1. Régen a Budai Csillagvizsgáló (Uraniae), ma a Citadella
1815-ben három európai uralkodó jelenlétében avatták fel a Budai Csillagvizsgáló (Uraniae) épületét. A világszínvonalú, modern csillagvizsgáló, amit Kazinczy Ferenc, Széchenyi István és Döbrentei Gábor is szívesen látogatott, a vár 1849-es ostroma során semmisült meg. A magyar szabadságharcosok az épület közelében helyezték el a várat ostromló ágyúikat, az osztrákok válaszcsapásai pedig szinte porig zúzták az épületet. Helyén ma a Citadellát találjuk.
2. Régen az Újvilág mulató, ma a Vígszínház
Az Újvilág mulató 1861-ben nyitotta meg kapuit, és egykor Budapest legpikánsabb örömtanyája volt. A szórakozóhely a Fatér közelében állt, ahol dunai fakereskedők tárolták portékáikat. A rakások között sok bűnöző, alvilági figura rejtőzött, így a mulatni vágyókat a mostani Nyugati pályaudvarnál külön kocsik várták, hogy könnyen át tudjanak hajtatni a rossz környéken. Ma a Vígszínház épülete áll a helyén. Az Újvilág történetéről itt írtunk bővebben.
3. Régen a Nemzeti Színház, ma a Blaha Lujza tér egy része
1965-ben hatalmas robbantásokat követően porba hullt a régi Nemzeti Színház utolsó eleme is. Bár az épület eredetileg a Népszínház volt, és csak ideiglenesen játszott volna itt a Nemzeti Színház társulata, mégis több mint fél évszázadra itt ragadtak. Bár sokan politikai okot gyanítottak a háttérben, hivatalosan a metróépítés miatt kellett eltűnnie az épületnek. A helyén ma a Blaha Lujza tér egy részét találjuk.
4. Régen az Újépület, ma a Szabadság tér és a környező épületek egy része
1786-ban készült el a rettegve gyűlölt Újépület, ami azért vált hírhedtté, mert az 1848-as szabadságharcosok börtöne és kivégzőhelye lett. Falánál végezték ki Batthyány Lajos grófot, erre emlékeztet a ma is látható Batthyány-örökmécses. Ma a Szabadság teret találjuk itt.
5. Régen a Hungária fürdő, ma a Continental Hotel Budapest (Dohány utca 44.)
A zsidó negyed egyik utcájában sétálva csodás homlokzatra lehetünk figyelmesek. Ez az utolsó maradéka az egykor itt állt Hungária fürdőnek. A népszerű, modern fürdőkomplexum csillaga az 1920-as évekre leáldozott, helyén szálloda nyílt, ám az épület 2002-re életveszélyes állapotba került, csak a homlokzatát sikerült megmenteni az építkezés során. Ma egy hotel áll itt.
6. Régen a régi Szent János Közkórház, ma a Széna téri park
Kevesen tudják, hogy nem a mostani Szent János Kórház az egyetlen betegeket ellátó intézmény Budapest történetében, ami ezt a nevet kapta. A régi Szent János Közkórház építéséről az 1710-es pestisjárvány idején döntöttek. Mivel az intézmény járványkórházként kezdte meg működését, helyét egészségügyi okokból a városfalon kívül jelölték ki. Az épületet aztán többször átépítették, más funkciót is kapott, végül lebontották. A közelében lévő városfal egy darabja viszont ma is látható. Ma a Széna téri park van a helyén.
7. Régen a Kis Konstantinápoly vigalmi negyed, ma a Műegyetem épületei és az Infopark
1896-ban, a millenniumi ünnepség keretében épült fel Budapest legnagyobb és legrövidebb életű vigalmi negyede, a Kis Konstantinápoly. Nemcsak a negyed épületei, hanem a környezete is hasonlított a török városra, hiszen egy zárt tó, a korábbi Duna-öböl partján terült el. A vállalkozók azonban nem számoltak azzal, hogy a környéket nyaranta elképesztő szúnyogáradat lepi el, így a létesítmény néhány hónap alatt csődbe ment, a területet később fel is töltötték. Ma a Műegyetem épületei és az Infopark állnak a helyén.
8. Régen a Heccszínház, ma a Szent István-bazilika
Vannak olyan helyek, amikért egyáltalán nem kár, sőt. Budapest egyik grandiózus, szerencsére egészen más funkcióval rendelkező szimbóluma helyén 1787-től kilenc éven át működött az úgynevezett Heccszínház, ahol állatviadalokat tartottak. Végül nem az állatvédelem, hanem a tűzveszélyesség miatt bontották le a város közepén található létesítményt. Fotó nem maradt fenn róla, ma a Szent István-bazilika áll a helyén.
9. Régen az Ős-Budavára, ma a Fővárosi Állat- és Növénykert
A Városliget ismert mulatónegyede volt az Ős-Budavára, ami szintén az 1896-os millenniumi ünnepségsorozat keretében nyitott meg. Az ideiglenes épületekben nagy élet zajlott, rosszabb és jobb hírű mulatók, sörözők, kocsmák, mutatványosok szórakoztatták a látogatókat. Bár a beruházás eleinte döcögött, végül olyan sikeres lett, hogy az Állatkertet, ami egyébként ideiglenesen adta bérbe területének egy részét a vigalmi negyed számára, senki sem látogatta, ezért csődbe ment. Az Állatkertet ugyan később újranyitották, ám mivel nagyobb helyre volt szüksége, a vigalmi negyedet tűzveszélyességre hivatkozva lebontották. Ma az Állatkert egy része van a helyén.
10. Régen a Nemzeti Lovarda, ma a Magyar Rádió székháza
Most a város szíve, régebben azonban egészen máshogy festett a Nemzeti Múzeum környéke, ahol 1858-ra épült fel a Nemzeti Lovarda, romantikus stílusban. Az épület táncmulatságoknak, lövöldének is helyet adott, a Festetics grófok és a Palotanegyed más előkelő lakói pedig könnyű sétával eljuthattak a lovardába. A helyszínen egyébként ma is gyakran a szórakoztatásé a főszerep, a Magyar Rádió székháza áll a Lovarda helyén.
(Borítókép: Fortepan)
