A kiállító művészek részint azt vizsgálják, hogy milyen volt a városrehabilitációt megelőzően Középső-Józsefváros: vajon mesélhetnek-e ugyanúgy a kerület lakóinak az életéről a tűzfalak és a közterek, mint a társasházak közös terei, a közös udvarok? Stalter György fotói a Magdolnanegyed épületeinek a városrehabilitációt megelőző állapotait rögzítik, olyan köz- és privát tereket, amelyek mára átalakultak, egyes részei pedig teljesen eltűntek. Oláh Norbert festményein olyan tűzfalak jelennek meg, amelyek a Teleki tér és a Déri Miksa utca könnyen beazonosítható, ikonikus részei. Bár a kerület lakóit nem láthatjuk, a tűzfalak hasonlóan őrzik a múlt eseményeit, mint Stalter művein megjelenő épületrészek. Kautzky Sára köztéri alkotásának célja (a Kesztyűgyárhoz hasonlóan) egy közösségi platform kialakítása: interakcióra hívja azokat, akik a Mátyás téren sétálnak. Hozzá hasonlóan a közösen használt terekről szóló diskurzus megteremtésére tesz kísérletet a Női tekintetek Józsefvárosban művészeti projekt is. A részvételi projekt során az alkotók azokat a nőket szólították meg, akiknek valamilyen emlék-, és élménybeli kapcsolatuk van Józsefváros különböző tereivel, utcáival. A szubjektív térképkészítés szervezői Donáth Anna Róza, Thury Lili és Tóth Eszter, akik maguk is kötődnek Józsefvároshoz: éltek, dolgoztak, buliztak itt.