A 165 éves Hamerli-hagyomány
Pécsett a kesztyűgyártás alapjai egészen a török időkig nyúlnak vissza, így 1861-ben, amikor Hamerli (más írásmód szerint Hamerly) János engedélyt kapott kesztyű és sérvkötő gyártására, a város már komoly hagyományokkal rendelkezett a bőrgyártás területén. Az ekkor 21 éves tímár temesvári, aradi, pesti, bécsi, grazi és salzburgi tanulóévek után érkezett vissza szülővárosába, ahol elsőként szülei házában létesített bőrfestő műhelyt, majd házassága után önálló, nagyobb manufaktúrát alapított. Hamerli már a fotója alapján is szerethető, jóindulatú figura lehetett, aki mind a magán-, mind az üzleti életben jelentős sikereket ért el. Feleségével 11 gyermekük született, munkája során pedig kitűnt szorgalmával, nyelvtudásával, az innováció iránti elkötelezettségével és azzal, hogy megszerzett vagyonát merészen forgatta vissza különböző vállalkozásokba. A mesterre nem lehet azt mondani, hogy ne lett volna víziója, 1865-ben már Bécsben is üzletet nyitott, 1873-ban pedig érdeméremmel díjazták a bécsi világkiállításon.
Igazi, több lábon álló üzletember volt, működtetett fogadót, bérkocsikat tartott fenn, ha pedig ideje engedte, maga is szívesen felült a fiákerére és intézte a kesztyűgyár fuvarjait.
Technológiai innovációk iránti elkötelezettségét mutatja, hogy üzemében az országban először használtak kesztyűvarrógépet és bőrvágó gépeket, az 1870-es években pedig már 25 ezer pár kesztyűt készítettek. Közben folyamatosan növekedtek, egyre szebb és modernebb műhelybe költözött a gyártás. Hamerli viszonylag fiatalon, 55 éves korában hunyt el 1895-ben, cégét 3 fia vitte tovább. Folytatták az általa kijelölt utat, 1903-ban jelentős állami támogatással modernizálták a kesztyűgyárat. Az I. világháború érzékenyen érintette a céget, a harcok megzavarták a megszokott beszállítói kapcsolatokat, a munkások közül pedig sokakat behívtak katonának. A háborút követően az örökösök, Imre és Károly – István, a harmadik Hamerli testvér az 1900-as évek legelején elhunyt – megosztoztak a vagyonon. A kesztyűgyárat Károly kapta, és – bár a 20-as években a gazdasági válság ezt a céget is megtépázta – a növekedés folytatódott.
A vállalat egészen a II. világháború végéig családi tulajdonban maradt, Hamerli Károlytól fia, az ifjabb Károly vette át a vezetői feladatokat. Az államosítást persze ők sem kerülhették el, erre 1948. március 25-én került sor. Az új rendszer a két fiatalabb, de szintén jelentős pécsi kesztyűgyárral (Spineth F. és Fia, illetve Turul Kesztyűgyár) együtt szervezte a Hamerlit szocialista nagyvállalattá. Így született meg a Pécsi Kesztyűgyár. Ifj. Hamerli Károly szakértelmére egyébként továbbra is szükség volt, ugyan elvették tőle az üzemet, de a bőrgyár díszműbőrgyárrészlegénél folytatta a munkát.
A szocializmus évei alatt a Pécsi Kesztyűnél a tömeggyártásra koncentráltak, olcsó, de egyáltalán nem rossz minőségű termékeket készítettek, amelyek között nemcsak divatkesztyű, de többféle sportkesztyű is szerepelt.
A 60-as évekre újabb virágkor köszöntött a cégre, Siklósón, Nagyatádon, Marcaliban és Dombóváron is volt üzemük, a 80-as évek szerencsésebb szakaszában pedig 3 millió kesztyűt gyártottak, a harmadát szovjet exportra. 1982 júliusában nevük Hunor Pécsi Kesztyű és Bőrruházati Vállalatra változott, ekkortájt egyre nagyobb hangsúlyt helyeztek a marketingre, megszületett emlékezetes tévéreklámjuk:
A rendszerváltás után a hagyományos felvevőpiacok megszűnése és a növekvő infláció miatt gyors hanyatlás következett, a gyárat feldarabolták, részben privatizálták, a jogutódok pedig később, nagyjából a 90-es évek végén szüntették be a munkát. A felhalmozott tudás azonban nem veszett kárba, a romokon több kisebb manufaktúra alakult, sokszor volt dolgozók, egykori pécsi kesztyűsök szakértelmének, eltökéltségének hála.
Ami összeköti a kis manufaktúrákat, az a precíz kézműves technológia, a minőségi kivitelezés és persze a helyszín. Ettől lesz pécsi kesztyű a pécsi kesztyű.
A legutóbbi hírek arról szóltak, hogy a különleges minőséget és a hagyományt hamarosan közös védjeggyel is védhetik. Az üzemek egy része magas minőségben vállal bérgyártást ismert nagyobb márkáknak. Közülük kiemelkedik a Karma, ami innovációra és kutatásfejlesztésre fordított erőfeszítéseinek köszönhetően pénzügyileg sikeres, a hírnevüket pedig annak köszönhetik, hogy olyan hollywoodi produkciók számára dolgoztak, mint például a Dűne 2, kesztyűiket Rihanna, Lady Gaga és Madonna is viselte.
Luxustermékek tisztességes forrásból
Más utat választott ezzel szemben a Hamerli Pécsi Kesztyű. A nagy hírű gyárat közel 20 éve Petőházi Szilveszter élesztette újjá, hozzá társult a közelmúltban Kovács Richárd. Mindketten pécsiek, Szilveszter rokona ráadásul a kesztyűgyárban dolgozott, így már korán bekerült az évszázados hagyomány a családi beszélgetésekbe. A két pécsi üzletembernek másfajta elképzelése volt arról, hogy mit is szeretne kezdeni Hamerli János örökségével, ehhez pedig jól jött Richárd 6-8 éves londoni tapasztalata, melynek során belekóstolt a luxusiparba. Hisznek abban, hogy a hagyományok figyelembevételével luxusmárkaként lehet felvirágoztatni a Hamerlit.
A luxusmárkáknál a heritage, az örökség alapkövetelmény. A legtöbb nagy márka erre építi fel azt a pénznyelő marketinggépezet, amivel el akarják hitetni, hogy egy különleges terméket vásárol meg az ügyfél, és ő maga is egy különleges klubhoz fog tartozni, ha az adott márka darabjait viseli. Mi nem ezt az utat választottuk, hanem egy értékalapú megközelítést, ahol a kézműves, évszázados hagyományok megőrzésére és a legmagasabb minőségre törekszünk, és ezért kerül annyiba, amennyibe egy pár Hamerli, nem pedig a marketing miatt. Ez a »quiet luxury« irány az elmúlt években egyébként egyre nagyobb népszerűségre tett szert, mert sokan kiábrándultak az óriás logós, silány minőségű, irreálisan árazott, luxusnak gúnyolt termékekből. 250–400 euró elsőre soknak tűnhet egy pár Hamerli kesztyűért, de valójában ehhez a minőséghez képest nagyon jó ár-érték arányú, ugyanilyen kategóriájú bőrkesztyűket jóval magasabb áron kínál sok nagy márka, és a mi termékpalettánk páratlanul széles a többi márkához képest, akik készítenek bőrkesztyűt
– meséli Richárd. A céghez jelenleg két márka tartozik, férfi- és női termékekkel: a prémiumkategóriás 1861 Kesztyűmanufaktúra, ahol már 30-40 ezer forintért hozzájuthatunk egy egyszerűbb, de minőségi darabhoz, és a Hamerli, ami ízig-vérig luxusmárka, 100 ezer forintnál kezdődnek a kesztyűk, de a budapesti üzletben megtalálható legdrágább darab másfél millió forintba kerül. Ebből persze nem adnak el mindennap, sőt, általában emlékeznek arra a vásárlóra, aki ilyesmit választ magának.
A kesztyűk a pécsi gyárban készülnek, ahol jelenleg mintegy 40 szakember dolgozik. Az utánpótlás nem mindig egyszerű, annak ellenére sem, hogy 2024 óta újra működik kesztyűs OKJ-s képzés. A Hamerlinek célja az, hogy legyen saját maguk képezte, stabil dolgozói bázisuk. Bár vannak megbecsült, régi munkatársaik, nem azt tapasztalják, hogy vonzó lenne a fiatalok körében a kézzel végzett munka.
A kesztyűgyártás egyébként nem olyan egyszerű folyamat, felelősség a finom és drága anyagokkal dolgozni. Egy bonyolultabb kesztyű elkészítése akár 30-40 lépésből is állhat, a legbonyolultabb, fűzött kesztyűkből összesen napi 2-3 párt készít egy szakember. A tudásért, minőségért persze fizetni kell, ugyanakkor éppen ez a minőségi munka az, ami összehasonlíthatatlanná teszi a pécsi kesztyűt. A szabás kézzel történik, ahogy a bélések bevarrása és a díszítés is. Ez biztosítja a drága alapanyag takarékosabb megmunkálását, a különleges varrás szintén biztosítja a kesztyű tartósságát, azt, hogy évtizedeken át szinte második bőrének érezze a tulajdonos.
Ki gyártat bármit is kézzel Európában manapság?
– teszi fel a költői kérdést Richárd, aki szerint az európai kézműveshagyomány fontos része a márkának. A Hamerlinél olasz és francia bőrökkel dolgoznak, nem maradt fenn máshol olyan tradíció, ami az elvárt minőséget hozná. Leginkább báránynappa- és szarvasbőrrel dolgoznak. Állatokat ebben az esetben nem ölnek a kesztyűért, a bőr húsipari melléktermék. Más a helyzet az egzotikus állatok esetében, a piton-, peccary- (vadon élő dél-amerikai vízidisznó), carpincho- (capybara-) vagy krokodilbőrnél. Az ilyen anyagoknak erős presztízsértékük van, de a Hamerlinél csak kis részét alkotják a kínálatnak, orosz és közel-keleti vásárlók körében kedveltek. Richárd hangsúlyozza, hogy ezek a bőrök mind megfelelő CITES-engedéllyel rendelkeznek.
A bőrök kapcsán felmerül a fenntarthatóság kérdése. A Hamerlinél „vegán bőrt″ nem használnak, ugyanis annak a karbonlábnyoma csak minimálisan alacsonyabb a valódi bőrénél, ellenben nem természetes anyag, nem biológiailag lebomló, és hozzájárul a mikroműanyag-szennyezéshez, ráadásul hamarabb is avul, mint egy rendes bőrkesztyű, ami több évtizedig hordható, ha vigyázunk rá. A manufaktúránál inkább arra törekszenek, hogy a bőrnek minden kis elemét felhasználják, így a gyártásból megmaradt kisebb bőrdarabokból kulcstartó, hűtőmágnes készül. A kínálat különleges szeletét képezik a Holland & Sherry szövetekkel készült kesztyűk. A cég az angol királyi család beszállítója, az általuk készült tweedeket leginkább királyi lagzikon és James Bond-filmekben láthatjuk. A Hamerli a bélésanyagok terén is prémiumot hoz, 100% kasmír- vagy selyembéléseket használnak, a kissé nerdy vásárlókat pedig touch screen kesztyűik segítségével hódítják meg.
Pécsről a Harrodsba
A Hamerli másfél éve nyitotta meg Dessewffy utcai üzletét, ami semmiben sem marad el a nagy nemzetközi márkák elegáns boltjaitól. Elegáns környezet, visszafogott színek, egyedi gyártású tömörfa bútorok, halk zene, illat és prémiumtermékek. Be is jött nekik a pesti terjeszkedés. Richárd elmondása szerint más luxusmárkákhoz hasonlóan elsősorban turisták keresik őket. A kesztyű egyébként ideális ajándék és szuvenír, hiszen könnyen szállítható, a Hamerli ráadásul igazi különlegesség, nem a sztenderd hűtőmágnes-kategória. Az üzlet olyan jól prosperál, hogy hamarosan egy még központibb, nagyobb üzlettel terjeszkednek tovább,
Európában nekik lehet a legnagyobb alapterületű, csak kesztyűvel foglalkozó boltjuk.
Az érdeklődőket egyedi szolgáltatások is várják. Bár borsos felárért – hiszen az ilyen rendelések megakasztják a termelést –, de a cégnél vállalnak egyedi gyártást, sőt méret szerinti gyártást is. Az egyedi gyártás hamarosan a mesterséges intelligenciának köszönhetően fejlődhet tovább, egy applikáció segítségével a vásárlók megtervezhetik saját kesztyűjüket, amit 3D-s modell segítségével szabhatnak teljesen az ízlésükre.
Ha Pécsre látogatunk, ott is egy hasonlóan elegáns helyen találjuk meg őket. A Zsolnay-negyedben működik látványmanufaktúrájuk, mellette egy kiállítást találunk a gyár történetéről, Pécs belvárosában pedig egy elegáns üzlet is várja a vásárlókat. De hogyan kerülnek innen a Harrodsba? Pár évvel ezelőtt a női termékek már szerepeltek a londoni luxusáruház kínálatában, és igen szép sikerrel, ám akkor a kiegészítőrész megszűnése miatt véget ért az együttműködés. Most a Harrods újra bevezeti a kesztyűkhöz hasonló kiegészítők forgalmazását, Kovács Richárdnak pedig első dolga volt felkeresni őket. Az áruház egyik, a beszerzésekért felelős munkatársa még emlékezett a Hamerlire, ami elég volt ahhoz, hogy elkezdődjön egy négy hónapon át tartó tárgyalási folyamat, melynek során sikerült nagyon előnyös feltételeket kiharcolni.
Megfontoltan kell tárgyalni egy ilyen céggel, mint a Harrods, nem szabad hagyni, hogy mindent egyből lenyomjanak a torkodon, így ezután még nagyobbra is fogják értékelni a márkádat
– meséli Richárd. A Hamerli Pécsi Kesztyűnek így szép csendben, lassú építkezéssel éppen most sikerült elérnie azt, hogy egy polcra kerülhet a világ legjobbjaival.
ELÉRHETŐSÉGEK
Hamerli Pécsi Kesztyű
(Borítóképek: Polyák Attila – We Love Budapest)
Legyetek ott első városi piknikünkön!
Gyertek, és töltsünk el egy vidám napsütéses tavaszi napot együtt a városligeti fák lombjai között május 1-jén, ahol day-time piknik, workshopok, sok szuper food truck és dizájnvásár is vár mindenkit.
Ünnepeljük együtt a tavaszt, a találkozásokat és azt a pezsgést, amiért annyira szeretjük Budapestet!
hirdetés
