A Szent István tér Újpest óriási méretű tere, ahol szinte a kerület teljes lakossága elfér, egy kis túlzással. A régészeti leletek tanúsága szerint Újpest területén már az időszámításunk előtt is éltek emberek. De csak a a XIX. századtól beszélhetünk megalakulásáról, amikor is az önálló Újpest megszületett. 1840-ben például önálló község volt, és a pestiek kedvelt kirándulóhelye lett. Ezenkívül a kulturális elit (pl. Vörösmarty Mihály, Irinyi József) járt ki ide gyakran. A bálok és mindenféle társas összejövetelek egyik központi helyszíne Szekrényessy József kúriája volt. Újpest felemelkedésében fontos szerepet játszott még gróf Károlyi Sándor is, aki engedte, hogy Újpestre zsidók költözhessenek, akiket Pesten akkoriban nem láttak szívesen. Újpesten gyökeret ereszett az ipar, ipari településsé vált, ez pedig maga után vonta, hogy a lakosságszám is ugrászszerűen megnőtt.
Ma ezen a hatalmas téren városháza, templom és piac is működik. . A tér egyik szélén áll a Budapest-Újpest-Belsővárosi Református Egyházközség temploma, ami 1878-ban épült. Az Egek királynéja-templom csak később, 1875-1881 között épült fel Kauser József tervei alapján. A tér ekkor nyerte el státuszát és egyben első nevét is: Templom tér lett. Az újpesti piac is működött ekkor már. A szintén ezen a téren álló újpesti városháza impozáns, szecessziós jegyekkel bíró historizáló épületét két építész tervezte, Bőhm Henrik és Hegedűs Ármin. 1900 nyarán átadták a legnyűgözően szép épületet, így a tér Újpest fő terévé vált. Ezért talán nem is véletlen, hogy 1907-ben rendezett tanácsú város státuszt kapott.1928-tól nevezik Szent István térnek. Újpestet 1950-ben csatolták a fővároshoz, amikor is megszületett Nagy-Budapest. A kommunista-szocialista évtizedek alatt kicsit amortizálódott a terület, de jóval utána az új Újpesti Piac megépítése meghozta a fellendülést, mely épületen belül szomszédja és egyben bérlőtársa is a környék egyre meghatározóbb kulturális intézménye, az UP, vagyis az Újpesti Rendezvénytér.
