1/8
A hangulat
Az ötödik kerület már a 2. század elején sem volt lakatlan– a mai Március 15. téren, az pesti hídfőjének tőszomszédságában egy római erőd, bizonyos Contra-Aquincum tornyosult. A régi Pest alapkövének tekinthető a 11. század elején került fel Európa térképére, és a Duna közelségéből adódóan kereskedőtelepülésként funkcionált, ám ekkor még csupán Buda virágzó külvárosaként tekintettek rá; a középkori ötker 1468-ban, Mátyás király döntése alapján vált szabad királyi várossá. Ekkortájt épült a Belváros ősét övező, a mai Deák Ferenc utca – – – vonalában a 18. század vége óta csak romokban és nyomokban fellelhető városfal; kéz a kézben a város védelmét és a kereskedelem ellenőrzését megkönnyítő kapukkal (Váci-, Hatvani-, Kecskeméti-, Belgrádi-, Duna, illetve Vízi-kapu). A városrész a török hódoltság idején szinte teljesen elpusztult, ám Buda visszafoglalása után ismét fejlődésnek indult: a városfal túloldalán új települések bukkantak fel (, Ferencváros, , ), ezzel megágyazva a városfal lebontásának, és az azóta is életben lévő Belváros elnevezésnek.
A fellendülés évtizedeit egyedül az 1838-as árvíz csúfította el, amely jelentős károkat okozott; ám Budapest 1873-as egyesítését követően beköszöntött az aranykor, és a századfordulóra a kerület Európa egyik legszebb városrészévé avanzsált. A második világháború mindezt néhány év alatt elsöpörte, a bombázások és a visszavonuló német seregek ámokfutása nyomán városszimbólumok váltak a földdel egyenlővé. A történelmi viharok dacára a kerület mindig képes volt megújulni, és e dinamizmusnak, illetve párját ritkító adottságainak és elhelyezkedésének köszönhetően egy pillanatra sem veszítette el az ország gazdasági, politikai, kulturális és turisztikai szektorában betöltött központi szerepét.
2/8
Tömegközlekedés
A Közvágóhíd és a Jászai Mari tér között ingázó kettes villamos tavaly nem véletlenül végzett az előkelő hetedik helyen a világ legszebb villamosvonalait bemutató National Geographic-toplistán; hiszen a végigkígyózó kettesről szemügyre vehetjük az , a , a , vagy épp a . Bár a világhírű kettes nyújtotta esztétikai élménnyel és a képeslapra kívánkozó fotótémákkal nyilván nem vehetik fel a versenyt, azért a 47-es, 49-es, valamint a 4-es és a 6-os villamosról sem szabad megfeledkezni; hiszen – annak ellenére, hogy utóbbi kettőnek nincs közvetlenül ötödik kerületi megállója - a négyeshatosok a belvárosi közlekedés éjjel-nappali alappilléreiként szolgálnak.
A kerületben cikázó buszok közül az Zuglóval és Rákospalotával összekötő 7-est és 173-ast, utóbbiak GY-vel (értsd: gyors) és kevesebb megállóval fémjelzett ikertestvéreit, a budapesti buszok Odüsszeuszát, az 57 megállóval büszkélkedő 5-öst, valamint a Belváros-néző járatnak sem utolsó 15-öst és 115-öst érdemes megemlíteni. A kerület közlekedési csomópontja kétségkívül a Deák tér, amely nem csupán a pesti turistakalandok origója – olyan szomszédokkal, mint a Király utca, a , a , a és a -, hanem a három budapesti metróvonal metszéspontja, valamint emberemlékezet óta az első randik bevett találkahelye.
3/8
Látnivalók
A Szent Koronának, az országalmának, a királyi jogarnak és természetesen az Országgyűlésnek otthont adó Parlament méret tekintetében Európában a második, a világon pedig a harmadik helyet foglalja el. Mivel a szépség szubjektív és kényes téma, mindenki döntse el maga, melyik országház áll a legközelebb a szívéhez; mi mindenesetre a Steindl Imre által, az eklektika és a barokk jegyében tervezett hazaira szavazunk, amelyet összesen 242 szobor (kívül 90, belül 152), és nagyjából 40 kg 22-23 karátos arany díszít.
AParlamenttől mintegy negyedórányi sétára magasodó a falai között őrzött ereklye – a Szent Jobb, Szent István épen maradt jobb keze – mellett története, neoreneszánsz pompája, turisztikai vonzereje, valamint az egyházi életben betöltött szignifikáns szerepe miatt is lenyűgöző, kultikus mestermű. Megépítésére az 1838-as árvíz szolgáltatott indokot, történt ugyanis, hogy a mai Szent István téren egy domb púposodott, amelyen emberek százai találtak menedéket a megbokrosodott Duna elől. Mivel megmenekülésüket isteni csodának vélték, a túlélők adománygyűjtésbe kezdtek, és egy templom megépítését szorgalmazták a hősies domb helyén. Kívánságuk parancs volt, ám korántsem teljesült azonnal: először az 1848-as forradalom, majd az igénytelen kivitelezés és a silány építőanyagok is közbeszóltak, és a legfeljebb félkész épület egy részét kénytelen-kelletlen visszabontották. Az eredeti, klasszicista stílusban megálmodott terveket elkészítő, és az építkezés karmestereként is közreműködő Hild József 1867-ben bekövetkezett halála után Ybl Miklós vette át a stafétát. Ybl neoreneszánszra cserélte a klasszicizmust, és a művezetői szerepkört is magára vállalta, ám 1891-ben eltávozott az élők sorából, így a Szent István bazilika 1905-ös felszentelését ő sem élhette meg.
Fotóra és felfedezésre érdemes még a Four Seasons Hotel Budapestnek otthont adó Gresham-palota – amelynek történetéről bővebben a olvashattok -, a mostanában Váci1-ként emlegetett Tőzsdepalota, a jobb sorsra érdemes Anker-ház, végül pedig a kihagyhatatlan és megunhatatlan .
Az ötödik kerületben a m.e. (multiplexek előtti) időkből származó art mozikból sincs hiány: a méltatlanul elhanyagolt Kossuth Lajos utcáról nyílik a , míg a kettes villamos Jászai Mari téri végállomásánál rejtőzik a francia művészfilmbe illő hangulattal átitatott, aprócska . A budapesti fesztiválpatrióták még a nyári szabadság beköszönte és a vizsgaidőszak vége előtt bemelegíthetnek a Sziget – Volt – Hegyalja – Balaton Sound – kvartettre, hála az ezúttal az megrendezésre kerülő Pálinkafesztiválnak (május 16-19.), valamint a több helyszínen zakatoló Belvárosi Fesztiválnak (június 7-9.).