Amikor a technológia gyorsabban nő fel, mint mi: Milyen lesz a világunk 2050-ben?

Emberek közti szorosabb együttműködés, tisztább energiahasználat: ezt várják a magyarok 2050-re – derült ki az E.ON kutatásából. De vajon mit várnak a szakértők a saját területükön? Frankó Csuba Dea jövőkutató cikke.

A kiszámíthatatlan változások és a bizonytalanság korában sokunkban felmerül a kérdés: Hova vezet a világ őrült tempójú átalakulása? Milyen lesz az életünk 25 év múlva?

A mesterséges intelligencia robbanásszerű fejlődése mellett valós időben látunk meginogni korábban biztosnak hitt gazdasági szabályokat, gyengülni etikai normákat, és egyre erősebb jelzéseket kapunk a természettől, hogy valami nincs rendben.

Nem véletlen, hogy a jövőkutatás szerepe világszerte felértékelődik. Ez a tudományág nem megjósolja a jövőt, hanem feltérképezi annak lehetséges forgatókönyveit, és eszközt ad ahhoz, hogy a ma meghozott döntéseinkkel egy reménytelibb irányba navigáljunk.

Ezt a szükségletet támasztja alá az E.ON közelmúltbeli kutatása is, amely azt vizsgálta, mit várunk a következő 25 évtől. A válaszok között kiemelten szerepel a klímaváltozás elleni cselekvés igénye, a megújuló energia szélesebb körű alkalmazása, az anyagi biztonság megteremtése, a támogató emberi kapcsolatok, a munka-magánélet egyensúlya és a felelős AI-szabályozás iránti elvárás.

De vajon milyen világot építhetünk, ha mindezeket komolyan vesszük?

Az exponenciális technológiák: egy új civilizáció alapjai

Ha a technológia fejlődése a jelenlegi ütemben folytatódik, 2050-re radikálisan más világban élünk majd, mint amit ma ismerünk. Az AI tudása ma körülbelül 2,5 havonta duplázódik, ami évente tízszeres, tíz év alatt milliárdszoros fejlődést jelent. Ez a felfoghatatlan tempó nem csupán a mesterséges intelligenciát alakítja, hanem magával húz számos más technológiai és tudományos területet is, például a robotikát, a dróntechnológiát, a biotechnológiát, a kvantumszámítástechnikát és az energiaipar egészét.

Ha ezt a fejlődési tempót felelősséggel kezeljük, 2050-re egy olyan emberközpontú civilizációt hozhatunk létre, ahol a technológia nem fenyeget, hanem felszabadít, automatizálja a terheket, csökkenti a költségeket, és teret enged az emberi kiteljesedésnek.

2050: A lehetőségek korszaka

Nézzünk most egy pozitív, és megvalósítható forgatókönyvet arra, hogyan élhetünk 25 év múlva, ha jól gazdálkodunk a jelenleg elérhető lehetőségeinkkel. Ez nem sci-fi, hanem egy olyan jövőkép, ami a technológia és tudomány jelenlegi fejlődési üteme mellett reálisan megvalósítható, és sok részlete már ma is létezik:

1. A tiszta és bőséges energia forradalma

Ebben a jövőképben a legtöbb település saját miniatűr fúziós erőművet vagy ‘zsebreaktort' üzemeltet, a háztartások pedig önellátóak, intelligens energiatárolókkal és megújuló rendszerekkel felszerelve. A levegő tiszta, a városok csendesek, és a klímaváltozás legsúlyosabb hatásait sikerült visszafordítani.

A bőséges és olcsó energia lehetővé teszi az egész évben működő csúcstechnológiás üvegházrendszerek működtetését, ahol a települések friss, permetmentes zöldséget és gyümölcsöt termelnek helyben. A városi farmok így nemcsak a környezetet óvják, de támogatják az élelmiszerbiztonságot és az egészségmegőrzést is.

2. A jóindulatú mesterséges intelligencia

Az AGI fejlesztéseket (Általános Mesterséges Intelligencia, amely elméletileg bármilyen intellektuális feladatot képes lenne ellátni) a technológiában rejlő kockázatok miatt világszerte leállították. Helyüket a szűk AI megoldások veszik át, amelyek jól körülhatárolt feladatokat látnak el.

Mindenki ember mellett személyes AI, vagy robot segítő dolgozik, ami a tanulást, az egészségmegőrzést, a munkát és a pénzügyeket támogatja anélkül, hogy manipulálná vagy uralná az embert.

3. Robotika és drónalapú infrastruktúra

A robotok és drónok láthatatlan hátteret biztosítanak az élet minden területén. Tisztán tartják a városokat, működtetik a logisztikát, építenek, javítanak és termelnek. A földi, önvezető közöségi közlekedési rendszereket dróntaxik és drónbuszok egészítik ki, így a balesetek eltűnnek, és a települések parkolói felszabadulnak. Ennek köszönhetően a városok élhetőbbé válnak; új közösségi terek, sportpályák, parkok és művészeti terek jönnek létre, a természet pedig visszakúszik a városok szövetébe.

4. Az egészségügy forradalma és a hosszabb élet ígérete

A szintetikus biológia és a regeneratív orvoslás képes megújítani a szerveket, visszafordítani a krónikus betegségeket, sőt kezelni az örökölt genetikai problémákat. A rák gyógyíthatóvá válik, és az öregedés lassítása is a mindennapok része. Természetes, hogy az emberek 110–120 évig élnek, és nemcsak hosszabban, hanem egészségesebben.

5. Az emberi kiteljesedés új korszaka

Mivel a fizikai és szellemi munka nagy részét gépek végzik, az emberek szerepe az önmegvalósítás felé tolódik. A kutatás, a művészet, a gondoskodás, a közösségépítés és a kreatív tevékenységek kerülnek előtérbe. A munka-magánélet egyensúlya már nem elérhetetlen vágy, hanem valóság.

6. Hogyan finanszírozható ez a jövő?

Az automatizált rendszerek termelékenysége nagyságrendekkel meghaladja az emberi munka erejét. Mivel az energia olcsó, az előállítás és a logisztika automatizált, a társadalom működtetése töredékébe kerül a mai világnak. Az értéket termelő rendszerek hullámán új típusú adómodellek kell, hogy megjelenjenek annak érdekében, hogy az általános alapjövedelem az állampolgárok számára elérhetővé váljon. Ilyen lehet például:

• Robotadó (azoknál a gazdasági szereplőknél, ahol az emberi munkát robot váltják ki),
• AI-hozzájárulás (az algoritmusok által termelt gazdasági érték után),
• Digitális infrastruktúra-hozzájárulás (nagy AI-rendszerek után),
• Adatvagyon-osztalék (a társadalom számára kifizetett részesedés az adatokból keletkező gazdasági nyereségből).

Mi kell ahhoz, hogy egy ilyen, vagy ehhez nagyon hasonló jövőt építsünk?

Ahhoz, hogy mindez megvalósuljon néhány nagy hegyet meg kell másznunk, de a siker nem technológián fog múlni, hanem az emberi rugalmasságon, találkonyságon és jószándékon. Hatalmas társadalmi és kiszolgáló rendszerek átalakulása kell ahhoz, hogy pozitív irányba fejlődjön a világ, amit két tényezőn nagyban befolyásol:

- Vane rá emberi (döntéshozói) szándék?

- Van-e rá pénzügyi forrás és olyan üzleti modell, ami jó irányba ösztönzi a változást?

Akárhogy is alakul a következő 25 év, néhány fontos témán már most aktívan kell dolgoznia a világ döntéshozóinak. A borús jövő elkerüléséhez elengedhetetlen az alábbi pár lépés:

•  Az etikus és átlátható AI-szabályozás megvalósítása.
• A megújuló / fenntartható energiaforrások radikális bővítése.
• Oktatási forradalom, a kreativitás, a problémamegoldás, a érzelmi intelligencia tudatos fejlesztése.
• Közösségek megerősítése és támogatása.
• Jövedelmi biztonsági hálók építése és a munkaerőpiaci felforgató trendekre való felkészülés.
• A klímaadaptáció ösztönzése, gyorsítása és jutalmazása.

A legnagyobb kockázatok, az AI feletti kontroll elvesztése, a gazdasági egyenlőtlenségek súlyosbodása, a klímaválság, a társadalmi szétesés fenyegető előszele ma még mind kezelhetők.

2050 világa attól függ, hogyan döntünk ma.

Ha okosan, emberséggel és előrelátással formáljuk ezt a gyorsuló korszakot, akkor a jövő nem fenyegető lesz, hanem felszabadító, és jobb, mint bármi, amit eddig ismertünk.

Mindannyiunkon múlik, hogy milyen lesz a jövő. Fenntarthatóbb, emberibb és inspirálóbb lehet – ha közös energiánkkal, együtt álmodjuk és építjük nap mint nap. Ez a gondolat inspirálta, hogy az E.ON, a jövő energiavilágának építője, támogassa ezen cikk megjelenését.