Már régóta körvonalazódnak a KRESZ módosításai, az utóbbi időben pedig felgyorsultak az események, elképzelhető, hogy akár már jövő év elején bevezetésre kerülnek a változások. Jövő tavasszal már egy egészen más bringaszezon vár ránk, hiszen a szabályok egy része a biciklivel és rollerrel közlekedőket fogja érinteni. A tervezett módosításokat a Magyar Kerékpárosklub összefoglalójának segítségével tekinthetjük át.
2016-ban kezdeményezték először a KRESZ módosítását, ám nehezen haladtak a konszenzus felé. Az utóbbi időben azonban felgyorsultak az események, néhány hónapon belül életbe léphet a tervezett módosítások egy része.
A szabályváltoztatás célja a közlekedési egyenrangúság megteremtése, a fenntartható közlekedési módok segítése, a védtelenebb közlekedőK biztonságának növelése.
A módosítások egy része a biciklis és rolleres közlekedésre vonatkozhat, a fontosabb változásokat pedig a Kerékpárosklub összefoglalójának segítségével tekintjük át. Aki többet szeretne tudni a szabályok hátteréről, annak ezt az anyagot ajánljuk, a jelenlegi szabályozást pedig itt foglalják össze.
Különleges kerékpár: A kerékpár fogalma mellett bevezethetik a különleges kerékpár fogalmát is. Utóbbi – 1 méternél szélesebb vagy 35 kilónál nehezebb jármű – nem közlekedhet kerékpárúton.
Kerékpáros-övezet: Kerékpáros-övezetek kerülhetnek kialakításra. Ezt az úthálózatot a kerékpárok, a különleges kerékpárok és a rollerek használhatják szabadon, a gépjárművek csak célforgalomban, 30 km/h-val közlekedhetnek ezeken a területeken, a járda (ha van) itt csak a gyalogosoké.
Kerékpáros-átvezetés: A sárga négyzettel jelölt kerékpáros-átvezetések (-átkelők) kapcsán korábban sok volt a bizonytalanság azt illetően, hogy a közlekedés melyik szereplőjének van elsőbbsége. Ezért itt felmerült egy új szabály bevezetésének a gondolata. Eszerint az átvezetéseket 10 méter távolságból maximum 10 km/h sebességgel lehetne megközelíteni.
Gyalogátkelők: A gyalogátkelőket kerékpárosok is használhatnák, vagyis nem kéne áttolniuk a bringát ezeken az útkereszteződéseken. Bár hivatalosan erre eddig sem volt szükség, ez most nagyobb hangsúlyt kapott a szabályozásban, elsőbbséget azonban nem kapnak a bringások.
Nem kötelező kerékpárút: Nem lesz kötelező a kerékpárutat használni, ha burkolata rossz minőségű, vagy ha olyan gyalog- és kerékpárúton tekerünk, ahol túl nagy a gyalogosforgalom. A nem kötelező kerékpárutak nem kapnak külön jelölést.
Buszsávok: Alapértelmezetten használhatók lesznek kerékpárral, kivéve, ha ezt tábla tiltja. Bár ez alapvetően jó megoldás, nem árt ezzel kapcsolatban megfogadni néhány szabályt.
Forgalmi zóna: Bevezetésre kerülne a forgalmi zóna fogalma. Ez egy egyméteres virtuális sáv lenne az út szélétől számítva, ahol a járművezetőknek számítaniuk kell kerékpárosra.
Bolyban biciklizés: 6 főnél nagyobb biciklis csoportok esetében az egyes sorban haladás kötelezettsége lazul, ha kis forgalmú úttesten vagy kerékpárúton, esetleg lakó- és pihenőövezetben haladnak. Ilyenkor kettős oszlopban is közlekedhetnek. Lakott területen kívül 6–12 fős csoport is közlekedhet bolyban, de ha a létszám 12 fő fölé emelkedik, akkor két csoportot kell alkotniuk, köztük egy autó besorolására alkalmas követési távolsággal.
Sebesség: A haladási sebességre vonatkozóan még nem született egyértelmű döntés, ez később várható.
Előzés: Jobbról előzni ezután nemcsak álló kocsisort, de lassan, maximum 20 km/h-val haladót is lehet, a kereszteződések előtti első, jobbra indexelő és be is soroló járműig. Minden esetben meg kell győződni arról, hogy az előzés biztonságos.
Egyirányú utcák: A 30 km/h sebességkorlátozásos utcák biciklivel alapértelmezetten kétirányúak lehetnek, de megmaradna a kitáblázás lehetősége. A nem táblázott esetekben a kerékpáros az egyenrangú útkereszteződésben a balról érkező járműnek elsőbbséget ad.
Előzési oldaltávolság: Bevezetnék az előzési oldaltávolságot, amely lakott területen minimum 1 méter, lakott területen kívül 1,5 méter lenne.
Irányjelzés: Elég lenne az irányjelzést a kanyarodás előtt jelezni, nem kellene a teljes művelet alatt. Kanyarodás közben ugyanis veszélyes lehet egy kézzel kormányozni a kerékpárt.
Elektromos rollerek: Az új KRESZ-ben külön kategóriát képezhetnek a kis teljesítményű elektromos rollerek (max. 1000 wattosak, max. 35 kilósak, és 25 km/h a végsebességük), melyeket 12 éven felüliek használhatnak mellékutcákban és kerékpáros-infrastruktúrában, kerékpáros-védőfelszereléssel. Ezek a járművek a járdán – a gyalogosközlekedéshez alkalmazkodó sebességgel – is közlekedhetnek. A nagy teljesítményű rollerekre általánosságban a kerékpározás szabályai, ám bizonyos esetekben a segédmotoros járművek szabályozása vonatkozna. Ezeket az eszközöket 14 éves kor felett, segédmotoros bukósisakkal lehetne használni.
Sisakhasználat: Felmerült a kötelező sisakhasználat fokozatos bevezetése 14 éves kortól.
Kivilágítás: Változhatnak a kivilágításra vonatkozó szabályok. Betiltanák a villogókat, csak állandó fénnyel lehetne világítani. A kerékpárút és a kerékpársáv kivételével a kivilágítás nappal is kötelező lenne.
Gyerekek kerékpáron: 6 éves kor alatt nem lehetne felügyelet nélkül kerékpározni, ahogy gyalogosan közlekedni sem. Gyermeket csak 18 évesnél idősebb személy szállíthatna, 12 éves kor alatt pedig csak 30 km/h alatti sebességgel és kerékpárúton, illetve gyalog- és kerékpárúton lehetne biciklizni. A gyermekkel a kísérője is együtt haladhatna a járdán.
(Borítókép: Juhász Norbert - We Love Budapest)
