A VHS-korszak olyan 20 évig tartott, a 80-as évek első felétől egészen a 2000-es évek legelejéig. Maga a készülék és az adathordozó japán találmány, 1976-ban született meg, az otthonokban terjedni pedig pár évvel később kezdett el. Nálunk némi késéssel, a rendszerváltás időszakában, így a mi VHS-korszakunk valamivel rövidebb ideig is tartott 1990-től 2000-ig.
Ezt járja körül Lichter Péter filmrendező és -esztéta most megjelent, A VHS gyermekei című könyve. Ebben kiemel 11 filmet – az utolsó 2000-ből való –, ami szerinte jól jellemzi a kort, az adott évet, és számára is meghatározó erejű.
Ennem apropóján mi is összeszedtük a kedvenc 11 filmünket a VHS-korszakból, ugyanúgy, ahogy Lichter Péter, minden évből kiemelve egyet. A moziklasszikusok ma is könnyedén elérhetők: az igazán kemény VHS-arcoknak természetesen videókazettán, a többieknek pedig ott van „napjaink videókazettája”, a streaming.
1. Die Hard 2. – Még drágább az életed (1990)
Bruce Willis igazságosztó, terrorveszély-elhárító zsaruja, John McClane visszatért! Ezzel a jó hírrel indult nálunk a VHS-korszak, egy akkori mércével mérve a legfelső tartományba tartozó módon robbanékony akciófilmmel. A történet természetesen karácsonykor játszódik, John a washingtoni Dulles Nemzetközi Repülőtéren várja a felségét Los Angelesből – csak hát túl jó zsaru ahhoz, hogy csak úgy várakozzon, így ki is szúr két férfit, akik gyanúsan viselkednek. Ebből pedig, minő véletlen, halálos verekedés kerekedik. McClane hadnagy innentől kezdve versenyt fut az idővel meg a terroristákkal, akik szörnyű bűncselekményt terveznek elkövetni a repülőtéren, ráadásul John feleségének is veszélyben az élete. Arra, hogy szinte mindenki kíváncsi volt McClane kalandjaira, millió rongyosra nézett videókazetta volt a bizonyíték. Az évtized és a korszak tehát egy nagy akcióval indult.
(A film megnézhető a Disney+-on.)
2. Cape Fear – A rettegés foka (1991)
Van, hogy egy korábban sikeres film remake-je még nagyobbat szól, mint az elődje, jelen mozi esetében pont ez volt a helyzet. Ehhez persze kellett egy olyan rendezőzseni, mint amilyen Martin Scorsese, meg egy tökéletes szereposztás. A rosszember ezúttal az agyontetovált és irtózatosan kigyúrt Robert De Niro lett, vele szemben pedig egy család áll: Nick Nolte az apa, akit sosem láttunk még ennyire törékenynek, az anya Jessica Lange, de az igazi telitalálat az akkor még teljesen ismeretlen, mindössze 17-18 éves Juliette Lewis volt, aki ezzel a filmmel alapozta meg a karrierjét. Amikor De Niróval közösen vannak a vásznon, az egészen nyugtalanító, hátborzongató kettős. De miről is szól a film? Nagyon egyszerű a sztorija: egy börtönből szabadult pszichopata bűnöző bosszút akar állni az őt egykor képviselő ügyvédjén és családján. Scorsese számára nem is a fordulatok, hanem a karakterek változása és egymásnak feszülése a fontos, így a bosszúkrimi nála pszichothrillerré válik.
(A film megnézhető az Apple TV+-on.)
3. Unforgiven – Nincs bocsánat (1992)
Bár korábban és többször is ült már a direktori székben, de az igazi nagy, ráadásul a mai napig tartó rendezői menetelése Clint Eastwoodnak ezzel a filmmel kezdődött. Két legyet ütött egy csapásra: nemcsak készített egy tőle addig szokatlanul nagyon erős és emlékezetes mozit, ami bizonyította, hogy a színészetnél lehet, hogy a rendezéshez jobban ért, hanem az akkor már halottnak tekintett western műfajába lehelt életet, gyakorlatilag feltámasztotta. Egy egykori bérgyilkos meg a volt rabszolgája, pár prosti meg a városát kiskirályként irányító seriff a szereplői ennek az egyszerű és szikár történetnek. Öregfiúk (Gene Hackman, Morgan Freeman, Richard Harris és a rendező) csapnak össze fiatal lányok kedvéért, ők kérik fel és fizetik meg egy utolsó utáni munkára a volt bérgyilkost. A film, ami visszaadta a hitet a westernbe, és a műfaj köszöni szépen, azóta is remekül van.
(A film megnézhető a Netflixen.)
4. The Fugitive – A szökevény (1993)
A színész, akit Han Solo és Indiana Jones karaktere tett halhatatlanná a mozivásznon, vagyis Harrison Ford több jó filmben is játszott karrierje során, amelyek közül ez az egyik legjobb. A varázsa ennek is a pofonegyszerűségében rejlik: egy súlyos vádakkal ártatlanul meghurcolt ember (Harrison Ford) menekül, őt pedig üldözi a törvény kíméletlen ura (Tommy Lee Jones), és közben nyomozás is folyik az üldözés mellett: ha nem főhősünk a gyilkos, akkor ki? A mozi egyszerre pörgős akció és talányos krimi. Olyan, mint dinamikusan kirakni egy jó nagy puzzle-t. Főhősünknek nincs is sok ideje, hisz a film legelején rögtön halálra ítélik a felesége meggyilkolásáért. Igyekeznie kell, mi pedig a körmünket lerágva izgulunk érte.
(A film megnézhető az Apple TV+-on.)
5. Pulp Fiction – Ponyvaregény (1994)
Ha egyetlen filmmel kéne kifejezni, leírni a 90-es évek bőséges és igazán jó filmekkel teli évtizedét, elég sokan Quentin Tarantino Cannes-ban is jutalmazott moziját említenék, ebben biztosak vagyunk. Az, hogy kultfilm, nem kifejezés. A mai napig generációk nőnek fel rajta. Már csak Samuel L. Jackson és John Travolta kettőse, valamint párbeszédeik miatt érdemes megnézni, de ezen a ponton végül is fel lehetne sorolni a teljes filmet. Nemcsak a színészek kiválók, és az általuk megformált karakterek, de a mozi minden egyes képkockája zseniális. A film, amiben nem a történet a fontos, hanem a történetmesélés módja. Divatba hozta a térben és időben ide-oda ugrálva mesélést, így a kép, hogy mit is láttunk, csak a legvégén áll össze. A mai napig az egyik (ha nem a) legőrültebb mozi.
(A film megnézhető a Netflixen.)
Lichter Péter: A VHS gyermekei
A szerző egyfelől a filmek szerelmese, másfelől szakmabeli is: rendező, filmesztéte, a PTE BTK Filmtudományi Tanszékének adjunktusa, a Prizma folyóirat szerkesztője, na és nem ez az első filmtörténeti ismeretterjesztő könyve sem. Új munkája már a címével elárulja, hogy pontosan hova, melyik filmtörténeti korszakba repít vissza bennünket: a 90-es évekbe. Az 1990 és 2000 közötti 11 évet felölelő, egyszerre informatív és szórakoztató könyv nemcsak a VHS-ről mesél, hanem szinte a teljes kultúra szempontjából (vagyis nem csak a filmek miatt) fontos évtizedet meséli el, elemzi a filmeken keresztül. Megismerjük a technológia fejlődésének stációit, és közben természetesen a legfontosabb filmek is szóba kerülnek, nem beszélve a színészekről, a rendezőkről, az alkotókról. Lichter Péter úgy írta meg a könyvét, hogy minden egyes évnek összefoglalja a történéseit és a fordulatait, mindezt filmes szakemberekkel készült rövidebb visszaemlékező interjúkkal tarkítva, emellett mindig kiemel egy-egy számára fontos és jellemző filmet, amit részletekbe menően tárgyal.
- 16:9 Könyvműhely Kft. / Prae Kiadó
- 216 oldal
- 4990 Ft
6. Twelve Monkeys – 12 majom (1995)
Megint Bruce Willis (vitán felül ő volt a 90-es évek tartósan legmenőbb színésze), ám ezúttal teljesen más szerepkörben láthatjuk, mint azt megszokhattuk tőle. Itt nem sebezhetetlen, nem egy egyszerre hétköznapi és emberfeletti ember, hanem esendő, sebezhető, gyakran gyenge, és bár hős, de nem a szó megszokott értelmében. Időutazás, őrület, bizarr jövő, többek között ezt kínálja a Monty Python-os Terry Gilliam filmje, amiben nemcsak Willis lép ki a komfortzónájából, hanem a legfontosabb mellékszerepet elvállaló Brad Pitt is, aki ezúttal nem szépfiú, nem is macsó, hanem egy egyszerre hátborzongató, kiszámíthatatlan és idegesítő elmebeteg. Nyugtalanító sci-fi érzelmes katarzissal a végén, ami után sokáig elég nehéz megszólalni.
(A film megnézhető az Apple TV+-on.)
7. Fargo (1996)
Egy különösen bizarr, fekete humorú mozi a Coen fivérektől. Véres bűntörténetbe csomagolva mesél az amerikai társadalomról, arról, hogy micsoda elszabadult indulatok, torz érzések, fura vágyak és aljasságok rejtőznek a lakóházak falai mögött, miközben kifelé mindenki széles mosollyal integet, mintha minden a legnagyobb rendben volna. Az egyetlen pozitív karakter, pontosabban karakterek az emberrablási ügyben nyomozó helyi rendőrnő, valamint mackószerű férje, akik a normalitás képviselői a totális őrülettel szemben. Érdekesség, hogy Frances McDormand terhesen játszotta el a film terhes rendőrnőjét. A Fargo abszurditását emeli, hogy szörnyűségei, véres jelenetei elsősorban nem taszítóak és elborzasztóak, hanem inkább komikusak, véres csonkolás ide vagy oda.
(A film megnézhető a MAX-on.)
8. LA Confidential – Szigorúan bizalmas (1997)
Ennek a szövevényes és fordulatos bűnügyről mesélő neonoir mozinak köszönhetjük Russell Crowe-t és Guy Pearce-t, akik az eleinte egymást utáló, majd egymással végül megbékélő főhősöket alakítják. Két rendőrt, akik – dacolva a gengszterekkel, a korrupt zsarukkal, a még korruptabb politikusokkal meg az őket fizető pénzemberekkel – kinyomozzák a mocskos ügyet, ami az 50-es évek Los Angelesében esett meg. Nagyon fontos szerep hárul a filmben az akkor még ünnepelt Kevin Spacey-re is, csak annyit mondanánk most nagyon talányosan (ami egy noirhoz tökéletesen passzol is), hogy Rollo Tomassi... A film egyébként tele van kőkemény ökölpárbajjal, lövöldözésekkel, fülledtséggel meg mocskos titkokkal, és egy apró, de nagyon fontos mellékszerepben láthattuk először a később A mentalistával világszerte ismertté lett színészt, Simon Bakert is.
(A film megnézhető az Apple TV+-on.)
9. The Truman Show – Truman Show (1998)
Truman természetesen nem Truman elnök, hanem Truman Burbank, egy teljesen átlagos, hétköznapi ember. Annyira az, hogy ő a legátlagosabb és leghétköznapibb ember. És pont emiatt mégsem az. Erről ugyanis a film elején ő még nem tud: hogy az, amiről azt hiszi, hogy az élete, valójában egy tévéműsor, amit milliók néznek nap mint nap. Ez lenne a Truman Show. Na de mi történik akkor, amikor a sitcom főszereplője valamit megneszel, majd rájön, hogy ő csak egy tévékarakter. Mi van akkor, amikor rájön a hazugságra és fellázad. Erről szól ez a roppant érdekes és számos kérdést felvető mozi, ami azért is volt fontos, mert ez volt az egyik olyan film, amivel Jim Carrey kitört az addig ráerőltetett, idétlenkedve nevettető komikus szerepköréből, megmutatva, hogy több is van benne, mint az obszcén poénok.
(A film megnézhető az Apple TV+-on.)
10. American Beauty – Amerikai szépség (1999)
Kevin Spacey is nagyon hasított a 90-es években, itt vált azzá, akinek a virtuális szobrát később a(z állítólagos) zaklatási ügyeivel majdhogynem lerombolta. A filmben ő játssza Lester Burnhamet, azt a középkorú férfit, akinek komédiába illő, ám tragikus drámáját meséli el a mozi. Ezt, egészen pontosan a saját halálát maga a főhős meséli el, már a másvilágról. Innen indul a film, hogy aztán ugyanide érjen vissza, de akkor már tanulságokkal terhelten. Főhősünk, a kiégett, az 50 felé egyre vészesebben közelítő negyvenes fellázad a sors ellen: füvezni és gyúrni kezd, kikezd egy diáklánnyal, hangosan hallgatja a kedvenc zenéit, és szarik bele a világ közepébe, miközben azt hiszi, hogy az újra megtalált szabadságának nincsenek határai. Pedig de, vannak, erről szól a film sok-sok iróniával.
(A film megtekinthető az Apple TV+-on.)
+1 Billy Elliot (2000)
Ez a film már egy másik évtized első évében született, méghozzá abban, amelyben végleg leáldozott a VHS-nek. A 11 éves Billy jobban lázad, mint Lester az Amerikai szépségben. Macsó vidéken, egy bányászfaluban él, kemény és szénporos arcú emberek között, ahol egy fiúnak bokszolnia illik, sőt kell. Ő is ezt teszi, mígnem szemtanúja lesz egy balettórának, ő pedig azonnal bele is szeret, és balett-táncos akar lenni. Csakhogy egy olyan közegben, mint az övé, ez a küldetés majdhogynem lehetetlen. De Billy számára a lehetetlen egy nem létező fogalom, a film pedig arról a nagyon rögös útról szól, amelynek a végén a balettszínpad áll. Imádni való film a Billy Elliot, ami az akkor még gyerekszínész Jamie Bell első jelentős filmszerepe volt.
(A film megtekinthető az Apple TV+-on.)
Végezetül nézzük Lichter Péter 10+1-es listáját, melynek hatására mi is összeállítottuk a sajátunkat:
- 1990: Home Alone – Reszkessetek, betörők!
- 1991: The Fisher King – A halászkirály legendája
- 1992: Batman Returns – Batman visszatér
- 1993: The Fugitive – A szökevény
- 1994: Léon: The Professional – Léon, a profi
- 1995: Heat – Szemtől szemben
- 1996: Fargo
- 1997: Seven Years in Tibet – Hét év Tibetben
- 1998: The Thin Red Line – Az őrület határán
- 1999: Magnolia – Magnólia
- 2000: Requiem for a Dream – Rekviem egy álomért
(Borítókép: Henri Leduc - Getty Images)
