kiskamaszok voltunk, akkor megismerjük az akkori huszon- és harmincévesek kultikus, máig emlegetett szórakozóhelyeit – Budapesten vagy Pécsett. Ami ezt az időutazást igazán izgalmassá teszi, hogy egy francia srác szemüvegén keresztül látjuk az egészet. Vajon ő hogyan lát minket? Hogyan tanulta meg a nyelvünket (annyira jól, hogy ezt a könyvet is magyarul írta), és milyen volt megérkezni Nyugatról egy ismeretlen magyar városba (Pécsre). Érdekes volt látni, hogy míg mi borúsan látjuk magunkat, és szívesen gondoljuk Kánaánnak a nyugati világot, a szerző szemüvegén keresztül ez teljesen máshogy látszik. A sztori, amiben jelentős szerepet kap a kora 2000-es évek zenei szcénája, lévén a szerző amolyan zenei háttérember, koncertszervező, head of distribution a Believe kiadónál, illetve van egy zenekara is, a Psycho Mutants. A hangulat és a nyelvezet hamar berántja az olvasót, ideális a nyári estékhez, utazáshoz vagy vízparti hesszeléshez, és néhány mondatnál, helyzetnél hangosan felnevettünk. Például akkor, amikor a szerző a magyar nyelv tanulása közben a szavak hangzásához a francia szavak, mondatok hangzását társította, ennek köszönhetően pedig a legkülönfélébb és legabszurdabb jelentések jöttek össze. Szóval ez egy könnyen olvasható és szórakoztató könyv, persze vannak benne a jelen társadalmunkra (magyar, francia egyaránt) való kiszólások és reflektálások is, amiken érdemes elgondolkodni. Sőt, ahhoz is meghozza a kedvünket, hogy minél hamarabb Pécsre utazzunk.

Török Ábel: a harmadik ég

Ha csak egy szóval jellemeznénk ezt a történetet, azt mondanánk, hogy szép. Ritkán olvastunk az utóbbi időben ilyen lírain megírt regényt. Keveredik benne a népmese az északi világokkal, de hangulata megidézi Wass Albert A funtineli boszorkány című kötetének világát is. Ez az a könyv, ami biztosan megérinti az olvasót és hat az érzékekre – lehet rajta sírni, nevetni, lehet a hőseire haragudni. Olyan valóságosan írja le a fájdalmat, hogy tényleg összeszorul a gyomrunk, ahogy látjuk, min megy keresztül egy-egy szereplő. Jólesik benne lenni abban a mesebeli világban, amit a szerző megálmodott, hiszen mindent annyira élővé, tapinthatóvá varázsol, hogy szinte együtt lélegzünk a karakterekkel. Eleinte talán nehéz követni a több szálon futó cselekményt és azt, hogy az élőszóval keveredik a szereplők ki nem mondott gondolata, de ahogy felvesszük a regény ritmusát, minden összeáll. Örök szerelem, egymásnak szánt sorsok, kitartás, fájdalom, várakozás, önfejlesztés, összetartás és elfogadás, végül pedig a halál. Ebben a történetben tulajdonképpen minden benne van, ami élet, csak épp mesébe bújtatva, és ez jól van így.

We Love Budapest: 23 – Nagy budapesti kerülethatározó

Nagy hírünk van: augusztusban megjelenik Budapest kerületeinek történetét, legendáit és titkos helyeit bemutató könyvünk! Melyik kerületet nevezték Budapest gyomrának? Hol voltak a város leghíresebb luxusbordélyai? Hogyan nem lett Újpest a magyar Szilícium-völgy? Nem kell megijedni a több száz oldalas kötettől, ugyanis a száraz adatok helyett a hangsúly az izgalmas történetek, a rejtett kincsek és az érdekes épületek bemutatásán van. A Nagy budapesti kerülethatározó segítségével megismerhetjük a főváros kerületeinek titkait, megtudhatjuk, hol van Budapest mértani közepe, ahogy azt is, melyik pesti kerület érdemelte ki a „Pest Budája” címet. A könyvből kiderül, hogy a VII. kerület sokkal több turistaparadicsomnál, hogy az I. kerületben a Váron túl is van élet, ahogy a belső kerületeken túl is, így megtudhatjuk például, hogy miért érdemes felfedezni Rákosmentét, Cinkotát vagy épp Budafokot. A színes grafikákkal, archív és mostani fotókkal illusztrált könyvet olvashatjuk lineárisan, de akár ugrálhatunk is a fejezetek – azaz a kerületek – között. Minden az olvasó tudásvágyától függ. Reméljük, kedvet kaptatok hozzá, az Inda Press és a Libri oldalán pedig már elő is rendelhetitek, ráadásul kedvezményes áron.

Megjelent első bookazine-unk, ne maradj le róla!

Már 15 éve lélegzünk összhangban a fővárossal. Jubileumi kiadványunkban mindent megtalálsz, ami magazinunk és eddigi munkánk esszenciája. Gasztronómia, kultúra, városi legendák és Budapest arcai, interjúk, történetek és a legjobb helyek – úgy, ahogyan mi látjuk a fővárost.

Rendeld meg itt vagy keresd a nagyobb könyvesboltokban!

hirdetés

Címkék