Fotósszemmel a föld körül – Ízelítő a World Press Photo kiállítás díjnyertes képeiből

A nemzetközi zsűri 138 képet válogatott 130 ország 4066 fotóriporterének 64 823 fotójából, az afrikai, az ázsiai, az európai, az észak- és közép-amerikai, a dél-amerikai, a délkelet-ázsiai és óceániai régióból. A kiállítás megmutatja, hogy ugyanaz történik nagyjából mindenütt a világon: klímaválság, küzdés a társadalmi igazságosságért, nők elleni erőszak. Látjuk, hogy a fiatalok Argentínától Szudánig mindenütt kiállnak a jogaikért. Fény derül őslakos közösségek ellen elkövetett borzalmakra. De azt is látjuk, hogy a kétségbeesés mellett mindig ott van a remény is, hiszen az emberek szerte a világon megpróbálják saját kezükbe venni az irányítást, hogy változtassanak a dolgokon, ha szükséges.

1/7

Amber Bracken – Az év sajtófotója

Kategória: Észak-Amerika & Közép-Amerika, egyedi / Médium: Kanada, a New York Times számára


Vörös ruhák függnek a kereszteken az út mellett az őslakos gyerekek emlékére, akik a Kamloops Helyi Indián Iskolában haltak meg. 215 jeltelen sírt találtak a brit columbiai Kamloopsban 2021. június 19-én. Az iskolát azért hozták létre, hogy asszimilálják az őslakos gyerekeket. A bentlakásos iskolák a 19. században kezdték meg működésüket annak a nagyszabású célkitűzésnek a részeként, hogy a különböző őslakos közösségeket erőszakkal az európai gyarmatosítók és misszionáriusok nyugati kultúrájába asszimilálják. Több mint 150 000 gyereket ragadtak el erőszakkal otthonából és szüleitől, és gyakran bántalmazták őket. 2021 májusában a talajradarral végzett vizsgálat során 215 lehetséges gyereksírt találtak Kamloopsban, igazolva a szóbeli beszámolókat.

2/7

Matthew Abbott – World Press Photo-díj, sorozat

Kategória: Délkelet-Ázsia & Óceánia, sorozat / Médium: Ausztrália, a National Geographic / Panos Pictures számára
 

Ausztrália őslakosai stratégiai módon égetik a földeket a „hűsítő égetés” néven ismert módszerrel, melynek során a tűz lassan halad, csak az aljnövényzetet égeti el, és megakadályozza a nagyobb, pusztító tüzeket tápláló tüzelőanyag felhalmozódását. Az ausztráliai Nyugat-Arnhem-föld nawarddeken őslakosai több tízezer éve végzik ezt a kontrollált égetést, a tűz 1,39 millió hektáros szülőföldjük művelésének egyik eszköze. A nawarddeken mezőőrök a hagyományos tudást a modern technológiákkal ötvözve megelőzik a futótüzeket, így csökkentik a légkört felmelegítő CO2-kibocsátást. A fotón barna kánya repül a vadászok gyújtotta „előtűz” fölött az ausztráliai Mamadawerre-ben (Arnhem-föld) 2021. május 2-án. A tűzmadárként is emlegetett ragadozó Észak- és Kelet-Ausztráliában őshonos, és élő tüzek közelében a lángok elől menekülő rovarokra, kisemlősökre és hüllőkre vadászik.

3/7

Lalo de Almeida – World Press Photo-díj, hosszú távú munkák

Kategória: Dél-Amerika, hosszú távú munkák / Médium: Brazília, a Folha de S.Paulo / Panos Pictures számára
 

Az amazóniai esőerdőt óriási veszély fenyegeti, mivel Jair Bolsonaro elnök környezetvédelmi szempontból hátrányos politikája nyomán egyre nagyobb lendületet kap az erdőirtás, a bányászat, az infrastrukturális fejlesztés és a természeti erőforrások kiaknázása. 2019 óta tíz éve nem tapasztalt módon felgyorsult a brazil Amazónia pusztulása. A terület kizsákmányolása nemcsak a biológiailag rendkívül gazdag ökoszisztémát pusztítja, hanem számos társadalmi következménnyel is jár, különösen az őslakos közösségek esetében, amelyek kénytelenek megbirkózni környezetük és életmódjuk jelentős romlásával. A fotón a pirahã közösséghez tartozó nők és gyerekek a Maici folyó partján lévő telepük mellett állva a transzamazóniai autóúton elhaladó autósokat figyelik, azt remélve, hogy némi édességet vagy üdítőitalt kapnak tőlük.

4/7

Fatima Shbair

Kategória: Ázsia, egyedi / Médium: Palesztina, Getty Images
 

A Gázai övezetet ért támadások ellen tiltakozó helybeli palesztin gyerekek gyertyát gyújtanak az átmeneti tűzszünet idején, 2021. május 25-én Beit Lahiában. A 11 napos konfliktus május 10-én kezdődött a kelet-jeruzsálemi vitatott Sejk Dzsarra negyedben, a fenyegető kilakoltatások miatt növekvő feszültségek, valamint a jeruzsálemi óvárosban, az Al-Aksza-mecset (az iszlám egyik legszentebb helye) területén történt összecsapások miatt. A konfliktus Izrael más városaira is kiterjedt, rakétákat lőttek át a Szíriával és Libanonnal közös határokon a 2014-es gázai háború óta legsúlyosabb harcok során. Az UNICEF szerint mintegy 500 000 gázai gyermek szorulhat pszichológiai segítségre a 2021-es konfliktust követően.

5/7

Nanna Heitmann

Kategória: Európa, sorozat / Médium: Oroszország/Németország, Magnum Photos
 

Az Oroszországi Föderáció északkeleti részén fekvő, több mint hárommillió km²-en elterülő Szahát, más néven Jakutföldet 2021-ben pusztító erdőtüzek, súlyos füstszennyezés és a permafroszt olvadása sújtotta. Augusztus közepéig több mint 17,08 millió hektárt emésztettek el a tüzek a Greenpeace Oroszország szerint – ez nagyobb, mint a görögországi, a törökországi, az olaszországi, az amerikai és a kanadai tüzek által felégetett területek együttvéve. Az Északi-sarkvidéki Megfigyelési és Értékelési Program jelentése szerint az Északi-sarkvidék a globális átlagnál gyorsabban melegszik.

6/7

Guillaume Herbaut

Kategória: Európa, hosszú távú munkák / Médium: Franciaország, Agence VU’
 

A 2013–2021 között készült felvételek a 2022-es ukrajnai háborúhoz vezető tágabb összefüggéseket vizsgálják. Az Ukrajna keleti és nyugati országrésze közötti feszültségek 2014-ben felerősödtek, amikor a Kreml támogatását élvező erők elfoglalták a Krím félszigetet, a keleti Donyeck és Luhanszk megyékben pedig a szakadárok önhatalmúlag népköztársaságokat kiáltottak ki. A feszültség nem enyhült, és 2021 áprilisában Oroszország erősíteni kezdte katonai jelenlétét Ukrajna határainál. Decemberben Vlagyimir Putyin orosz elnök különféle biztonsági követeléseket fogalmazott meg, többek között, hogy Ukrajnát végérvényesen tiltsák el a NATO-csatlakozástól. Február 21-én Putyin elnök hivatalosan elismerte a Donyecki Népköztársaság (DNR) és a Luhanszki Népköztársaság (LNR) függetlenségét. Három nappal később Oroszország átfogó támadást indított Ukrajna ellen. A fotón a lefejezett Lenin-szobor látható az ukrajnai Kotovszkban, a Cheminots parkban 2013. december 19-én. A szobrot ultranacionalisták rongálták meg december 8–9. éjjelén.

7/7

Yael Martínez

Kategória: Észak-Amerika & Közép-Amerika, szabadon választott formátum / Médium: Mexikó, Magnum Photos
 

Mexikó a világ harmadik legnagyobb ópiumtermelője, a termés fele az ország második legszegényebb államából, Guerreróból származik. A kábítószer-gazdaság megváltoztatta a főként őslakos földműves közösségek társadalmát, amióta megélhetésük érdekében áttértek a máktermesztésre. A fotós karcolásai és tűszúrásai a fényképeken a traumát és a mákgubó megkarcolását jelképezik, mert így nyerik ki az ópiumot. A piros szín a kábítószerhez kapcsolódó erőszakot és vért, de az életet is szimbolizálja. A fotón egy idős mixték férfi látható a mexikói Guerreróban található Cerro de la Garza hegyen 2021. december 31-én. Az őslakos mixtékek minden év december 31-én felmásznak a hegyre, ahol az életciklus végéről és kezdetéről megemlékező szertartásokat végeznek.

A World Press Photo tárlatot 2022. október 30-ig lehet megtekinteni a Magyar Nemzeti Múzeumban. A kiállításról itt találtok részletes információkat, online jegyvásárlásra pedig itt van lehetőség.