1/15
-
Gödöllő összesen 30 kilométerre fekszik Pesttől, éppen annyira, mintha két és félszer végigmetróznánk a piros vonalon. Metróval ugyan nem, de hévvel, vonattal, buszokkal és persze autóval kevesebb mint egy óra alatt érkezhetünk meg a város Fő terére. HÉV-vel azért érdemes jönni, mert ez éppen a Pizza Palazzo előtt tesz le, ahová egy méretes, hajtogatott pizzáért nagyon ajánlott beugrani. De erről majd később. Gödöllő egyébként hivatalosan csak 1966-tól város, annak ellenére, hogy okleveles említések szerint már 1349-ben is létezett.
A várost egy beépítetlen, dombok és völgyek formálta tiszta zöld terep veszi körül. Egész pontosan a Rákos-patak völgyében járunk, egy olyan erdős területen, ahol évszázadokon át vadásztak királyok és főurak. Erre nemcsak a táj szép, de a levegő is tisztább (ez statisztikailag bizonyított), így a túrabakancsot semmiképp nem szabad otthon hagyni, függetlenül attól, hogy szeretünk-e kirándulni vagy nem. Így már talán több értelmet nyer az is, hogy amellett, hogy Gödöllő a monarchia idején uradalmi központ volt, miért vált kedvelt nyaralóövezetté is, mind a királyi pár, mind a budapestiek körében. Sok nyaraló épült fel itt, például Blaha Lujzáé is, és sok vendéglátóhely nyílt meg ezekben az időkben, amelyeknek ma már nem sok nyoma látszik. A gödöllői művésztelepnek egy fokkal több lenyomata maradt: az egykori Erdő (ma Körösfői-Kriesch Aladár) utcában sétálva be-bepillanthatunk a régi művészek helyenként már gazos udvarára. Ezeknél viszont sokkal jobban látszik az, amit a 18. században Grassalkovich Antal, a vidék akkori tulajdonosa építtetett: a kastély és a város műemlékeinek jó része az ő korából származik.
Magyarország egyetlen szecessziós művésztelepéről annyit érdemes tudni, hogy 1901-ben Körösfői-Kriesch Aladárnak köszönhetően jött létre, aki ekkor telepedett le Gödöllőn. Köré és a szövőműhely köré csoportosult aztán minden, jöttek a tehetségek, férfiak és nők: Nagy Sándor, Kriesch Laura, Toroczkai Wigand Ede, Undi Mariska és a többiek, akik mind az Erdő utcába költöztek be, és házaik összeérő kertjeiben alkottak. Komoly kis közösség alakult itt ki, ahol a művészek egyszerre voltak festők és szobrászok, bútortervezők és grafikusok. Ezek az alkotásokat, önarcképeket, mesteri szőtteseket, gobelinterveket, bútorokat lehet megnézni a kiállításon. Egyedülálló lehetett a miliő, amiben alkottak, a következő állomásunkon sikerült elcsípnünk belőle egy-egy foszlányt.
3/15
SZECESSZIÓS SÉTA
Ez az állomás az egykori művésztelep vidéki nyugalommal megáldott utcájában lévő Gödöllői Iparművészeti Műhely (GIM-Ház) volt, ahova a Városi Múzeumból egy előzetes bejelentkezés alapján induló szecessziós sétával jutottunk el. Útközben felnéztünk a mai Erzsébet Királyné Szálloda, a bíróság és egy patika homlokzatára, elsétáltunk a híres kárpitművész, Remsey Flóra családjának háza és a régi szövőiskola mellett, majd megnéztük Nagy Sándor (amúgy nem látogatható) meglepően modern, vasbeton tetőszerkezetes, hatalmas műteremablakokkal és szintén méretes kerttel ellátott, ma már lakatlan házát is.
5/15
BABATPUSZTA
Ha valahol, hát Gödöllőn nem sokáig kell keresni a kirándulós lehetőségeket, nagyjából bármerre indulunk, természetbe futunk. Ha például északkelet felé megyünk, körülbelül 25 perc alatt Babatpusztán kötünk ki. Már ha autóval érkezünk, de lehet biciklivel és gyalogosan is. Ne ijedjünk meg, ha egy sorompó állja az utunkat, át szabad bújni alatta (ha pedig autóval vagyunk, előzetesen jelezni kell az érkezést). És utána folytatódhat a túra azon a 3000 hektárnyi dimbes-dombos, erdős, tavas és nem mellesleg fokozottan védett területen, ahol több mint 100 éve Sisi is lovagolt, Horthy pedig vadászott. Babatpuszta több pontja is említést érdemel: van itt egyrészt egy istállókastély, aminek pompája igaz már csak az omladozó sárga vakolat mögött sejlik fel, egykor viszont Grassalkovich Antal asztmás unokahúgának otthona volt. Abban a reményben épült, hogy az alsó részben lakó lovak időnként elejtett ammóniájától a lány meggyógyul.
Egy másik kihagyhatatlan állomás a Lovasközpont, ami egyszerre működik lovardaként, oktatóterepként, szállás-és vendéglátóhelyként, rendezvényhelyszínként és bemutató falusi udvarként. A 27 lovon kívül állandó lakók például a bivalyok, magyar tarka tehenek, racka juhok, na és a Mázli nevű kutyus, aki hamar mellénk szegődött. A lovaglást mi ugyan nem próbáltuk most ki (pedig lehet terepen is), ellenben letelepedtünk az egyik horgásztó mellé (11 van belőlük), ahol a nádasok és fák között idilli állapotokra találtunk. Sokfelé alakítottak ki tűzrakóhelyet, amik szabadon használhatók, a házban pedig kérhetünk bográcsozáshoz, nyársaláshoz való eszközöket is. Babatpuszta harmadik fontos egysége a Szent István Egyetemhez tartozó Babatvölgyi Biokertészet, ahol organikus zöldségeket és gyümölcsöket termesztenek, és ahova a helyiek szerint bármikor besétálhatunk ezekből bevásárolni. A farm terméseiből egyébként minden szerdán és szombaton visznek a Városi Piacra is.
7/15
A bázis
Szálláshelyként választhattuk volna akár a babatvölgyi apartmanok egyikét, de mivel most inkább a város közepére szerettük volna pozicionálni magunkat, az Erzsébet Királyné Szálloda lett a nyerő opció. Ez a gödöllői Fő tér mellett áll, egy átriumos épületegyüttes részét képezve, és tényleg mindenhez nagyon közel van. Kifejezetten jól jön, hogy több helyről is ki-bejuthatunk: ha a piacra, a Városi Múzeumba vagy a Rétesházba mennénk, más árkád alatt kell áthaladnunk, mintha a Tűztorony Kávézó vagy Kemencés Étterem felé vennénk az irányt. Mi éppen a mélygarázsból érkeztünk (ilyen is van, bár viszonylag szűkös parkolási lehetőségekkel), majd beköltöztünk a szobák egyikébe, amikből 62 áll rendelkezésre.
A szálloda egyébként az Accent Hotelshez tartozik, és habár a szecessziós főépület maga az 1900-as évek elejéről maradt ránk (ekkor még községháza volt), ilyen formában csak 2008 óta működik, egy újabb szárnnyal kiegészítve. Nemrég történt pár változás: a folyosók új tapétát és új szőnyeget, a szobaajtók pedig kártyás zárakat kaptak, annak ellenére tehát, hogy egy múltat idéző épületben vagyunk, benn minden teljesen korszerű. Vendégként és betérőként is használhatunk egy Relaxációs Sziget nevű részt, ahol egy mini edzőterem, szaunák és jakuzzi kapott helyet. A szállodában való vendégeskedés egy nagyon klassz velejárója, hogy a reggelihez az épületegyüttesben lévő, de amúgy teljesen külön egységként működő Erzsébet Királyné Étteremben terítenek meg. Vagyis egy monarchiabeli időket idéző, de egyáltalán nem „poros”, hanem inkább elegánsan laza térben válogathatjuk össze a büféasztalról a napindító falatokat: tojásrántottát, pékárut felvágottal vagy épp müzlit.
8/15
ERZSÉBET KIRÁLYNÉ ÉTTEREM ÉS KÁVÉZÓ
Az étterem reggel is hangulatos, de vacsoraidőben mutatja meg igazi arcát. Ezt onnan tudjuk, hogy este is kipróbáltuk, követve a Gödöllőről szóló éttermes toplisták tanácsát. Egy rövid időre a tulajdonos, Köntös Sándor is csatlakozott hozzánk, hogy a hely múltjáról és jelenéről beszélgessünk. Az éttermet mi annyira kultikusnak gondoltuk, hogy azt hittük, örök idők óta itt áll, de kiderült, hogy az épület csak 9 éve funkcionál vendéglátóhelyként, Sándor pedig 5 éve igazgatja. Ez alatt a pár év alatt került fel például a falra a virágos tapéta és a barokk kori képek, a hatalmas ablak elé pedig a csinos kárpitok.
A körítés tehát nagyon rendben van, és mellé a konyha is megújult. Az étlapon persze ott szerepelnek a monarchiabeli, klasszikus magyar fogások, de vannak lazachoz hasonló „modernebb” ételek. Mi előételként roston sült libamájat kértünk, ami pirított kalácson érkezett, gyümölcskaviár kíséretében (2490 Ft). Egyszerre szaftos, édeskés és savanykás, puha és roppanós – ezt a fogást senkinek sem javasoljuk kihagyni. Ahogy a főételként kóstolt harcsapaprikást sem (2590 Ft), ami hagyományos túrós csuszával érkezett, és aminek állagában, ízesítésében nem találtunk hibát. Kóstoltunk steaket is (4990 Ft), ami szintén jó választásnak bizonyult, de a desszertek se maradnak el messze a sorban. Az ételeknek szintén nagy előnye, hogy megfizethetőek. Ez fontos és tudatos döntés: Sándor azt mondta, ők ugyanúgy főznek a gödöllőieknek is, mint a turistáknak. Ennek jó példája, hogy ebédmenüzni is lehet.
9/15
KEMENCÉS VENDÉGLŐ
Nem is olyan régen, egy éve nyitott meg a Gödöllői Kemencés, a Kossuth Lajos utcában. Még mindig közel járunk a városközponthoz, mégis hirtelen egy egyszerű, parasztházat idéző helyen találjuk magunkat, ahol van lóca és régi tálalószekrény, na meg egy szép nagy kemence. Utóbbira épült fel az egész koncepció: ebben készül az ausztriai tapasztalatokkal átitatott ételek java, a húzott rétesektől és kalácsoktól kezdve a lepényeken és húsokon át a levesig. Bizony ám, ilyet is kóstoltunk: marhahúslevesünk (600 Ft) egy teljes éjszakát töltött a kemencében, ami meg is hozta az ízekben mérhető eredményt. A többi fogás is kellemes meglepetéseket okozott: cukkini- és köleslepényt ettünk sült pisztránggal (2600 Ft) és Kemencés serpenyős névre hallgató sült tarja, császárszalonna válogatást zsemlegombóccal, savanyú káposztán tálalva (2100 Ft).
A fűszerekkel óvatosan bánnak, az ízesítést inkább meghagyják a természetnek, de a jó alapanyagok esetén talán így is kell tenni. A hozzávalók pedig megbízható forrásból érkeznek: a hely háziasszonya, Éva minden reggel ládával érkezik, benne otthoni kertjéből szedett növényekkel. A lekvárokat, szörpöket is ő készíti, házilag, és csak miután megmutatta, hittük el, hogy lehet bodzabogyóból is lekvárt főzni. Az étterem egyébként elég nagy ahhoz, hogy jó sok ember ehessen együtt: egy fenti részen, a téli kertben vagy a teraszon is letelepedhetünk. Ha az emeletet választjuk, elmélyedhetünk Éva férjének 30 év alatt felhalmozott régiséggyűjteményében is.
10/15
PIZZA PALAZZO
Korábban a Pizza Palazzóval érveltünk amellett, hogy HÉV-vel a legjobb Gödöllőre utazni, már ha szeretjük a pizzát. Ugyanis az erről híres helyi éttermet éppen a HÉV-megállóban találjuk. Másféle ételek is kaphatóak ugyan itt, de mégis a pizza a legnépszerűbb: egy elkülönített részen, kemencében sül ropogósra a vékony tészta. A feltétekkel (vagy ha a félbehajtott változatot kérjük, a töltelékkel) nem fukarkodnak, és a végeredmény egy olyan tartalmas ebéd vagy vacsora, amivel mi nem bírtunk el. Azt merész lenne állítani, hogy életünk legjobb pizzáját fogyasztottuk el, de mégis, könnyen el tudtuk képzelni, hogy egy nyári estén, egy pohár sörrel a teraszon ücsörögve újra bevállaljuk. Szintén jó hír, hogy az árak mérsékeltek, egyetlen 32 centis normál vagy hajtogatott pizza ára se éri el a 2000 Ft-ot.
12/15
TŰZTORONY KÁVÉHÁZ
A Tűztorony Gödöllő egy másik klasszikus és megbízható helye, amit a helyiek is szívesen látogatnak (gyerekekkel is) ha egy finom kávéra vagy cukrászati sütire, esetleg egy kis olaszos fagyira vágynak. Teljesen jó választás, ha valaki biztosra szeretne menni, már csak azért is, mert egy belső udvarból nyílik, amit ki is használtak egy terasz létesítésére. Kellemes itt időzni a presszó kávé mellett, de mi azért biztatnánk mindenkit, hogy utána folytassa útját a Szilhát utcába.
13/15
CARAVELLA
A Szilhát utca 40. szám alatti többosztatú, jobbra-balra dőlő parasztházban egykor patkókovács műhelye állt, de a lovak helyére most valami teljesen más, de hasonlóan jó dolog került: színes fotelek, világlátott csecsebecsék, tömény sütiillat és egy tipp-topp házigazda, Erőssy Andi, összefoglalva a Caravella. Andi minket eperrel megpakolt belga csokis brownie-val és diógrillázsos almás pitével várt, és a kóstoló után egyértelművé vált: egy törzshelygyanús helyre érkeztünk. Nem is csak a rusztikus sütik, hanem az érzés miatt is, hogy jó itt lenni. Az eklektikus, mindenféle bohém és csinos tárggyal zsúfolásig töltött térben valahogy kávézni is kellemesebb, már csak azért is, mert ehhez a csészénket magunk választhatjuk ki egy tekintélyes, javarészt Angliából beszerzett kollekcióból. A belekerülő kávé kézműves, aminek a babját egyébként csokiba mártott változatban is meg lehet kóstolni.
A hely bisztróként is működik, de ha vacsorázni szeretnénk, szükséges egy előzetes egyeztetés. A sütizéshez viszont nem: egész nap készülnek a látványkonyhában a desszertek: mindennap 10-15-féle. Közös pontjuk, hogy kevés bennük a cukor, cserébe sok a gyümölcs és a magfélék, valamint 400 Ft-ba kerülnek. A házat érdemes egyébként végig bejárni: olyan érdekességekre bukkanhatunk, mint egy gödöllői művésztelepről származó tálaló szekrény vagy Edward király korabeli hordozható WC. Az épület hátuljában egy bútortervező műhely rendezkedett be, de nem csak itt, hanem a kávézóban is tartanak workshopokat (kávés, whiskys, sütisütő). A házhoz egy udvar is tartozik, hasonlóan bohém tematikával, és megtudtuk, hogy nyáron filmvetítésekre is lehet majd jönni. Mi jövünk.
14/15
VÁROSI PIAC
A Városi Múzeum melletti árkád alatt átsétálva, egy méretes átriumszerű udvarba kell mennünk ahhoz, hogy friss és színes zöldségeket és gyümölcsöket szerezhessünk be a helyi árusoktól. Ezen a téren és a mellette lévő csarnokszerű épületben áll fel ugyanis vasárnap kivételével minden reggel a gödöllői piac. Hajnaltól délutánig kínálják rendíthetetlenül a már kinézetre is ízletes portékát, körülbelül 15 standnál – bár jóval több hely lenne kiadó. Van itt minden, aminek egy jó piacon lennie kell: zöldség, gyümölcs, fűszernövények, virág, sonka, savanyúság, házi lekvárok, de még biobolt is, és minden szerdán és szombaton kitelepül a Babatvölgyi Biokertészet is, organikus termékeivel. Ha valaki elfáradt a piacolásban, egy büfés bódéból retró hamburgert is vehet, de mi ajánljuk inkább az innen nyíló, fentebb már emlegetett Monarchia Rétesház felé venni az irányt.
15/15
A SONKÁS
Ha a helyi termékek mellé gourmet-nak számító termékekkel is szívesen felszerelkeznénk, Gödöllő Petőfi utcai (amúgy Budapesten, a Fény utcáról ismerős) delikátboltjában gond nélkül megtehetjük. A Sonkás tömve van extraságokkal: pultban sajtkülönlegességek, kencék, olajbogyók állnak, a pult fölött olasz, spanyol, szlovén sonkák és szalámik, kolbászok lógnak, de beszerezhetünk még kecsketejes joghurtokat, belga pástétomokat, friss olasz házi tésztákat is. A helyen reggelizni is lehet, ehhez helyben süti a pékárukat, például paninit.
