A KÉK Városi Séták csapatával összefogva 5 városi sétát állítottunk össze számotokra, melyek során Budapest egy-egy városrészét fedezhetitek fel – különös tekintettel az épített örökségre. Első, kőbányai sétánk után a XIII. kerület felé vesszük az irányt, és felfedezzük az egykori katonai építmények és gyárak otthonát: a Lőportárdűlőt. Itt találjuk a város tán legambivalensebb érzéseit kiváltó épületét, az ifj. Rajk László tervezte Lehel piacot, de kortárs építészetünk jelentős alkotói is terveztek a városrészbe. Így az április 24-i sétán az Archikon díjnyertes bölcsődéjét és a nem mindennapi homlokzatkialakítású Green Court Residence épületét is megnézzük.
Miért Lőportárdűlő?
A területen a 18. században jelentek meg a katonai lőszerraktárak, a laktanyák és az olyan kiszolgálólétesítmények, mint a tábori sütöde, az élelmezési raktár vagy a mosoda. Itt volt például az Albrecht főherceg laktanya, a Vonat Laktanya (ez ma a Budapesti Honvéd Sportegyesület sporttelepe), a Vilmos Főherceg Laktanya és Katonai Textilmosoda, valamint az I. számú helyőrségi kórház (ma Honvédkórház).
A mai Lőportárdűlő területén – ami hivatalosan már Angyalföld, de a köznyelvben megmaradt az elnevezés – egészen az 1960-as évekig megvoltak a katonai objektumok, de az évek alatt rengeteg ipari épületet is felhúztak itt. A 70-es években indult a változás: megjelentek a lakótelepek.
A környék ma rendkívül változatos, keverednek a régi épületek, a lakótelepek és a modern társasházak, az irodaházak – Építészeti skanzen a Lőportárdűlőn című sétánkon ezt fogjuk felfedezni.
A legmegosztóbb épület és a legmenőbb ovi
Sétánk során érintjük Budapest egyik legmegosztóbb épületét, ami egyben a város legnépszerűbb piaca. Az ifj. Rajk László tervezte Lehel Csarnokot leginkább egy hajóhoz szokták hasonlítani, de hogy a hasonlóság a puszta véletlen műve vagy szánt szándékkal van így, az a sétán kiderül! Rajk művét egyébként az építészszakma is ambivalens módon fogadta, volt, aki az ezredforduló egyik legfontosabb alkotásának nevezte, míg mások beszélni sem akartak róla. A vásárcsarnok helyén lévő korábbi piacról visszaköltöző árusok véleménye is megoszlott róla, ugyanis többek szerint pont piacnak nem alkalmas.
Megnézzük a város egyik legmenőbb óvodáját, ami
úgy néz ki, mint egy felnagyított gyerekjáték – ezt leginkább felülnézetből láthatjuk.
A Meséskert óvoda egy klasszikus panelovi helyén épült (annak szerkezete sajnos már nem bírta a bővítést), ráadásul ez volt az ország első passzívóvodája (a passzívházak mibenlétéről itt írtunk bővebben). Az épület a friss szűrt levegő eredményeképpen állandó pollen- és allergiamentes, a szennyvízen kívül pedig egyáltalán nincs károsanyag-kibocsátása.
A Lőportárdűlő városképe rengeteget változott az évek során. Megfér itt egymás mellett a szocializmus idején felépült lakótelep, a századfordulóról itt maradt munkástelep, elférnek a kortárs lakóparkok és az irodaházként újraértelmezett egykori csarnokok, éppen ezért rendkívül gazdag és változatos városkép fogadja az erre járót. Városi barangolásunk alkalmával megismerjük a Népszálló titkait, ahogy azt is, hogy melyik magyarországi templomunkat idézi a Lehel téri, és mely házak voltak a városszerte felépülő munkástelepek mintái. Az április 24-i Építészeti skanzen a Lőportárdűlőn séta leírását itt találjátok, jelentkezni pedig ezen a linken tudtok.
(Borítókép: KÉK Városi Séták)
