A nemzetközi zsűri 138 képet válogatott 130 ország 4066 fotóriporterének 64 823 fotójából, az afrikai, az ázsiai, az európai, az észak- és közép-amerikai, a dél-amerikai, a délkelet-ázsiai és óceániai régióból. A kiállítás megmutatja, hogy ugyanaz történik nagyjából mindenütt a világon: klímaválság, küzdés a társadalmi igazságosságért, nők elleni erőszak. Látjuk, hogy a fiatalok Argentínától Szudánig mindenütt kiállnak a jogaikért. Fény derül őslakos közösségek ellen elkövetett borzalmakra. De azt is látjuk, hogy a kétségbeesés mellett mindig ott van a remény is, hiszen az emberek szerte a világon megpróbálják saját kezükbe venni az irányítást, hogy változtassanak a dolgokon, ha szükséges.
1/7
Amber Bracken – Az év sajtófotója
Kategória: Észak-Amerika &
Közép-Amerika, egyedi / Médium: Kanada, a New York Times számára
Vörös ruhák függnek a kereszteken az út mellett az őslakos
gyerekek emlékére, akik a Kamloops Helyi Indián Iskolában haltak meg. 215
jeltelen sírt találtak a brit columbiai Kamloopsban 2021. június 19-én. Az
iskolát azért hozták létre, hogy asszimilálják az őslakos gyerekeket. A bentlakásos iskolák a 19. században kezdték meg
működésüket annak a nagyszabású célkitűzésnek a részeként, hogy a különböző őslakos
közösségeket erőszakkal az európai gyarmatosítók és misszionáriusok nyugati
kultúrájába asszimilálják. Több mint 150 000 gyereket ragadtak el
erőszakkal otthonából és szüleitől, és gyakran bántalmazták őket. 2021 májusában a talajradarral végzett vizsgálat során 215 lehetséges
gyereksírt találtak Kamloopsban, igazolva a szóbeli beszámolókat.
2/7
Matthew Abbott – World Press Photo-díj, sorozat
Kategória: Délkelet-Ázsia & Óceánia, sorozat / Médium: Ausztrália, a National Geographic / Panos Pictures
számára
Ausztrália őslakosai stratégiai módon égetik a földeket a
„hűsítő égetés” néven ismert módszerrel, melynek során a tűz lassan halad,
csak az aljnövényzetet égeti el, és megakadályozza a nagyobb, pusztító tüzeket
tápláló tüzelőanyag felhalmozódását. Az ausztráliai Nyugat-Arnhem-föld nawarddeken őslakosai több tízezer éve végzik ezt a kontrollált égetést, a tűz
1,39 millió hektáros szülőföldjük művelésének egyik eszköze. A nawarddeken
mezőőrök a hagyományos tudást a modern technológiákkal ötvözve megelőzik a futótüzeket,
így csökkentik a légkört felmelegítő CO2-kibocsátást. A fotón barna kánya repül
a vadászok gyújtotta „előtűz” fölött az ausztráliai Mamadawerre-ben (Arnhem-föld) 2021. május 2-án. A tűzmadárként is emlegetett ragadozó Észak- és
Kelet-Ausztráliában őshonos, és élő tüzek közelében a lángok elől menekülő
rovarokra, kisemlősökre és hüllőkre vadászik.
3/7
Lalo de Almeida – World Press Photo-díj, hosszú távú munkák
Kategória: Dél-Amerika, hosszú távú munkák / Médium: Brazília, a Folha de S.Paulo / Panos Pictures
számára
Az amazóniai esőerdőt óriási veszély fenyegeti, mivel Jair
Bolsonaro elnök környezetvédelmi szempontból hátrányos politikája nyomán egyre
nagyobb lendületet kap az erdőirtás, a bányászat, az infrastrukturális
fejlesztés és a természeti erőforrások kiaknázása. 2019 óta tíz éve nem
tapasztalt módon felgyorsult a brazil Amazónia pusztulása. A terület
kizsákmányolása nemcsak a biológiailag rendkívül gazdag ökoszisztémát
pusztítja, hanem számos társadalmi következménnyel is jár, különösen az őslakos
közösségek esetében, amelyek kénytelenek megbirkózni környezetük és életmódjuk jelentős
romlásával. A fotón a pirahã közösséghez tartozó nők és gyerekek a
Maici folyó partján lévő telepük mellett állva a transzamazóniai autóúton
elhaladó autósokat figyelik, azt remélve, hogy némi édességet vagy üdítőitalt
kapnak tőlük.
4/7
Fatima Shbair
Kategória: Ázsia, egyedi / Médium: Palesztina, Getty Images
A Gázai övezetet ért támadások ellen tiltakozó helybeli
palesztin gyerekek gyertyát gyújtanak az átmeneti tűzszünet idején, 2021. május 25-én
Beit Lahiában. A 11 napos konfliktus május 10-én kezdődött a
kelet-jeruzsálemi vitatott Sejk Dzsarra negyedben, a fenyegető kilakoltatások
miatt növekvő feszültségek, valamint a jeruzsálemi óvárosban, az Al-Aksza-mecset (az iszlám egyik legszentebb helye) területén történt összecsapások miatt. A
konfliktus Izrael más városaira is kiterjedt, rakétákat lőttek át a Szíriával
és Libanonnal közös határokon a 2014-es gázai háború óta legsúlyosabb harcok során.
Az UNICEF szerint mintegy 500 000 gázai gyermek szorulhat pszichológiai segítségre
a 2021-es konfliktust követően.
5/7
Nanna Heitmann
Kategória: Európa, sorozat / Médium: Oroszország/Németország,
Magnum Photos
Az Oroszországi Föderáció északkeleti részén fekvő, több
mint hárommillió
km²-en elterülő Szahát, más néven Jakutföldet
2021-ben pusztító erdőtüzek, súlyos füstszennyezés és a permafroszt olvadása
sújtotta. Augusztus közepéig több mint 17,08 millió hektárt emésztettek el a
tüzek a Greenpeace Oroszország szerint –
ez nagyobb, mint a görögországi, a törökországi, az olaszországi, az amerikai és a kanadai tüzek által felégetett
területek együttvéve. Az Északi-sarkvidéki Megfigyelési és Értékelési Program
jelentése szerint az Északi-sarkvidék a globális átlagnál gyorsabban melegszik.
6/7
Guillaume Herbaut
Kategória: Európa, hosszú távú
munkák / Médium: Franciaország, Agence VU’
A 2013–2021 között készült felvételek a 2022-es ukrajnai
háborúhoz vezető tágabb összefüggéseket vizsgálják. Az Ukrajna keleti és
nyugati országrésze közötti feszültségek 2014-ben felerősödtek, amikor a Kreml
támogatását élvező erők elfoglalták a Krím félszigetet, a keleti Donyeck és Luhanszk
megyékben pedig a szakadárok önhatalmúlag népköztársaságokat kiáltottak ki. A feszültség
nem enyhült, és 2021 áprilisában Oroszország erősíteni kezdte katonai
jelenlétét Ukrajna határainál. Decemberben Vlagyimir Putyin orosz elnök
különféle biztonsági követeléseket fogalmazott meg, többek között, hogy
Ukrajnát végérvényesen tiltsák el a NATO-csatlakozástól. Február 21-én Putyin elnök hivatalosan
elismerte a Donyecki Népköztársaság (DNR) és a Luhanszki Népköztársaság (LNR)
függetlenségét. Három nappal később Oroszország átfogó támadást indított
Ukrajna ellen. A fotón a lefejezett Lenin-szobor látható az ukrajnai
Kotovszkban, a Cheminots parkban 2013. december 19-én. A szobrot
ultranacionalisták rongálták meg december 8–9. éjjelén.
7/7
Yael Martínez
Kategória: Észak-Amerika & Közép-Amerika, szabadon
választott formátum / Médium: Mexikó, Magnum Photos
Mexikó a világ harmadik legnagyobb ópiumtermelője, a termés
fele az ország második legszegényebb államából, Guerreróból származik. A
kábítószer-gazdaság megváltoztatta a főként őslakos földműves közösségek
társadalmát, amióta megélhetésük érdekében áttértek a máktermesztésre. A fotós
karcolásai és tűszúrásai a fényképeken a traumát és a mákgubó megkarcolását jelképezik,
mert így nyerik ki az ópiumot. A piros szín a kábítószerhez kapcsolódó erőszakot
és vért, de az életet is szimbolizálja. A fotón egy idős mixték férfi látható a
mexikói Guerreróban található Cerro de la Garza hegyen 2021. december 31-én. Az
őslakos mixtékek minden év december 31-én felmásznak a hegyre, ahol az
életciklus végéről és kezdetéről megemlékező szertartásokat végeznek.
A World Press Photo tárlatot 2022. október 30-ig lehet megtekinteni a Magyar Nemzeti Múzeumban. A kiállításról itt találtok részletes információkat, online jegyvásárlásra pedig itt van lehetőség.
Megjelent első bookazine-unk, ne maradj le róla!
Már 15 éve lélegzünk összhangban a fővárossal. Jubileumi kiadványunkban mindent megtalálsz, ami magazinunk és eddigi munkánk esszenciája. Gasztronómia, kultúra, városi legendák és Budapest arcai, interjúk, történetek és a legjobb helyek – úgy, ahogyan mi látjuk a fővárost.
Rendeld meg itt vagy keresd a nagyobb könyvesboltokban!
hirdetés
