Sokan vagyunk, akiknek az első markáns színházi élménye A dzsungel könyve. Ritka pillanat, hogy egy színházi produkció évtizedeken át ugyanabban a rendezésben fusson, ráadásul olyan színészek is legyenek a szereposztásban, akik már az ősbemutatón is részt vettek. A Hegedűs D. Géza által színpadra álmodott történet és a Dés–Geszti szerzőpáros dalai mára úgy összeforrtak a Pesti Színházzal, hogy elképzelni sem tudunk egy olyan világot, amelyben levennék a műsorról – reméljük, ez sosem jön el.

Január 28-án ünnepelte 30. jubileumát A dzsungel könyve előadás, melyet aznap játszottak ezerötszázadszor. Én gyerekként még az eredeti szereposztásban láttam a darabot, ami a dalaival olyannyira lenyűgözött, hogy az előadás után rögtön meg is vásároltuk kazettán – a mai napig megvan –, és rendületlenül hallgattam. Érdemes hosszabban is elidőzni a daloknál, hiszen ezek hol egészen agyament, egymásra pakolgatott rímekkel teli szövegek (Egy majomban őrlünk), hol pedig egészen fájdalmas lírát hoznak (Amíg őriz a szemed), s bár azt gondolnánk, hogy ez egy gyerekdarab, valójában olyan témákkal foglalkozik, mint a halál, a beilleszkedés, a bátorság, a düh, az önkeresés meg persze a szerelem.

De ne ragadjunk le Dés László és Geszti Péter dalainál, hiszen 

A dzsungel könyve Békés Pál szövegkönyvével és Hegedűs D. Géza rendezésével válT teljessé.

Sőt, ha Hegedűs D. nem olvasott volna fel a kislányainak Rudyard Kipling novellagyűjteményéből, akkor valószínűleg nem lenne most sem 30 éves jubileum, sem 1500. előadás, Reviczky Gábor nem játszotta volna el 1323-szor Balut, Borbiczki Ferenc 1427-szer Akelát, ahogy Méhes László sem bújt volna 1414-szer Ká bőrébe. Egy zseniális, örök érvényű előadással lennénk most szegényebbek. Milyen jó, hogy nem így lett!

Esti meséből született darab

Hegedűs D. Géza 1993-ban esténként olvasta fel Kipling novellagyűjteményét a kislányainak. Ekkor fogalmazódott meg benne, hogy ebből a műből egy minden generációnak szóló családi musicalt lehetne színpadra állítani.

Gyerekkoromban nekem is a szüleim olvastak fel Rudyard Kipling történetfüzéréből, A dzsungel könyvéből. Aztán az ibrányi moziban gyerekként az emlékezetembe égett ennek a felkavaró történetnek a fekete-fehér amerikai filmváltozata, Korda Zoltán rendezésében, Sabuval a főszerepben, Maugli szerepében. Nem véletlen, hogy én is beálltam a hagyományt továbbvivő kulturális láncolatba

– idézi fel Hegedűs D. Géza.

Az ötletből végül munkafolyamat lett, megindult egy több mint 3 évig tartó csapatmunka. Ahogy az 1500. előadás után Dés László viccesen megjegyezte, Hegedűs D. Géza épp egy kétórás fellépés után esett be hozzá az öltözőbe a darab ötletével, amiről először a fáradtság miatt nem is nagyon szeretett volna beszélni, de végül csak rábólintott az egészre. A szövegkönyv 6 átírás után nyerte el végleges formáját, ezután indult a dalok írása – merő véletlen, hogy Dés Geszti Pétert választotta szövegírónak, mivel akkori állandó szerzőtársa nem tudta vállalni a darabot.

Ezután Radnóti Zsuzsa dramaturg, Hegedűs D. Géza, Marton László, Dés László, Békés Pál és Geszti Péter rendszeresen találkoztak, hogy színpadra vigyék a darabot. Az eredmény egy máig érvényes darab lett, ami bár elsőre egy játékos és vicces mesének tűnik, valójában az életről, az emberekről szól. Maugli felnőtté válása, útkeresése az emberiség felnőtté válásának története is lehet.

Rólunk szól

A dzsungel könyve azért is ennyire szerethető, mert akár gyerekként, akár felnőttként nézzük, mindig tudunk vele azonosulni.

Másrészt a törvényt, vagyis a DzsTK-t (a dzsungel törvénykönyve, ezen a rövidítésen felnőtt fejjel jót mosolyogtam, gyerekként még nem állt össze, hogy mire reflektál) oktató Balu, az emberek ketrecéből szabadult Bagira – a két szülőfigura –, a bár farkas, de nagyon is emberi Akela, a hipnotizáló Ká és a bosszúszomjas Sír Kán mind-mind olyan karakterek, akik az emberek különféle személyiségjegyeit testesítik meg. 

11 nagy és 27 kis Maugli

Különleges és meghitt volt ott ülni a jubileumi előadáson, ami kivételesen nem a Pesti Színház, hanem a Víg színpadán volt. Amellett, hogy kaptunk egy „premiert″, az előadás végén szinte mindenki felment a színpadra, aki ebben a harminc évben közreműködött az előadásban, legyen szó színészekről, koreográfusról vagy dramaturgról. Így ott volt a színpadon többek között Kútvölgyi Erzsébet, Csőre Gábor, Pindroch Csaba, Liptai Klaudia, Dányi Krisztián és Józan László is. Egy picit mi, nézők is úgy éreztük magunkat, hogy mi is a családhoz tartozunk, hogy mi is a dzsungel vagyunk.

Ebben a három évtizedben egyébként gyakran cserélődtek a szereplők, ahogy Rudolf Péter, a Vígszínház igazgatója megjegyezte, összesen 130 színész és 172 táncos fordult meg az előadásokban, jelenleg 11 nagy és 27 kis Mauglinál, valamint 11 Sír Kánnál tartanak. A dzsungel könyve egyébként máig az ugyanabban a rendezésben legtöbbet játszott magyar musical.

(Borítókép: Gordon Eszter – Vígszínház)

Megjelent első bookazine-unk, ne maradj le róla!

Már 15 éve lélegzünk összhangban a fővárossal. Jubileumi kiadványunkban mindent megtalálsz, ami magazinunk és eddigi munkánk esszenciája. Gasztronómia, kultúra, városi legendák és Budapest arcai, interjúk, történetek és a legjobb helyek – úgy, ahogyan mi látjuk a fővárost.

Rendeld meg itt vagy keresd a nagyobb könyvesboltokban!

hirdetés

Címkék