Minden bizonnyal sétáltatok már Budapest impozáns utcáin, és buliztatok már ugyanitt olyankor, amikor a város a sokak számára ismeretlen, éjszakai arcát mutatta. De gondolkodtatok már azon, hogy mely budapesti helyszíneket tudnátok arra használni, hogy nagyot szakítsatok az Instagramon? A következőkben mutatunk pár olyan helyet, ahol egy jól megkomponált kép aranyat érhet a profilotokban.
1/5
A Néprajzi Múzeum tetőkertje
A
Néprajzi Múzeum a Városliget egyik legmeghatározóbb épülete, szakmai
berkekben már a tervezése alatt is jókora visszhangot kapott. Nem véletlenül,
hiszen az épület gyakorlatilag a Városliget zöldkiterjesztéseként is
funkcionál, mivel egy gigantikus, 7 ezer négyzetméteres tetőkerttel rendelkezik.
A
Néprajzi Múzeum zöld teteje ráadásul a közforgalom számára részben nyitott és
a nap bármely órájában látogatható. A tetőkert nem csupán egy befüvesített területet
jelent: az építési munkák során több mint 3 ezer köbméter, speciális
tápanyagokkal dúsított termőtalajt terítettek el, melyben különleges növényeket
telepítettek. Ezzel egy változatos és gazdag növényvilág jött létre, mely nemcsak látványosságként, de közösségi térként is várja a látogatókat. Na és
persze kiváló helyszínt jelent életed legjobb Insta-fotójának elkészítéséhez
is!
2/5
Apáthy-szikla
Az
Apáthy-szikla a főváros II. kerületében található védett természeti érték. Felszíne
1977 óta helyi jelentőségű természetvédelmi terület, melynek nagysága nagyjából
hat hektár. A szikla tetejéről csodálatos kilátás tárul az oda kirándulók elé: 242
méter magasról rálátni a Normafára, a János-hegyre, az Erzsébet-kilátóra, a Kis-
és a Nagy-Hárs-hegyre, a Kaán Károly-kilátóra és Hűvösvölgyre is.
A szikla
a nevét a környék egykori tulajdonosáról, Apáthy Gáborról kapta. Egy dolomitrög, amely
az Ördög-árok mély völgyének lipótmezei szakasza fölé magasodik, falszerű,
meredek lejtővel. Minden szempontból kiváló lehetőséget nyújt arra, hogy
Budapest tetejéről készítsünk fotókat az Instagram-profilunkba.
3/5
magyar zene
Keresve
sem lehetne csodálatosabb helyszínt találni egy ütős Instagram-poszthoz, mint a
Magyar Zene Házát, amely a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a
Műjégpálya épülete közelében épült fel. A japán sztárépítész, Sou Fujimoto nevéhez
fűződő épületet a szakma a kortárs építészet egyik gyöngyszemének tartja, az
épület ezt az organikusan hullámzó, lyukakkal áttört tetőszerkezetével és
hatalmas üvegfalaival érdemelte ki.
A
Zene Háza az egykori (lepusztult) Hungexpo-irodaházak helyén épült fel, az új
épület környékén pedig egy évtizedekig elzárt, elhanyagolt, mintegy 7 ezer
négyzetméternyi zöldfelület is megújult, és a Városliget szabadon látogatható
parkfelületeinek részévé vált. Nem csoda, ha csak úgy vonzza a fotózkodni
vágyókat!
4/5
Gellért téri forrásház
A
Gellért téri forrásház nem éppen a sajátos építészeti stílusával, illetve
az egyedülállóságával került be a hírekbe, hanem azzal, hogy engedély nélkül
létesült. A Dévényi Sándor által tervezett kút ugyanakkor a botrány ellenére
is Buda egyik legmeghatározóbb látványosságává vált, melyre nemcsak mi, magyarok vagyunk kíváncsiak, de külföldiek tömkelege is megfordul itt naponta.
A
2003-ban átadott, eredetileg engedély nélkül épült forrásház „különlegessége”,
hogy bár már a török hódoltság idején is gyógyvizes fürdő állt a Gellért Szálló
helyén, s az ivókút kiöntőiből a tájékoztató szerint nyolc gyógyforrás vizét
lehet fogyasztani, a valóságban csapvíz folyik belőlük. Ezen fiaskó ellenére életünk egyik legjobb Insta-posztját készíthetjük el a forrásházban.
5/5
szimpla
Talán
senkinek nem kell bemutatnunk Budapest belvárosának éjszakai arcát, a különböző
vendéglátóhelyek sokaságát, a romkocsmák világát, amelyet főként a külföldi
vendégek és a hazai fiatalok preferálnak. Bár a környéken élők biztosan máshogy
gondolják, de ezek a vendéglátóhelyek rendkívül menők, sajátos hangulatukkal
kiválóan mutatnak bármelyik Insta feedben.
Aki
azonban biztosra akar menni, annak érdemes vennie a fáradságot és ellátogatni
a Szimplába, amely, bárhogy nézzük is, messze kiemelkedik a többi hely közül.
Története 2001-ben, a Kertész utcai kis kávézó megnyitásával kezdődött, majd
2002-ben vett jelentős fordulatot, amikor az első Szimpla Kert kitárta kapuit a
látogatók előtt. A többszintes egykori bérházban működő vendéglátóhely hamar
közönségkedvenc lett, köszönhetően annak, hogy nyitott volt a rétegkultúrákra,
valamint annak, hogy nem vendéglátósok, hanem bölcsészféle fiatalok nyitották. A
Szimpla mára meghatározó branddé nőtte ki magát, amely több száz élő koncerttel
várja az évi majdnem 1 millió látogatóját.
