A Magyar Nemzeti Bank által létrehozott Magyar Pénzmúzeum és Látogatóközpont 3 éve nyitotta meg kapuit a látogatók előtt a megújított Postapalota épületében. A megnyitása óta töretlen az ingyenesen, előzetes regisztrációval látogatható intézmény népszerűsége, nem véletlenül, hiszen az ország második legnagyobb, 80.000 darabos műtárgygyűjteményével rendelkeznek, világszinten is egyedülálló darabokkal is büszkélkedhetnek. Itt írtunk róla részletesebben.
A pénzügyi edukáció és köznevelés egyik meghatározó szereplőjeként és a nemzetközi múzeumi világ elismert tagjaként most összefogott az intézmény a nagy múltú Bélyegmúzeummal, amely 1930-ban kezdte meg működését szintén az egykori Postapalota épületében, ma pedig a Dob utca és Hársfa utca sarkán lévő épületben találjuk meg a világon egyedülálló, 13,5 milliós gyűjteménnyel rendelkező helyszínt. A két intézmény közös történeti gyökerük és értékmegőrző funkciójuk miatt, illetve kulturális és edukációs tevékenységüknek köszönhetően támogatják egymás tevékenységét, így egy közös kiállítással örvendeztetik meg a közönséget. A Pénzmúzeumon belül található időszaki kiállítótérben biztosítanak helyet a Bélyegmúzeum számára egy önálló, reprezentatív kiállításnak 2025. január 28-ától.
A magyar bélyeg történetének kulcsfontosságú momentumaitól a nemzetközi különlegességekig
A Postajegyek és Bankjegyek – Kéz a Kézben című időszaki kiállítás 4 magyar bankjegy- és bélyegtervezőnek is emléket állít. Bemutatja többek között Helbing Ferenc, Horváth Endre, Nagy Zoltán és Vagyóczky Károly munkásságát vázlataikon, megjelent bankjegy- és bélyeggrafikáikon keresztül.
Olyan különlegességeket is megnézhetünk, mint a magyar bélyeg előtti levelek, koleralevelek, Than Mór első bélyegterve, amely ha elkészül, akkor Magyarország az első 5 olyan ország közé tartozott volna, ahol bélyeget adnak ki. Sajnos az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése közbeszólt, a vázlat azonban szerencsére megmaradt az utókor számára. Látható még az 1954-es labdarúgó-vb-re kiadott, az Aranycsapat győzelmét ünneplő sorozat, amelynek még a nyomait is igyekeztek a későbbiekben eltüntetni, mivel végül vereséget szenvedtek. Emellett illetékbélyegek, inflációs bélyegek, hotelbélyegek, levélzárók és még számos ritkaság is bemutatásra kerül. A magyar mellett külföldi különlegességek is megjelennek, illetve különböző nyomdai technológiákkal készült darabok a kőnyomattól az UV-grafikákig. Bővebben olvashatunk a teremben az Aranyvonat történetéről, amely szintén szorosan összekapcsolódott a Bélyegmúzeum történetével, ezért a kiállításon megjelenik egy eredeti Aranyvonat-láda is.
A Bélyegmúzeum legértékesebb anyagait tartalmazó három ládát a második világháború során, 1944 végén a Magyar Nemzeti Bank dolgozóinak gondjaira bízták. A páncélozott, egyedülálló filatéliai értékekkel telerakott ládák súlya egyenként kb. 120 kg-ot nyomott. E három láda ettől kezdve a jegybank aranykészletével és egyéb közgyűjteményi javakkal együtt mozgott, így az Aranyvonattal nyugatra szállították őket, ahonnan 1946-ban csodával határos módon épen és sértetlenül kerültek elő tartalmukkal együtt. A három ládában olyan ritkaságok kaptak helyet, mint a Poppovits-gyűjtemény, amely ma is a klasszikus magyar bélyeganyag gerincét adja, a Fournier-féle hamisítványgyűjtemény vagy éppen a kiállításban is bemutatott Nagymánya-tévnyomat.
Emellett a mai napig alkotó két bankjegy- és bélyegtervező művész alkotásait is bemutatják. Pálinkás György többek között az 56-os és 500-as emlékbankjegy megalkotója, illetve Elekes Attila nevéhez fűződik a rendszerváltáskori forgalmi érmesor újratervezése, a rendszerváltás utáni első illetékbélyegsor, a 150 éves a magyar bélyeg, bélyegnyomtatási technikák blokk, Bergman és Alaptörvény UV-bélyegek tervezése.
A kiállítást modern digitális eszközök és filmek is színesítik, így a múlt hagyományai és a technológia találkozása nyújt különleges élményt éppen úgy, mint a Pénzmúzeum egyéb kiállításain. Az időszaki kiállítás ingyenesen és regisztráció nélkül látogatható, míg a Pénzmúzeum állandó kiállítása továbbra is ingyenes, de előzetes időpontfoglaláshoz kötött.
Egy majdnem 100 éves múzeum és egy 13,5 millió bélyegből álló gyűjtemény
A Pénzmúzeum mellett érdemes felkeresni a Bélyegmúzeumot is, amely 1930-ban nyitotta meg kapuit a Postavezérigazgatóság Krisztina körúti palotájának nyolcadik emeletén. A gyűjtemény hamarosan kinőtte a rendelkezésre álló helyet, ezért 1939-ben átköltözött az Erzsébetvárosban akkor elkészült, Rimanóczy Gyula tervezte postaépületbe, amely az első modern kori műemlék épület hazánkban. A Postapalota tervezésénél figyelembe vették a múzeumi szempontokat is. Az épület és a kiállítóterem hangulatához illő mustárszínű, bélyegperforáció-díszítésű csempék, amelyek a múzeum lépcsőházát és márványtermét díszítik, egyedi megrendelésre készültek a Zsolnay-gyárban. A gyűjtemény a mai napig folyamatosan gyarapodik a Magyar Posta Zrt. által átadott filatéliai anyagokkal, valamint az Egyetemes Postaegyesület küldeményei, gyűjtői adományok és hagyatékok révén. Mivel itt a világ valamennyi országa által kibocsátott valamennyi bélyeg – kevés kivétellel – egy helyen megtekinthető, a múzeum egyedülálló a hasonló jellegű intézmények között.
Az összes itt őrzött bélyeg száma eléri a 13,5 milliót, de emellett bélyegvázlatokat, bélyegnyomó eszközöket, alkalmi bélyegzőket, okiratokat, hazai és nemzetközi kiállításokon nyert díjakat is őriz a múzeum. Gyűjtik a magyar bélyeg születésének minden rekvizitumát, a tervező grafikus által papírra vetett vázlatokat, a nyomdai előállításhoz változtatás nélkül felhasznált eredeti grafikákat, a felhasználáshoz kapcsolódva az első napi borítékokat, az alkalmi levelezőlapokat, valamint a „futott” postai küldeményeket. Tárgyi gyűjteményeinek két legnagyobb csoportját alkotják a nyomóeszközök és az alkalmi bélyegzők. A kiállítási terem egyetlen impozáns tér, egy nagy könyvtár hangulatát idézi. A bélyegeket a falba süllyesztett fémkeretes üveglapok között, hőtől, fénytől, párától védetten helyezték el. A kiállítóteremben 3200 kihúzható keretben Világegyetem – bélyegtörténelem című állandó kiállításban 550 ezer művészi kivitelezésű bélyeg található, amelynek nagy része magyar kiadású. Láthatjuk még többek között a világ első, 1840-ben Angliában kiadott bélyegét, a Black Pennyt (szintén bemutatják a Pénzmúzeum időszaki kiállításán), az osztrák Vörös Merkúrt, a Görögország által kibocsátott első sportmotívumot ábrázoló sorozatot, Mauritius újnyomatokat vagy a hawaii misszionárius bélyegeket. Találunk még itt valódi aranylemezből préselt bélyeget, ékszerbélyeget, háromdimenziós, selyemszálas, csipke-, sőt még csokoládéillatú bélyeget is. A titokszobában nagyító és UV-fény alatt tekinthetők meg a bélyegek papírjába beépített, szabad szemmel láthatatlan biztonsági, illetve díszítőelemei.
Múzeumi foglalkozások mindkét múzeumban és kihelyezett tanórák
A múzeumpedagógiai foglalkozások keretében a pedagógiai végzettségű kollégák mind a Pénzmúzeum, mind a Bélyegmúzeum részéről szívesen tartanak foglalkozásokat a saját helyszíneiken. Mindkét intézmény iskolákba kihelyezett órákat is tart. Nemrég a Pénzmúzeum Bőröndmúzeum foglalkozásán vettünk részt, amelyről itt írtunk részletesebben, illetve a Bélyegmúzeum kapcsán itt lehet érdeklődni.
(Borítókép: Bélyegmúzeum)