látnivalók és kultúra

szerkesztés

Erre a 10 kupolára biztosan felfigyelnénk, ha a száz évvel ezelőtti Budapesten sétálnánk

Szerzők

  • Fürdős Zsanett

2020. 11. 17. 12:27

Egészen fellelkesültünk attól az október végi hírtől, hogy a II. világháború során, később pedig a szocialista éra alatt elbontott kupolák és tetődíszek visszaállításáról döntött a kormány. A hír kapcsán már megírtuk, hogy melyik 3 budapesti épület kupoláját állítják vissza. De melyikekét lehetne még? Mutatunk nektek 10 olyan épületet, melyekről biztosan nem gondoltátok volna, hogy egykor sokkal díszesebb tetőzettel magasodtak a város fölé.

A háborúban megsérült épületeknél sajnos a torony vagy a kupola helyreállítása nem mindig volt automatikus válasz, sokszor inkább vissza se építették vagy egyszerűen csak megfosztották díszeitől, egyszerűsítve ezzel az épületek és Budapest összképét is. Ez sok esetben persze a pénzhiány és a megváltozott igények miatt is lehetett, de a háttérben legtöbbször az akkori vezetés megrögzött Nyugat-ellenessége húzódott meg – mert egy ékes kupola vagy a manhattani art deco felhőkarcolókat idéző torony a társadalom megrontója lehet, ezért bontásra vele. Az október végén megjelent törvénynek köszönhetően országosan feltérképezik, hogy mely építészeti és városképi szempontból is fontos épületek díszítőelemeinek visszaépítése indokolt.

Fotó: Ilyen Is Volt Budapest

A Belvárosi Színház épülete

1/10

1075 Budapest, Károly körút 3/C

Címkék

A Deáktól az Astoria felé sétálva már messziről magára vonzza a tekintetünket az az épület, melynek földszintjén ma többek között a Belvárosi Színházat találjuk, tetején pedig egy üres reklámtáblavázat látunk, ami pár éve még a Fordot hirdette. De ha már a főhomlokzat tele van domborművekkel, és az épület minden részén megmutatkozik a szecesszió, még a hatalmas kovácsoltvas kapun és az erkélykorlátokon is – bár geometrikus mintázata már az art decóba hajlik –, akkor vajon a tetőzet mindig is ennyire egyszerű volt?

A válaszunk: nem, ugyanis az 1913-ban a szállodákra szakosodott Hoepfner Guidó és Györgyi Géza tervezte épület manzárdos tetején egykor 5 kupola állt. És nem is akármilyenek! A nagyvárosi bérház archív képeit látva nekünk rögtön beugrottak az Egyesült Államok art deco stílusú felhőkarcolói, nem csoda, hogy az 50-es években a még épen maradt kupolákat elbontották, holott valami csodával határos módon az épület, a tetőzet és a tornyai a háborús pusztítást is meglepően jó állapotban vészelték át – a szocializmust és napjaink molinómániáját már kevésbé.

Fotó: Pesti Brúnó/ Fortepan

A Puskin mozi épülete

2/10

1053 Budapest, Kossuth Lajos utca 18.

Címkék

Budapesten 100 felett van a hiányzó tornyok és kupolák száma, ebbe az az épület is beletartozik, amiben ma a Puskin mozi található. A Czigler Győző tervezte épületben eredetileg a Magyar Világ Kávéház működött, hiszen a ma inkább fővárosi autópályaként aposztrofált Kossuth Lajos utca egészen az 1910-es évek elejéig a belváros fontos kulturális korzója volt. Az eklektikus stílusú épület homlokzatán allegorikus szobrokkal, tetőzetén díszes sarokkupolával. 1929-ben alakították át az ország első hangosfilmszínházává, akkor még Fórum néven, a mozi aranykorának és az épület bizonyos részeinek viszont a háború véget vetett: a kupola lekerült róla.

Fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György Fényképei

Standard-Dreher-palota

3/10

1053 Budapest, Kossuth Lajos utca 4.

Címkék

Nem csak a Puskin épületét fosztották meg tetődíszeitől a Kossuth Lajos utcán, vehetjük észre, ha séta közben felfelé emeljük a tekintetünket, bizony van még ott pár épület, ami erősen hiányos. Ilyen a mozitól kicsit arrébb lévő Standard-Dreher-bérpalota is, ami anno szintén egy díszes kupolával tűnt ki a város szövetéből és kápráztatta el az akkori pesti járókelőket. 

Az épület azért is különleges, mert Pest Árpád-kori városfala és keletre néző kaputornya helyén áll. Az eklektikus, sarokkupolás palotát Dreher Antal sörgyáros építtette 1888-ban, és bár a kupolát nem állították helyre a háborús pusztítás után, a kapuzat feletti erkélyt megtartó robusztus Atlasz-szobrok a mai napig a helyükön maradtak. 

Fotó: Magyar Kereskedelmi És Vendéglátóipari Múzeum - Budapest

Török Bankház a Szervita téren

4/10

1052 Budapest, Szervita tér

Címkék

Már a hír megjelenésekor is kitértünk erre a szecessziós csodára, melynek felső oromzatán található Róth Miksa legnagyobb budapesti mozaikja, de régen még ennél is izgalmasabb képet mutatott. A Böhm Henrik és Hegedűs Ármin tervezte épület a szerencsejátékra szakosodott Török Bankház székhelye volt, de a banki funkción túl lakások is helyet kaptak benne. A Patrona Hungariaeként emlegetett homlokzatdísz felett a földgömböt tartó Atlasz, illetve egy női és egy férfialak látható, ami fénnyel töltötte meg az éjszakai belvárost. Ezt az üveggömböt és a szobrokat 1939-ben statikai problémákra hivatkozva távolították el.

Fotó: UVATERV/ Fortepan

Modern és Breitner-bérház

5/10

1052 Budapest, Deák Ferenc tér 3.

Címkék

A Deák téren várakozva vagy épp átsétálva biztos, hogy már ezerszer megbámultuk és minden részletét tanulmányoztuk annak az erődítményszerű, furcsa épületnek, ami a Fashion Street elején áll. Ez a hatemeletes, szecesszós – indák nincsenek rajta, ez nem a magyaros, hanem a német Jugendstil-verzió –, jellegzetes épület egykor áru- és lakóház volt, Révész Sámuel és Kollár József építészpáros tervezte, és az I. világháború kitörésekor készült el. Kinézete máig valami megmagyarázhatatlan hatalmat és erőt sugároz, a sakkjáték bástyáját idéző toronynak új korában pedig még kupolája is volt. A többszögű, szokatlan saroktelken álló épület a II. világháborúban megsérült, helyreállításakor viszont a tetejét inkább elbontották.

Fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György Fényképei

Fonciére-palota

6/10

1065 Budapest, Andrássy út 2.

Címkék

Az 1870-es években kezdődött az Andrássy út (akkor még Sugárút) és környezetének kialakítása, ehhez kapcsolódva a korábbi zegzugos környéken elbontották a házakat, hogy helyükre nagyobb és egységes képet mutató bérházak épüljenek. A kezdeti építkezési hullámot az 1873-as gazdasági válság lassította, a vállalkozók kihátráltak az építés mögül, helyettük viszont megjelent a felső középosztály.

Az Andrássy út és a Bajcsy-Zsilinszky út sarkán álló épület tervezésére 1881-ben írt ki pályázatot a Fonciére Biztosító Társaság, melyen Lechner Ödön is díjazott lett, azonban a megbízást végül Feszty Adolf kapta, aki az Andrássy úti paloták egyik meghatározó építésze lett. Az ő tervei alapján épült meg a ma is majdnem teljes pompájában látható neoreneszánsz palota, melynek tetején egészen a II. világháborúig egy gyönyörű, 60 méternél is magasabb, széttárt szárnyú sárkányokkal díszített kupola állt, alatta pedig a ma is látható Hermész-szobor.

Fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György Fényképei

A Stein-ház

7/10

1061 Budapest, Andrássy út 1.

Címkék

A szimmetria kedvéért álljon itt a Stein-palota is, hiszen szembeszomszédjával, a Fonciére-palotával együtt városképi egységet alkotnak. A tulajdonos, Stein Károly eredetileg Ybl Miklóssal szerette volna átterveztetni a telken álló épületet, de végül Láng Adolf tervei alapján épült meg az 1882-ben átadott, két sarokkupolában végződő, négyemeletes, eklektikus bérház. A két kis félgömbkupola az Erzsébet tér felé néző homlokzaton volt, ezek azonban a II. világháborút követően eltűntek, és csak falazott alsó részük maradt meg. Az elmúlt évtizedekben az épületben volt többek között gyógyszertár, igazgatóságok, központok, testegyenészeti intézet, mégsem ezekről, hanem a 2000-es évek eleji problémás felújításról és annak következtében pusztuló állapotáról híresült el.

Fotó: BTM, Kiscelli Múzeum

Zsolnay-mintaüzlet háza

8/10

1056 Budapest, Váci utca 39.

Címkék

Ha az Erzsébet híddal szemben megállunk Pesten, akkor bal oldalon, a Váci utca sarkán egy gyönyörű neobarokk épületet látunk. Erről a már-már tortaszeletre hajazó hófehér házról keveset tudni, de az biztos, hogy egykor Takáts Lajos gyarmatáru-kereskedő üzlete volt, és a háború előttig nemcsak a homlokzata volt igazán díszes a barokk vázáknak és a lekerekített formáknak köszönhetően, de a tetejét egy napkorong alakú csúcsdísszel ékített hagymakupola is borította. Budapest ostroma idején a tetőszerkezet és a saroktorony sajnos elpusztult. Az épületen egyébként Zsolnay-reliefek is vannak, melyek a porcelángyártás egy-egy munkafázisát mutatják be, valamint a gyár öttornyos címerét ábrázolják.

Fotó: Egykor.hu

Palatinus-házak

9/10

1132 Budapest, Újpesti rakpart 2.

Címkék

A 20. század elején kezdődött a ma ismert Újlipótváros beépítése, ahol először a korszerű lakóházak jelentek meg. A Pozsonyi út és a rakpart között 1911-ben épültek fel a szecessziós stílusú, Vidor Emil tervezte Palatinus-házak, ahol a lakásokban beépített porszívó volt, a fürdőszobát pedig Margit-szigeti termálvízzel látták el. A szecesszió a ház apró részletein is felfedezhető, így az ajtók és az ablakok rácsain vagy a kovácsoltvas korlátokon. Azonban az épület fő ismertetőjele kétségkívül a négy saroktorony és kupola, amiből új korában nyolc volt, ráadásul még középen is volt egy tornya, de az a fránya háború és az utána következő korszak közbeszólt. Sőt, nemcsak a kupolákat nem építették újra, de a partra néző franciaudvart is beépítették, hogy a Belügyminisztérium dolgozóinak étkezdét alakítsanak ki.

Fotó: Fortepan / Lajtai László

Az Országos Levéltár épülete

10/10

1014 Budapest, Bécsikapu tér 2–4.

Címkék

A magyar történelem legfontosabb dokumentumait őrzi a Nemzeti Levéltár, melyek között a legrégebbi iratok bizony a középkorból származnak. A Pecz Samu tervezte épület elkészültekor Európa egyik legmodernebb levéltára volt, a beruházás maga pedig komoly politikai mondanivalóval bírt. Ennek tudható be, hogy az épület díszítései között egykori aktuálpolitikai üzenetek is megjelentek.

A II. világháború során az épület megsérült, helyreállításakor a megváltozott politikai légkör szempontjából nemkívánatos szereplők arcát átalakították a restaurátorok. Azt viszont kevesen tudják, hogy az épületnek anno tornya is volt, de a háborúban ez életveszélyessé vált, ezért – még ha hosszas vita után is, de – a lebontása mellett döntöttek. A döntést műszaki nehézségekkel és városképi aggályokkal indokolták: a 75 méter magas torony városképbe illeszkedését kifogásolták (ma már persze akár 120 méteres tornyokat is építünk Budapesten). 

Hasonló tartalmak

Admin mode