Óriáspolipok ölelésében a Belvárosban
A Vigadó szomszédságában álló palota a a XX. század elején, 1910-1913 között épült fel, és még ha nem is tudunk sokat a történetéről és múltjáról, egy pillantás a homlokzatra máris sejtetni engedi, hogy minek is épülhetett. A felső sávban, a saroktorony alatti fríz domborművein a hajós élet midennapjai jelennek meg: a tenger istene, Neptun strázsál a háromágú szigonyával, körülötte kormányosok, a távcsővel a messzeséget kémlelő navigátorok, hajóácsok, rakodófiúk, matrózok sorjáznak.
A harmadik emeleten pedig, az utca fölé magasodó hajóorrok körül a jó szelet jelképező fújtató arcok fölött egy-egy karcsú óceáida áll, körbefonva polipcsápokkal és kissé torz delfinekkel és kagylómotívumos ablakdíszekkel. A Magyar Királyi Folyam és Tengerhajózási Rt. székházaként emelt épület tervezői Kármán Géza és Ullmann Aladár, többek között az ő nevükhöz köthető a Szabadság téren álló mai Amerikai Nagykövetség csodás szecessziós épülete is.
A hajózási vállalat jogutódja a második világháború után a MAHART lett, ekkor a Belkereskedelmi Minisztériummal osztoztak az épületen, végül anyagi gondok miatt 2008-ban a csepeli szabadkikötőbe kellett költözniük. A régi felvételeket nézegetve látszik, hogy az épületet impozáns kupoláját átépítették, feltehetően a világháborús sérülések után (mint olyan sok más budapesti épület esetében) de szerencsére az izgalmas homlokzatot megőrizték a felújítások során. A székház egykori fényűző berendezésének elemeit – mint például a fa falburkolatokat – a MAHART elszállítatta az új helyére, de a színes üvegablakok és a márványlépcsők nyomokban még őrzik az egykori impozáns hangulat elemeit.
Az Adria csillogása a Szabadság téren
A mára már igencsak viharos történettel rendelkező Szabadság tér Parlamenthez közeli oldalán áll a város világszerte talán legnagyobb sztárja. Számtalan hollywoodi és hazai klasszikus és kasszasiker film, mint a Szárnyas fejvadász 2049, a Die Hard 5, vagy a Budapest Noir forgott itt. A mai napig lenyűgöző és elegáns belső tereket, széles márványfolyosókat jól elrejti a gyanútlan szemlélők elől a megfeketedett homlokzat, ami azonban a maga nemében szintén a város egyik legizgalmasabb kincse.
Az épületet a hírhedt kaszárnya és börtön, az Újépület elbontása után építették fel, a tervezője az a Meinig Artúr, aki a ma Szabó Ervin Könyvtárként ismert Wenckheim-palotát is tervezte. 1902-re már állt is a neobarokk épület, az Adria Magyar Királyi Tengerhajózási Rt. budapesti székháza.
Érdemes aprólékosan elidőzni a homlokzaton, már a főbejárat kovácsoltvas kapuján is felbukkannak a tengerhez kötődő halas motívumok, és a bejárat körül tekergő, első emeleti horgonyos címerig (benne a társaság már megfakult jelmondatával: "Hazádnak használj") felkúszó kötelek egy cseppnyi kétséget sem hagynak az épület egykori funkciójával kapcsolatban.
A sarkokon a tér fölé magasodó hajóorrok, a homlokzat felső traktusában álló, az égtájakat jelképező szobrok és a hatalmas evezős gálya, újfent a címerrel még néhol omladozva és megfeketedve is hihetetlenül tekintélyt parancsoló.
Az Adria és magyar tengerhajózás sorsát Trianon pecsételte meg, amikor az ország elvesztette tengeri kikötőit és flottjának jelentős részét is. Ezután a csőd elkerülhetetlen volt, és az épület is újabb és újabb gazdákra talált a XX. század viharai során.
Kereskedelmi sikertörténet a Víg utcában
Kevésbé impresszív, mint az előző két székház, de szintén a tengerhez kötődő épület bújik meg a Víg utcában is. A Freund Dezső tervei szerint 1912-1913 között megépült ház az Atlantika Tengerhajózási Rt. bérháza volt.
Ez a cég 1907-ben jött létre, amikor elfogadták az új szabadhajózási törvény, és nagyon rövid idő alatt vált a legnagyobb magyar szabadhajózási vállalattá. Pár év alatt Londonban, Fiumében, a Fekete-tenger partján Odesszában és Nyikolajeffben, a Duna-delta városaiban, Sulinában és Brazílában is voltak kirendeltségeik.
Bár a korrupció gyanúja belengte ezt a gyors felemelkedést, ez sem állt az útjába annak, hogy Ferenc József nemesi címmel tüntesse ki a cég alapítóját és felvirágoztatóját, Pollacsek Jenőt. A társaság székháza amúgy a Falk Miksa utca 18-20. alatti tömbben volt, de érdekes, hogy azon az épületen, a homlokzaton legalábbis nem igazán találunk a tengerhez köthető nyomokat, egyedül a csodás rózsaszín csempével burkolt folyosók domborművei utalnak az építtetők foglalatosságára.
A Víg utcai épületen azonban a bejárat fölötti egyik domborműven az Atlantika nevével fémjelzett kereskedőhajó is szerepel, valamint a kereskedők ókori istenét, Hermést és talán az ipar allegóriáját megáldó nőalak. A cég 1918-ban Atlantica Trust-ra váéltoztatta a nevét, és 1930-ig működött.
Ifjú tengerészek a Duna partján
A Duna-part nagyrészt historizáló épületeinek sorából erősen elüt a Belgrád rakpart 5. alatti épület. Az 1960-as években emelt tömbszerű utcaszinten található díszítése, két kibontott lobogó alatt masírozó tengerész még a korábban itt álló házra készült.
Szomor László Tengerészek 1919-ben című domborműve a Tanácsköztársaság időszakának állított emléket, de a címert végül lefaragták róla, és a rendszerváltás után is, főként a szobrász elismertsége miatt maradhatott meg a dombormű, mára nagyrészt elfelejtett jelentéssel. Hasonlóképp ma már egyre kevesebben tartják számon, hogy az épület korábban kiépült pincéjében az 1950-es években ÁVH, majd belügy illetékes osztályai a politikai foglyokat őrizték.
Ma az épületben működik a Dunai Révkapitányság és a Budapesti Központi Hajóállomásnak is ez a címe, így a bejárat fölötti horgonyok is indokoltak.
