Viszonylag ritkán nyílik alkalom arra, hogy szinte az elejétől a végéig bemutathassuk egy alkotás születését, ezért is volt örömteli lehetőség számunkra, hogy tavaly elmehettünk megnézni Nemes Márton műtermét, ahol éppen zajlott a Velencei Biennáléra való felkészülés. Már a munkálatok is egy különleges térben zajlottak, amely nemcsak méreténél vagy történeténél fogva volt izgalmas, hanem azért is, mert a művész teljesen a saját és a projekt igényeire szabta azt, hogy megalkossa Techno Zen című művét, amit a Biennálén mutatott be. Pallérozottabb, koncentráltabb formában a Ludwig Múzeum kiállítóterében is ugyanezeket a felszabaduló energiákat láthatjuk most.
A Biennáléra készült immerzív environment egy multimédiás projekt, amelynek tartalmai több érzékszervünkre hatnak egyszerre. A különböző festészeti technikák alkalmazása csak alapnak tekinthető. Nemes alkotói módszerére jellemző a festészet műfajának tágítása, így a projektben más médiumoknak és alkotóknak is fontos szerep jutott, a zenei ambientet Hencz Péter, a fényeket a Kiégő Izzók fénystúdió készítette.
Miközben a mű a festészet határait feszegeti, színeivel és formáival finoman tiszteleg a nagy elődök, Bak Imre vagy éppen Keserü Ilona munkássága előtt, egy látványos, 90 elemes zománcfallal pedig felidézi a Bonyhádi Zománcgyár művésztelepét is. Ahogy Nemes már többször elmondta, maga a tér is képes installációként viselkedni, munkái pedig ebben élnek igazán. Nem is csoda, hogy a Biennálé magyar pavilonjának reprezentatív szecessziós környezetébe megálmodott alkotás végül sokak szerint a művészeti mustra egyik legjobbja volt, itt is olvashatunk róla egy részletes beszámolót.
Ez az alkotás áll a Ludwig Múzeum Nemes Márton-kiállításának középpontjában, ugyanakkor a művész munkássága nagyon koherensen jelölte ki azt az utat, amelynek egyik legfontosabb állomása ez a nagyszabású projekt volt, így az elmúlt 10 év alkotásaiból is láthatunk egy válogatást, megfigyelhetjük a kapcsolódásokat. Láthatunk néhányat a különböző festészeti elemek újrarendezésével készült spaniferes képek közül, vagy éppen azok közül az alkotások közül, melyek színes tükrök beemelésével teremtenek különleges térérzetet.
A technó szubkultúráinak hatása Nemes művészetében a képmező szétrobbantása, majd újrarendezése által is megjelenik, az alkotások egy pszichedelikus világba visznek, megidézik a szórakozóhelyek, technopartik hangulatát is. A színek és a formák széteső, mégis repetitív világa valósággal beszippantja, magához húzza a nézőt. Ugyanakkor a technó a technológiai művészetre is utal, Nemes bizonyos alkotásain ez ötvöződik a hagyományos festészeti technikákkal. Indusztriális világot idéznek meg a ventilátorok és a hangszórók, az autófesték és a lézervágás.
A Ludwig Múzeum kiállítása egy olyan helyre visz minket, amit betölt a folyamatosan áradó energia, az alkotások színei és robbanó karaktere pedig leginkább az elektronikus zene pulzálását idézi. Merüljünk el bátran ezekben az érzésekben, hiszen a technót sem kell megérteni.
(Borítókép: Végel Dániel - Ludwig Múzeum)
