1/6
Hol is állt a Pilvax?
Talán az a tény, hogy ma is működik egy Pilvax névre hallgató étterem – nem is olyan messze az eredeti kávéház hűlt helyétől –, lehet az oka, hogy legtöbb emberben fel sem merül, hogy amit ma ismerünk, annak vajmi kevés köze van Petőfiék törzshelyéhez. Az eredeti kávéháznak otthont adó épületet az 1830-as években emelték a mai Petőfi Sándor utca 7. szám alatt.
A tulajdonosa egy bizonyos Libasinszky Károly volt, akinek kávémérési joga is volt, így a ház aljában kialakított helyiséget kiadhatta, hogy ott kávéház működjön. Ennek a második bérlője volt Pillwax Károly, aki azonban 1846-ban már másnak adta tovább az üzletet. Fillinger János „forradalmasította” a kávéházat, a falakon francia forradalmárok arcképei lógtak, és ekkoriban lett sok haladó szellemiségű fiatal törzshelye is. A többi pedig már történelem, ahogy mondani szokás... Az eredeti épületet végül 1911-ben bontották el, amikor az egész belvárost drasztikusan átépítették.
2/6
Hogyan zajlott a nyomtatás a Landererben?
Miután az ide tervezett Nemzeti Múzeum tervei dugába dőltek, a felosztott telkeken egymás után épültek a bérházak a 19. század első felében. Az eredetileg Pollack Mihály tervezte épületet 1851-ben alakították át a többé-kevésbé ma is ismert formájára a Kossuth Lajos utca 3. alatt. A március 15-i események egy sarkalatos pontja volt a magyar sajtószabadság megszületése, a cenzori pecsét nélküli 12 pont és a Nemzeti dal kinyomtatása.
A forradalmárok Landerer Lajos és Heckenast Gusztáv belvárosi nyomdájában szembesültek vele, hogy bizony Landerer, aki császári besúgó hírében is állt, nemet mondott a nyomtatásra. Ám a korabeli visszaemlékezések szerint ő volt az is, aki megtalálta a kiskaput, és azt javasolta, hogy a nép nevében foglalják le a gépeket, és így semmi akadálya nem lesz a sokszorosításnak. Érdekesség, hogy az egyik nyomdagép még ma is használható állapotban van, a Petőfi Irodalmi Múzeumban őrzik, és időről időre még üzembe is helyezik, éppen március 15. évfordulóin.
A tévesen rögzült legenda alapja feltehetően egy képi ábrázolás nyomán születhetett meg, Kálózdi János kottájának a címlapját díszítő grafikáján látható a szónokló Petőfi. A sors fintora, hogy a Petőfi-beszéd szövege viszont nem maradt fent.
4/6
Hol állt akkor a Nemzeti Színház?
Nem is tévedés, talán csak a megszokás hatalma, de amikor a márciusi események kapcsán a Nemzeti Színházat emlegetjük, nem feltétlenül az akkori aktuális helyén képzeljük el.
Ami persze nem is az emlékező hibája, hiszen „a” Nemzeti-generációk számára a Blahán álló épület volt, most pedig már a Millenniumi városnegyedben található az új épület. Ám a forradalom alatt a mai Astorián állt a színház épülete, a Múzeum körút és a Rákóczi út sarkán.
5/6
Hol van Petőfi sírja?
Végül pedig Petőfi halála körül több a legenda szinte, mint amennyit biztosan tudhatunk, ám érdekesség, hogy még így is van sírja Budapesten. A Fiumei Úti Sírkert egyik legellentmondásosabb síremléke az övé: a Petőfi-kultusz jegyében fogant a sassal és lanttal díszített síremlék, ahol a költő egész családja nyugszik, őt magát kivéve.
Áthozatták a szüleit is a józsefvárosi temetőből, és ide temették Szendrey Júliát, akire csak egy megkopott felirat emlékeztet, és ezt sem vették figyelembe, hogy a költő halála után volt egy új családja, csupán közös fiukat, Zoltánt temették mellé.
6/6
És még egy kis mítoszrombolás
Aki még további érdekességeket szeretne megtudni, és egy kis mítoszrombolásra vágyik – vagy legalábbis árnyaltabban szeretné látni azokat, akiket amúgy éppen a forradalom után a kortársak a legnagyobb bűnösöknek tüntettek fel – azok számára is van még pár érdekesség.
Szendrey Júlia korának egyik legizgalmasabb női figurája volt, és nem azért, mert ő volt Petőfi felesége, majd az özvegyi fátylat túl hamar eldobó „hűtlen nő” besározott alakja. Gyimesi Emese történész kutatása alapján – aki miután felfedezte Szendrey elveszettnek hitt verseit, azon dolgozik, hogy árnyalja a róla rögzült képet – egy hihetetlenül izgalmas, saját korában modern, tudatos nő képe rajzolódik ki, aki a saját jogán is kitüntetett szerepet érdemel a magyar Pantheonban.
A szabadságharc másik nagy bűnbakjáról – a Kossuth Lajos Vidini-levele óta a magyar Júdásként, a forradalom elárulójaként megbélyegzett – Görgeiről pedig a Nemzeti Múzeumban nyílt remek kiállítás, ami az egyik legnagyobb katonai zseni eddig sokak számára ismeretlen arcát mutatja be.
