Az olimpia után a szabadtéri világbajnokság az atlétika legrangosabb világversenye, melyet 2023-ban első ízben rendeznek meg Budapesten, miután szabadtéri Európa-bajnokságot, valamint fedett pályás világbajnokságot már több alkalommal is láthatott a hazai közönség. Mutatjuk, miért nem érdemes kihagyni ezt a kiemelkedő eseményt!
1/5
Magyar atléták sikeréért szurkolhatsz
A cikk megszületésének idején még nem végleges a világbajnokság mezőnye, de abban bízhatunk, hogy ideális esetben akár 25-35 magyar atlétának is szurkolhatunk majd. Ez nem csupán a korábbi, jellemzően 18-19 fős magyar csapatoknál lehet nagyobb, de azért is nagy szó, mert a vb teljes mezőnye is szűkebb, mint a korábbi világbajnokságok esetén.
Nagy reményekkel vág neki a világbajnokságnak több magyar versenyző is, a hazai pálya és a magyar szurkolók pedig biztosan extra motivációt adnak majd. Egy Eb-ezüst és egy vb-bronz után ismét esélyes a dobogóra Halász Bence (képünkön) kalapácsvető, míg Márton Anita súlylökő fedett pályás világbajnoki címe, egy szabadtéri vb-ezüst és egy olimpiai bronz után készül újabb kiugró eredményre. Rajtuk kívül érdemes bízni Krizsán Xénia hétpróbázó kiemelkedő teljesítményében a 2021-es, fedett pályás Eb-bronzát követően, illetve a tavalyi Eb-n ezüstérmet szerzett gátfutó, Kozák Luca is rajthoz áll.
2/5
Láthatod a világ krémjét
Természetes, hogy valamennyien a magyar sportolók sikeréért szurkolunk, de nem csupán miattuk érdemes figyelemmel kísérni a vb eseményeit, hiszen minden számban a világ legjobbjai állnak rajthoz, sőt az sem lenne meglepetés, ha új világcsúcsok is születnének, amit élőben látni igazán különleges élmény.
A jamaicai sprinterek aranygenerációjának hozhat újabb kiemelkedő sikereket Shelly-Ann Fraser-Pryce vagy Elaine Thompson-Herah (képünkön), ők Briana Williamsszel és Shericka Jacksonnal kiegészülve 4x100 méteren az arany mellett a világcsúcsot is célba vehetik. Férfi rúdugrásban az előző vb-hez hasonlóan nálunk is szédületes világcsúcsot érhet el napjaink egyik legnépszerűbb sportolója, Armand Duplantis, női magasugrásban a tavaly a háború árnyékában Európa-bajnokságot nyert ukrán Yaroslava Mahuchikh és az ausztrál világbajnok, Eleanor Patterson párharcát lesz érdemes követni.
A még mindig csak 22 éves norvég Jakob Ingebrigtsen a 2023-as budapesti atlétikai világbajnokságra már Európa-, világ- és olimpiai bajnokként érkezik, hogy 1500, 5000 és 10 000 méteren is újabb aranyakat szerezzen, ehhez azonban az ugandai Joshua Cheptegeinek is lesz egy-két szava, aki 10 000 méteren az aktuális címvédő. Női kalapácsvetésben 5. aranyérmét szerezné meg Anita Włodarczyk. Ő volt az első nő, aki 80 méternél nagyobbat tudott dobni, és sorozatban 3 olimpiát is nyert. Ez persze csupán néhány név a számos kiemelkedő atléta közül, akiket élőben láthatunk majd versenyezni Budapesten, de már ebből a névsorból is jól látszik, mekkora kaliberekről van szó.
3/5
Részese lehetsz az első Magyarországon rendezett szabadtéri atlétikai vb-nek
A 2023-as atlétikai világbajnokság a magyar sporttörténelem egyik legfontosabb eseményének ígérkezik, mindazonáltal Magyarország már rutinosnak mondható a jelentős atlétikai versenyek megrendezésében. Szabadtéri és fedett pályás Európa-bajnokságot is 2-2 alkalommal rendeztünk, ahogy fedett pályás vb-nek is 2 alkalommal voltunk már házigazdái. A felnőtt világversenyek mellett számos ifjúsági és utánpótláseseményt is rendeztek már idehaza, de az idei világbajnokság természetesen valamennyi említett esemény fölött áll, ezért a sikeres lebonyolításnak igen nagy lehet a presztízse a jövő magyarországi sporteseményeire nézve is.
Jegyek az atlétikai vb-re
Ha kedvet kaptál, és a helyszínen szeretnél szurkolni a vb-n, ide kattintva vásárolhatsz jegyeket vagy bérleteket.
4/5
Inspiráló példaképekkel találkozhatsz
Az már önmagában minden elismerést megérdemel, ha valaki egyáltalán el tudja érni egy világverseny szintjét, azonban még ebben a mezőnyben is akadnak olyan sportolók, akiknek különösen inspiráló a teljesítménye és tanulságos az életútja.
A női hármasugrás jelenlegi világcsúcstartója, Yulimar Rojas (képünkön) a mélyszegénységből jutott a világ tetejére, ma már olimpiai bajnoknak és háromszoros világbajnoknak mondhatja magát. Eredetileg röplabdázni szeretett volna, de első atlétikai versenyét is súlylökésben nyerte, ezt követően váltott a hármasugrásra, onnan pedig már nem volt megállás.
Femke Bol, a hollandok háromszoros Európa-bajnok futója is kerülő úton jutott el az atlétikáig. Gyerekkorában dzsúdózott, ez idő alatt pedig kétszer is eltörte a karját, emiatt hamar megtanulta tűrni a fájdalmat, és nagyon kitartóvá vált, ez lett atlétikai sikereinek kulcsa is. A tavalyi, müncheni Eb-n 400 méter síkon, gáton és váltóban is a dobogó tetejére állhatott, ő az első nő, akinek ez a tripla sikerült.
Sokat mesél a kitartásról az olasz Lamont Marcell Jacobs története is. Az amerikai apától és olasz anyától származó sprinter szülei hat hónapos korában elváltak, minden kapcsolatot megszakítva egymással. Atlétikai pályafutását távolugrásban kezdte, szép eredményeket is ért el, ám számos sérülés és a 2019-es fedett pályás Eb kudarca után, a 2020-as tokiói olimpián már sprinterként indult és győzedelmeskedett is 100 méteren, valamint a 4x100-as váltóval is olimpiai bajnok lett. Talán nem véletlen, hogy az áttörés azután sikerült neki, hogy hosszú évek után kibékült édesapjával az olimpia előtt.
5/5
Egy vadonatúj létesítményben élheted át mindezt
A maratonokon, valamint a gyaloglóversenyeken kívül valamennyi versenyszámnak a vadonatúj Nemzeti Atlétikai Központ ad otthont. A 35 000-es kapacitású stadion kialakítása nem véletlen, a sportok királynőjének koronájára emlékeztet.
A világbajnokságot követően a létesítményt átalakítják, befogadóképessége 15 000 főre csökken, majd nemcsak a magyar atlétika edző- és versenyközpontjaként üzemel tovább, de a nagyközönség előtt is megnyitják. Így a stadiont övező, 50 ezer négyzetméteres parkkal együtt egy hatalmas szabadidő-komplexum jön létre, amely szabadtéri kondiparkot, futókört, sétautat is magában foglal, Csepel irányában pedig új kerékpárút is épül.
A cikk szakmai partnere a 2023-as Budapesti Atlétikai Világbajnokság.
