Az épülőfélben lévő Szalajka Közösségi Tér előtt szombat reggel már szól a munkások rádiója, éppen a női wrestling rejtelmeibe avatják be a hallgatókat. Ilyen izgalmak ugyan nem várnak ránk, de azért akciódús délelőttre számítunk. Az épületben találjuk a Börzsönyi Hegyimentő Szolgálat bázisát, az ő mentési gyakorlatukra érkeztünk. Így készül fel a csapat az előttük álló sűrű szezonra: eltévedt túrázók, sérülések, komolyabb rosszullétek. Náluk ősszel pörög igazán a munka.
A szervezetnek mintegy húsz tagja van, akik önkéntesként végzik a munkájukat, és tagdíjat is fizetnek. A csapat háttere igen színes: akad köztük, aki rendes, heti munkája szerint gépészmérnök vagy villanyszerelő, de hajóskapitány, szakács és informatikus is önkénteskedik.
A széttetovált, szabadságkedvelő alpinistának és a grafikusként dolgozó anyukának speciális mentőként egyetlen közös célja van: minél hamarabb segíteni azoknak, akik bajba jutottak az erdőben.
Mivel a szervezet a katasztrófavédelem rendszerébe integráltan, 2023 tavasza óta önkéntes tűzoltó-egyesületként működik, a tagok többsége elvégezte az önkéntes tűzoltótanfolyamot is, emellett saját képzéseket és gyakorlatokat szerveznek. Van, aki a sérültellátásban mozog otthonosan, más kötéltechnikában, navigálásban jó, mindenkinek megvan a saját erőssége.
A mostani mentési gyakorlat története szerint a csapatot egy anyuka riasztja: 15 éves fiával Királyrét környékén bringázott, amikor a gyerek átesett a szalagkorláton, és a szakadékba zuhant. Bár az ennyire súlyos esetek ritkák, nem egy akadt belőlük az utóbbi években. 2026 márciusában például egy kislány három-négy métert zuhant a Remete-barlang egyik felső üregétől. A hegyimentők, önkéntes és hivatásos tűzoltók, valamint az OMSZ közösen látták el, majd speciális hordágyon vitték a 12-es főúthoz.
Segítségük nélkül akár halállal is végződhetett volna annak a férfinak a sorsa, aki tavaly nyáron egy lezárt börzsönyi bányában rekedt, és egyetlen gurtnin lógott a 40 méteres mélység felett.
2025 márciusában pedig egy január óta eltűnt férfi holttestének kiemelésében is részt vettek a Jancsi-hegynél. A börzsönyi hegyimentőknek 2025-ben összesen 61 beavatkozásuk volt: eltévedt túrázókhoz éppúgy mentek, mint hasonló, súlyosabb esetekhez. Idén még több a munkájuk, szeptemberig volt annyi az esetszám, mint tavaly egész évben.
Magyarok a Börzsöny nyolcszázasain
Rövid eligazítás után kezdetét veszi a mentési gyakorlat, amire érkeztünk. Fönt még jó hangulatban cseveg mindenki, de Irimie Félix, az egyesület alelnöke és Deli Dániel műveletirányítók – civilben hajóskapitány és pszichológus a páros – már figyelik a riasztáshoz szükséges rendszereket, a szolgálat ugyanis 0–24-ben elérhető. A katasztrófavédelem rendszeréhez való csatlakozásuk óta a hivatalos riasztási láncon keresztül is kaphatnak feladatot, az általuk használt applikáció pedig automatikusan értesíti a készenléti szolgálatra bejelentkezett tagokat. Hétvégente ügyeleti szolgálatot is adnak, ilyenkor néhányan a szolgálati autóval járják a térséget, és szükség esetén azonnal indulnak.
Bár most nincs valódi stressz, hiszen baleset helyett gyakorlatra vonulunk, még így is megpörgeti kicsit az adrenalint, amikor egyszerre felberregnek a telefonok, ahogy az összegyűlt tagok megkapják a riasztást. Bár az előzetesen megbeszélt forgatókönyv szerint a bejelentő nem tudta megmondani a pontos helyszínt, a hegyimentők nem esnek kétségbe. Egy szoftver segítségével SMS-ben helymeghatározási kérelmet tudnak küldeni a bejelentő telefonjára, és ha ő engedélyezi, megkapják a pozícióját.
A magyar hegyekről persze senkinek sem az emberi tűrőképesség határai jutnak eszébe, és valóban: itthon nem fog minket leteríteni a jeti. Mégse becsüljük le a természet erejét. Bár a Börzsöny legmagasabb pontja, a Csóványos a maga 938 méterével nem egy Mount Everest, a hegység mintegy 600 négyzetkilométeren terül el, és hazánk egyik legnehezebben járható terepe. A Magas-Börzsöny gerincén egymás mögött sorakoznak a 800 méter fölötti csúcsok, éles sziklahátak és mély völgyek tagolják. Több olyan terület is van, ahová sem mentőautóval, sem nagyobb tűzoltójárművel nem lehet közvetlenül eljutni. Ilyenkor különösen jól jön a hegyimentők helyismerete, tudása.
Ha egy szakadékba zuhansz, és nem tudsz onnan kijönni, vagy egy elérhetetlen erdőrészben fekszel törött lábbal, mindegy, hogy nyolcszáz méteren vagy, vagy kétezren. Ugyanúgy menteni kell
– foglalja össze Szűcs Zoltán, Szücsi, aki korábban hivatásos tűzoltóként, szolgálatparancsnokként dolgozott, ma pedig az egyesület tűzoltósági szakmai tevékenységét koordinálja. A hegyekben ráadásul gyorsan változhatnak a körülmények. Előfordulhat, hogy Szokolyán plusz két fok van, miközben néhány kilométerrel arrébb, a magasabb részeken már kemény mínuszok és félméteres hó fogadja a túrázókat. A nyári, hirtelen viharok is okozhatnak meglepetést, a mély völgyekben a sötét is hamarabb ereszkedik le, mint nyílt terepen, ez pedig megnehezíti a tájékozódást.
A túrázás népszerűsége már a Covid előtt megugrott, a járvány pedig tovább erősítette ezt: olyanok is tömegesen indultak el az erdőbe, akiknek korábban nem volt szokása a kirándulás. A Börzsöny fővárosközeli elhelyezkedése miatt különösen népszerű, ugyanakkor nehéz terep. Ez a kettősség hívta életre az itteni önkéntes hegyimentők munkáját. Bár gyakorlott túrázókat is érhet baleset, az önkéntesek nagyrésze egyetért abban, hogy az esetek jelentős része némi felkészüléssel elkerülhető lenne:
Arra is volt már példa, hogy egy család decemberben, délután háromkor, melegítőnadrágban és babakocsival akart elindulni a Nagy-Hideg-hegy felé megnézni a havat. A hírekben azt olvasták, hogy 700 méteren van a hóhatár, amiből valahogy arra következtettek, hogy mindössze ennyit kell majd sétálniuk a parkolótól
– meséli Félix, aki az egyesület alelnöke is. Pedig a biztonságos kirándulás szabályai nem különösebben bonyolultak: az évszaknak megfelelő ruházat és lábbeli, feltöltött telefon, elegendő víz, illetve online (pl. Mappy) és offline térkép már jó alap. A hegyimentők honlapján külön tudástár foglalkozik többek között a téli túrázással, zivatarokkal, navigálással és a segélyhívással.
Nem a Börzsöny magányos Rambói, hanem fegyelmezett csapatjátékosok
A csapat közben meghatározta a pontos helyet, és elindult segíteni. Csodás idővel fogadnak minket a hegyek, nyoma sincs a hajnali csípősségnek. A királyréti kisvasútnál kitesszük a drónos csapatot. A hőkamerás drónt tavaly nyáron személykereséshez szerezték be, de tűzeseteknél is jól vizsgázott. 2025 augusztusában egy Remete-barlangnál megsérült amerikai turista pontos helyét már drónnal találták meg, az augusztusi, Tamás-hegyi erdőtűznél pedig a levegőből derítették fel a tűz helyét és legjobb megközelítési irányát, jelentős időt spórolva a tűzoltóknak.
Most egy igazán extrém helyzetre próbálunk felkészülni, de a valódi mentésnél először mindig azt keressük, hogyan lehet a sérültet minél kényelmesebben és gyorsabban kijuttatni. Ha néhány száz méteres kerülővel egyszerűen ki lehet gurítani hordágyon, senki nem kezd látványos kötélpálya építésébe. A mi dolgunk az, hogy minél előbb, minél biztonságosabban átadjuk az Országos Mentőszolgálatnak, nem kell az erdő közepén pontos diagnózist felállítani
– meséli Szücsi.
A helyzet persze élesben nem ennyire egyszerű. Nehéz higgadtan mérlegelni, mi lenne a legjobb megoldás, miközben valaki lent fekszik a hegyoldalban. Ugyanakkor éppen ezért nagyon fontos a hidegvér. A mentés első szabálya, hogy a mentők lehetőleg ne kerüljenek maguk is bajba, és mindenki a saját feladatára összpontosítson. Valaki vezet, más a sérültet látja el, vagy a kötélrendszer kiépítésében vesz részt, valakinek pedig az egész műveletet át kell látnia. Szücsi szerint:
Kicsit olyan ez, mint a hivatásos tűzoltóknál: lehet csodálatos a szolgálatparancsnok, ha nincs a hátsó sorban négy ember, aki eloltja a tüzet. Itt sincs az a klasszikus viszony, hogy ülök az irodában, és megmondom, hogyan kell csinálni. Ez csapatmunka.
Ami a társszervekkel való együttműködésre is igaz: a Börzsönyi Speciális Mentők rendszeresen dolgoznak együtt a váci hivatásos, valamint a nagymarosi és kismarosi önkéntes tűzoltókkal, a Pest Megyei Rendőrséggel, az Országos Mentőszolgálattal, a Pest Vármegyei Kutató-Mentő Szolgálattal is, és természetesen nem ők az egyetlen önkéntes speciális mentőszervezet Magyarországon.
Hat láthatósági mellénytől a hegyimentő szolgálatig
A gyakorlat lassan a végéhez közeledik. A kimentést követően a „sérültet” megfelelő rögzítés mellett a szervezet terepjárójába helyezik; élesben innen adják át az OMSZ-nek, illetve szükség esetén szállítás közben is folytatják az ellátást. Bár a helyzet nem valami kényelmes – különösen Avar Zsombornak, aki képzett mentőápolóként a viszonylag alacsony Toyota Hiluxban is folytatja a „beteg” ellátását. A csapat autója egyébként jóval több egyszerű terepjárónál. Egészségügyi felszerelés, hordágy, különböző rádiórendszerek és a tetőre szerelt Starlink műholdas antenna is található rajta.
Négy éve, amikor elkezdtük, az egyesület összvagyona hat darab láthatósági mellény volt, meg egy összehajtható hordágy, amit saját zsebemből vettem
– meséli Irimie Félix. A Börzsönyi Hegyimentő Szolgálat története 2021-ben kezdődött, amikor az Ipoly-völgyi Különleges Mentőegyesület önkénteseket kezdett toborozni egy specializált mentőszolgálathoz. Végül kialakult az a nagyjából tizenkét fős kemény mag, amely 2022 júniusában létrehozta az önálló egyesületet. A tagok a tagdíjon felül saját ruházatuk jelentős részét is maguk vásárolják. Jelenleg újabb terepjáró vásárlásához keresnek céges támogatót és megfelelő használt járművet.
Kritikussá vált, hogy még egy autónk legyen: idén nagyon sokszor voltak párhuzamosan zajló mentéseink, egyre több helyen kell ott lennünk. Ráadásul ha ez az egy autónk meghibásodik, nulla lesz a mentési kapacitásunk
– teszi hozzá Félix.
Mivel mentési gyakorlatról van szó, a vége szerencsére olyan, mint a Medicopter 117-ben vagy más német orvossorozatban, ahol a sérülés utáni következő vágókép már az, hogy a „beteg” újra elégedetten snapszozik a hegyekben. Mivel Albin csak 15 éves, snapszot még nem kap. Ami rendszerint kimarad a sorozatokból, az a kezét-ruháját rendesen összekoszoló, hordágyat és felszerelést cipelő, hullafáradt önkéntesek képe. Ők a gyakorlat után még összeülnek, megbeszélik a tanulságokat és azt, mit lehetett volna még jobban csinálni, hiszen hamarosan lehet, hogy élesben kell menteni. Láthatatlan munka az övék, hiszen valójában akkor kirándultunk jót, ha nem találkoztunk velük. Ez azonban semmit sem von le feladatuk fontosságából.
Riasztás
Amennyiben külső segítségre szorulunk a Börzsöny területén, vagy bajba jutott túrázókkal találkozunk, a +36-20-851-55-95-ös telefonszámon érhetjük el a Börzsönyi Hegyimentő Szolgálat ügyeletét.
Megjelent első bookazine-unk, ne maradj le róla!
Már 15 éve lélegzünk összhangban a fővárossal. Jubileumi kiadványunkban mindent megtalálsz, ami magazinunk és eddigi munkánk esszenciája. Gasztronómia, kultúra, városi legendák és Budapest arcai, interjúk, történetek és a legjobb helyek – úgy, ahogyan mi látjuk a fővárost.
Rendeld meg itt vagy keresd a nagyobb könyvesboltokban!
hirdetés
