Szécsi Noémi érdekes karaktere a magyar irodalomnak, írásaiban a szatíra, a társadalomkritika és a történelem egyaránt jelen van. Ma már leginkább művelődéstörténeti könyveket ír, ezekben a századelőn élt nők mindennapjaival foglalkozik, így nem meglepő, hogy Ferencvárosról szóló podcastünkben is előkerültek ezek a témák – például a dohánygyárak női dolgozói vagy a gyermekmenhelyek létrejötte. Évek óta a kerületben él, ami íróként és nőtörténeti kutatóként is számtalan témával látta már el, bár még mindig bevándorlónak tartja magát.
Morcsányi Elza műsorvezetővel a Tűzoltó utcai gyermekmenhelyről, a Schöpf-Merei Ágost Kórház pusztuló épületéről, a kerülethez kötődő írókról és olyan személyes történetekről beszélgettek, mint hogy milyennek látta – a szintén a kerületben élt – Lázár Ervint, amikor az otthonában járt, vagy hogy a gyermekének akkor tetszett leginkább a Bakáts tér, amikor a Bobcatek széttúrták.
Ferencváros Budapest egyik legérdekesebb kerülete, s míg régen a gyárak voltak a meghatározó pontjai, ma már inkább a dzsentrifikálódás és a multikulturális környezet jellemzi a környéket. A 19. században elég komoly iparnegyed jött itt létre, amiben a Duna is jelentős szerepet kapott, hiszen kereskedelmi útvonalként szolgált. Érdekesség, hogy akkoriban a Fővám téri vásárcsarnokba kofahajókon jöttek fel az árusok, amik szinte úgy működtek, mint ma a BKV-hajók, a vásárcsarnokba pedig kis csatornák vezettek be.
Ez olyasmi, amit szeretnék látni, szeretném, ha egyszer valaki elkészítené CGI-jal, hogyan nézett ki akkor az egész, amikor virágzott a kereskedelem, és jöttek fel a kofák.
Azt valószínűleg kevesen tudják, hogy
az ország első civil, majd állami gyermekmenhelye Ferencvárosban jött létre
– ez ma a Tűzoltó utcai Gyermekklinika. A Szalárdi Mór által létrehozott intézménynél már a 19. században működött az inkubátor őse, egy olyan forgó doboz, amelybe a rászoruló édesanyák betehették kisbabájukat. A gyerektémánál maradva felmerült a 20. század elején még magánkórháznak épült Schöpf-Merei Kórház és annak jelenlegi állapota is, ami akkor még működött, amikor Szécsi Noémi a környékre költözött. „Nyomasztó látni, hogy nem történik ott semmi. Egyszerűen az ember nem tudja elképzelni, hogy miért ne lehetne funkciója a magyar gyógyászaton belül egy ekkora épületnek.”
Bár a kulturális élet és a gasztronómia területén rengeteget fejlődött a városrész, ott élőként Szécsi Noémi látja, mi az, ami még hiányzik a kerület életéből: egy olyan múzeum, ami bemutathatná Ferencváros életmódját és a gyárakat, amik egykor nagyon erősen meghatározták a környék életét.
Pesten innen, Budán túl podcastünk korábbi epizódjait a Spotifyon, az Apple Podcastsen vagy az Indaplayen és a YouTube-on is meghallgathatjátok.
A podcast támogatója a Magyar Pénzmúzeum és Látogatóközpont.
