Minden régi városnak ezer rétege van, a fejlődéshez hozzátartozik az átalakulás is. Budapest sem különbözik ebben más helyektől, mivel területe évezredek óta lakott, egymásra épültek az eltelt idő nyomai. Bizonyos épületek mégis olyanok, mintha már az idők kezdete óta a városban lennének, ám ez koránt sincs így. Cikkünkből megtudhatjátok, mi állt a helyükön.
1. Régen a Budai Csillagvizsgáló (Uraniae), ma a Citadella
1815-ben három európai uralkodó jelenlétében avatták fel a Budai Csillagvizsgáló (Uraniae) épületét. A világszínvonalú, modern csillagvizsgáló, amit Kazinczy Ferenc, Széchenyi István és Döbrentei Gábor is szívesen látogatott, a vár 1849-es ostroma során semmisült meg. A magyar szabadságharcosok az épület közelében helyezték el a várat ostromló ágyúikat, az osztrákok válaszcsapásai pedig szinte porig zúzták az épületet. Helyén ma a Citadellát találjuk.
2. Régen az Újvilág mulató, ma a Vígszínház
Az Újvilág mulató 1861-ben nyitotta meg kapuit, és egykor Budapest legpikánsabb örömtanyája volt. A szórakozóhely a Fatér közelében állt, ahol dunai fakereskedők tárolták portékáikat. A rakások között sok bűnöző, alvilági figura rejtőzött, így a mulatni vágyókat a mostani Nyugati pályaudvarnál külön kocsik várták, hogy könnyen át tudjanak hajtatni a rossz környéken. Ma a Vígszínház épülete áll a helyén. Az Újvilág történetéről itt írtunk bővebben.
3. Régen a Nemzeti Színház, ma a Blaha Lujza tér egy része
1965-ben hatalmas robbantásokat követően porba hullt a régi Nemzeti Színház utolsó eleme is. Bár az épület eredetileg a Népszínház volt, és csak ideiglenesen játszott volna itt a Nemzeti Színház társulata, mégis több mint fél évszázadra itt ragadtak. Bár sokan politikai okot gyanítottak a háttérben, hivatalosan a metróépítés miatt kellett eltűnnie az épületnek. A helyén ma a Blaha Lujza tér egy részét találjuk.
4. Régen az Újépület, ma a Szabadság tér és a környező épületek egy része
1786-ban készült el a rettegve gyűlölt Újépület, ami azért vált hírhedtté, mert az 1848-as szabadságharcosok börtöne és kivégzőhelye lett. Falánál végezték ki Batthyány Lajos grófot, erre emlékeztet a ma is látható Batthyány-örökmécses. Ma a Szabadság teret találjuk itt.
5. Régen a Hungária fürdő, ma a Continental Hotel Budapest (Dohány utca 44.)
A zsidó negyed egyik utcájában sétálva csodás homlokzatra lehetünk figyelmesek. Ez az utolsó maradéka az egykor itt állt Hungária fürdőnek. A népszerű, modern fürdőkomplexum csillaga az 1920-as évekre leáldozott, helyén szálloda nyílt, ám az épület 2002-re életveszélyes állapotba került, csak a homlokzatát sikerült megmenteni az építkezés során. Ma egy hotel áll itt.
6. Régen a régi Szent János Közkórház, ma a Széna téri park
Kevesen tudják, hogy nem a mostani Szent János Kórház az egyetlen betegeket ellátó intézmény Budapest történetében, ami ezt a nevet kapta. A régi Szent János Közkórház építéséről az 1710-es pestisjárvány idején döntöttek. Mivel az intézmény járványkórházként kezdte meg működését, helyét egészségügyi okokból a városfalon kívül jelölték ki. Az épületet aztán többször átépítették, más funkciót is kapott, végül lebontották. A közelében lévő városfal egy darabja viszont ma is látható. Ma a Széna téri park van a helyén.
7. Régen a Kis Konstantinápoly vigalmi negyed, ma a Műegyetem épületei és az Infopark
1896-ban, a millenniumi ünnepség keretében épült fel Budapest legnagyobb és legrövidebb életű vigalmi negyede, a Kis Konstantinápoly. Nemcsak a negyed épületei, hanem a környezete is hasonlított a török városra, hiszen egy zárt tó, a korábbi Duna-öböl partján terült el. A vállalkozók azonban nem számoltak azzal, hogy a környéket nyaranta elképesztő szúnyogáradat lepi el, így a létesítmény néhány hónap alatt csődbe ment, a területet később fel is töltötték. Ma a Műegyetem épületei és az Infopark állnak a helyén.
8. Régen a Heccszínház, ma a Szent István-bazilika
Vannak olyan helyek, amikért egyáltalán nem kár, sőt. Budapest egyik grandiózus, szerencsére egészen más funkcióval rendelkező szimbóluma helyén 1787-től kilenc éven át működött az úgynevezett Heccszínház, ahol állatviadalokat tartottak. Végül nem az állatvédelem, hanem a tűzveszélyesség miatt bontották le a város közepén található létesítményt. Fotó nem maradt fenn róla, ma a Szent István-bazilika áll a helyén.
9. Régen az Ős-Budavára, ma a Fővárosi Állat- és Növénykert
A Városliget ismert mulatónegyede volt az Ős-Budavára, ami szintén az 1896-os millenniumi ünnepségsorozat keretében nyitott meg. Az ideiglenes épületekben nagy élet zajlott, rosszabb és jobb hírű mulatók, sörözők, kocsmák, mutatványosok szórakoztatták a látogatókat. Bár a beruházás eleinte döcögött, végül olyan sikeres lett, hogy az Állatkertet, ami egyébként ideiglenesen adta bérbe területének egy részét a vigalmi negyed számára, senki sem látogatta, ezért csődbe ment. Az Állatkertet ugyan később újranyitották, ám mivel nagyobb helyre volt szüksége, a vigalmi negyedet tűzveszélyességre hivatkozva lebontották. Ma az Állatkert egy része van a helyén.
10. Régen a Nemzeti Lovarda, ma a Magyar Rádió székháza
Most a város szíve, régebben azonban egészen máshogy festett a Nemzeti Múzeum környéke, ahol 1858-ra épült fel a Nemzeti Lovarda, romantikus stílusban. Az épület táncmulatságoknak, lövöldének is helyet adott, a Festetics grófok és a Palotanegyed más előkelő lakói pedig könnyű sétával eljuthattak a lovardába. A helyszínen egyébként ma is gyakran a szórakoztatásé a főszerep, a Magyar Rádió székháza áll a Lovarda helyén.
(Borítókép: Fortepan)
