Agnes Denes 60 bemutatott művén keresztül egy igazi polihisztor képe rajzolódik ki, akit gyakran hasonlítanak Leonardo da Vincihez, hiszen a költészet és képzőművészet mellett már nagyon korán a természet- és társadalomtudományok felé fordult. Tanult filozófiát, pszichológiát, művészettörténetet, irodalmat, matematikát és zenét is, amelyek legújabb kutatási eredményeit és az általa megszerzett tudásanyagot mind-mind beépítette vizuális művészetébe, igen hamar átlépte a képzőművészet kereteit.
Számos szempontból újító, követendő példa
De nem csak e határátlépése miatt előzte meg sok mindenben számos kortársát: az elsők között volt, aki bevonta az ökológiai szemléletet a képzőművészetbe. A jelen környezet- és társadalomtudatos művészetének számos irányzata elképzelhetetlen lenne az ő munkássága nélkül, az első land art művészként tartják számon. Ökológiai témájú munkáiban már megjelenik mintegy vízióként a klímaválság és klímaszorongás is. Sajnos ettől napjainkban még aktuálisabbak ezen témájú munkái.
Ökológiai témájú projektek
Legismertebb land art műve az 1982-es Búzamező – szembesítés, amelyben egy építési törmeléktől megtisztított, New York gazdasági negyedének közvetlen közelében található földterületet vetett be önkéntesek segítségével. Óriási visszhangja volt világszerte, és azóta is több alkalommal megismételték több más városban is (legutóbb 2024-ben Bázelben). Az akció nemcsak ökológiai, hanem gazdasági és társadalmi problémákkal is szembesít, aminek fotósorozattal dokumentált részleteit nézhetjük meg a kiállításon.
Láthatjuk még finn projektjét a Fahegy – élő időkapszula címmel, illetve 2015-ös, a New York-i Socrates Sculpture Parkban felépített installációját és a hozzá kapcsolódó közösségi virágültetés videódokumentációját:
Munkáimmal enyhíteni próbálok a környezeti problémákon, ugyanakkor jelentéssel bíró örökséget szeretnék a jövendő generációkra hagyni. Ajtókat nyitni a jövőbe.
Mivel Agnes Denes napjainkban már nem tud szabad kézzel rajzolni, ezért a számítógépet hívja segítségül legújabb munkáihoz. A kiállítás utolsó termeiben található, Pillangókísérlet című sorozatában a fény természetével és tünékenységével foglalkozik és kísérletezik, visszatérve ezzel egy kicsit korai, testlenyomatos munkáinak világába, amelyet szintén a kiállítás végén mutatnak be.
Hagyj üzenetet a jövőnek…
Agnes Denes projektjeinek régóta visszatérő eleme az időkapszula. E kiállításhoz is kapcsolódik egy, a művész által összeállított, az emberiség jövőjével kapcsolatos kérdőív, amelyre a beérkezett válaszokat egy időkapszulában fogják elhelyezni a tavasz folyamán a Városligetben. Agnes Denes műveit a jövő generációinak, mi több, jövendő civilizációknak szóló üzeneteknek szánja. Napjaink klíma- és ökológiai válságának tükrében projektjei, üzenetei nem is lehetnének aktuálisabbak, ő mégis optimistán áll ehhez a kérdéshez. Egyedülálló, sajátos környezettudatos érzékenységről tanúskodó művészete arra tanít, hogy a természet, az emberi értékek és a tudás fenntartható rendszerében elkerülhető az ökológiai katasztrófa.
Kurátori tárlatvezetés
A kiállítás kurátora, Kumin Mónika április 1-jei tárlatvezetésén a művész rajzain, grafikáin és fotódokumentációin keresztül kísér végig az életmű összes jelentős műcsoportján és alkotói periódusán, bemutatva egy kivételes alkotó egyedülálló művészetét. A program a múzeum bármelyik kiállítására érvényes belépőjegy mellé vásárolt 1500 Ft-os kiegészítő jeggyel látogatható. Április 12-én és május 17-én is részt vehetünk egy-egy izgalmas vezetésen, amelyek még többet adnak hozzá az alkotások megismeréséhez.
A Magyar Nemzeti Galériában március 21-étől látogatható, Élőhely. Természet- és tájkonstrukciók című kiállítás szorosan kapcsolódik az Agnes Denes művészetét bemutató tárlathoz. Ha jegyet vásárolunk a két kiállítás közül bármelyikre, és azt megőrizzük, majd bemutatjuk a másik intézmény pénztárában, akkor a másik kiállítás teljes árú jegyéből 50%-os kedvezményt kapunk.
(Borítókép: Major Kata – We Love Budapest)
