Ma van a jóga világnapja! – Vajas Fruzsi és Bagdal Sziszi jógaoktatókkal beszélgettünk

Ezen alkalomból pedig két jógaoktatót – Bagdal Szilviát (sziszi.yoga) és Vajas Fruzsinát (YOLOGA with Fruzsi) – kérdeztünk meg, hogy milyen a viszonyuk a jógához, melyik irányzat áll hozzájuk a legközelebb, mit tartanak fontosnak egy jógaoktató szempontjából, vagy hogy miért ösztönöznek mindenkit a gyakorlásra. 

Bagdal Szilviát és Vajas Fruzsinát talán nem is kell bemutatni, jógás körökben legalábbis biztosan nem. Fruzsi több helyen is tart órát szerte a városban, például a Planet Fossilban, a Nyolcésfélben vagy az Asram Jógaközpontban, illetve YOLOGA with Fruzsi elnevezésű Facebook-csoportjában hétről hétre hírt ad az aktuális helyszínekről és dátumokról. Sziszi pedig jól felspannolta jógázóit, amikor régi álma valósult meg a kb. fél éve nyílt saját stúdiójával a Karinthy Frigyes út 26. alatt. A közös bennük pedig nem csupán az, hogy mindketten jógát oktatnak, de mindig mozgásban vannak, tapasztalnak, utaznak, és nemcsak átadják, hanem nap mint nap ők is gyakorolják a jógát, azt pedig mindenfajta valójában. Ezért őket kerestük meg, hogy a jóga világnapján válaszoljanak néhány kérdésre, hátha egy kapaszkodót nyújtanak azoknak, akik csak most kezdenék, vagy azoknak, akik átmenetileg kicsit eltávolodtak a jógától, de azoknak is, akik ugyanolyan lelkesedéssel jógáznak, akárcsak ők!

Most pedig nézzük, hogy Fruzsi és Sziszi jógaoktatók hogyan vélekednek a jógáról!

We Love Budapest: Mióta jógázol, és hogyan találtál rá erre a szenvedélyre?

Bagdal Szilvia: Általános iskolás lehettem, és – a mai napig nem tudom, hogyan – a kezembe akadt egy könyv a jógáról. Kikölcsönöztem, és rögtön leutánoztam a könyvből a fatartást és a fejenállást. Bár a jóga akkoriban csak egy kíváncsi gyerek hirtelen ötlete volt pár hétig, amiről aztán a tinédzser éveimben meg is feledkeztem, mégis izgalmas, hogy már akkor érdekelt, holott soha máshol és másnál nem találkoztam vele. Sok évvel később, egy fesztiválon találkoztam újra a jógával, ami felidézte bennem a régi kíváncsiságom. Éppen az egyik zenei stage-ről mentünk a másikra, amikor egy pagoda alatt felfigyeltem arra, hogy egy kisebb csoport jógázik. Hangtál, füstölő, OHM-mantra, minden volt, ami csak kell, és engem persze teljesen elvarázsolt! Kis hezitálás után be is álltam az utolsó sorok egyikébe, a tűző napra, a porba, és egy kendőn, összevissza csináltam, de jógáztam! Ez volt 2011, Ozora fesztivál, szóval hivatalosan először itt jógáztam! Innentől datálható a jógás utam. Izgalmas, hogy idén a kör bezárul: jómagam is fogok órát tartani Ozorán.

Vajas Fruzsina: A rendszeres jógagyakorlásom 7 éve tart, és nagyon érdekes volt, mert egy nyár alatt hirtelen robbant be egy csomó olyan esemény, ami arra ösztökélt, hogy az astanga jóga rendszeres gyakorlását elkezdjem. Szerelem volt első gyakorlásra. Azért is volt érdekes, mert nagyon rövid időintervallumon belül, véletlenszerűen mintha minden szinkronizálódott volna ebbe az irányba. Beköltözött hozzám egy lány, aki jógaoktatónak tanult, majd ugyanazon a nyáron egy fesztiválon találkoztam a mesteremmel. Már kislányként is elkápráztatott a jóga, az otthon talált Jóga mindenkinek könyvet és a jógás DVD-ket kívülről fújtam.

WLB: Melyik jógairányzatot emelnéd ki? Miért az lett a kedvenc? Mit gondolsz, hozzád miért pont az a fajta irányzat illik?

B. Sz.: Két irányzat áll hozzám a legközelebb. Az egyik a hatha jóga, ami az ászanákat sokáig tartja ki, hogy meglegyen a kellő idő arra, hogy minden sejtemmel tudatos legyek önmagamra. Ilyenkor van idő szemlélődni, figyelni a testemre, elmémre, lelkemre, miközben kitartást és türelmet tanít. A másik a flow, ami az ászanák közötti finom átmenetekre fókuszál. Ez az egyik pózból a másikba való áramlást jelenti, ami kívülről nézve könnyednek tűnik, de kell hozzá erő és hajlékonyság is. A legfontosabb a flow-ban mégis a megadás és a légzéssel való áramlás. E két dolog a saját életemben is központi szerepet játszik. A flow sokat tanított, hogy végül azzá váljak, aki most is vagyok. Ezt a két irányzatot szeretem a legjobban átadni is.

V. F.: Az astanga vinyásza jógát emelném ki, mert az egy olyan tudatosan felépített rendszer, amibe mintha bele lenne injekciózva a filozófia, a spiritualitás, a hathajóga-gyakorlás, a pránajáma és a meditáció. Számomra az életnek a metaforája, legalábbis így tudok rá tekinteni. Mindennap egy tükröt tart, hogy milyen a lelki és testi állapotom. Talán pont az a szépsége, ami elsőre monotonnak tűnhet, hogy tradicionálisan a kötött sorozat rendszeres gyakorlása a kulcs. Ez lehetőséget teremt arra, hogy a gyakorló befelé figyeljen, miközben egy csoportos órán vesz részt, közben egyedül gyakorol.

WLB: Mikor és mi volt az a pont az életedben, amikor tudtad, hogy mostantól (valószínűleg) életed végéig jógázni szeretnél, és biztosan nem akarod abbahagyni?

B. Sz.: Szerintem csak egy gyerek tudja valamire azt mondani, hogy „na most én ezt örökké fogom csinálni″. A jógát tekintve pedig csak az tud ilyen kijelentést tenni, aki még csak úgy gondol rá, mint testmozgás. Nincs semmi baj ezzel sem, de aki már a testmozgáson túl kapiskálja, éli a jóga lényegét mint életformát, az már nem hagyja ott szerintem. A jóga egy olyan önmegismerő és önfejlesztő módszer, ami segít jobbá tenni az ember életét. Ha ebből már kaptál tapasztalást, akkor valószínűleg veled marad, inkább csak a „használatának″ mértéke változhat, és az is teljesen rendben van.

V. F.: Pont egy olyan időszakomban találkoztam az astanga jógával, amikor éppen arra volt szükségem, hogy az ebben rejlő fegyelem és rendszer mederbe terelje az életemet. Úgy éreztem, hogy az astangasorozatok akkora autonómiát és szabadságot adnak, hogy ezt mindennap szeretném. Abban is sokat segített, hogy ki tudjam jelölni a saját határaimat, aminek számomra a jógaszőnyeg széle a szimbóluma. Ez egy szabadságot ad számomra, hogy bárhol, ahol elfér egy jógaszőnyeg, ott helyet teremtsek önmagamnak, és visszavonuljak a belső sekrestyémbe.

WLB: Neked miben segített a jóga? Mit adott, és mit gondolsz, mivel lettél több általa?

B. Sz.: Rengeteget! De most csak egyet emelnék ki a sok közül, és ez egy nagyon fontos belső változás: elégedett vagyok! Van 10 erkölcsi elv, aminek megtartására egy jógi folyamatosan törekszik. Hasonlatos a keresztény tízparancsolathoz, de igazából egy helyénvaló értékekkel rendelkező ember is ezek szerint él. Ebből az egyik a szantósa, ami a megelégedettséget jelenti. Amióta jógázom, minden gyakorlásom és minden jógaórám után köszönetet mondok, mindig másért, de lényegében a pillanatért, amiben épp vagyok. Ez segített hozzá ahhoz az alaplétélményhez, hogy nagyjából mindig mindenért hálás vagyok, és örülök neki. Fontos, hogy ez nem egyenlő a beletörődéssel és azzal sem, hogy 0–24 rózsaszín ködben lebegek, de alapjáraton abban vagyok, hogy minden úgy jó, ahogy van, és pont mindig mindenből elég van!

V. F.: Talán a legnagyobb ajándék a közösség, a megadás, hogy ne az ellenállás dolgozzon bennem, illetve a stabilitás gyakorlati szinten való megjelenése. Hatalmas löketet adott a jóga nekem mint oktatónak ahhoz, hogy dinamikusan cselekedjek, hogy ne csak agyaljak, hanem megvalósítsak, illetve rengeteg fegyelmet tanított számomra a napi szintű gyakorlás. Egy rendszer és egy belső stabilitás, mintha minden reggel fel tudnám vértezni magam egyfajta rugalmassággal a mindennapi helyzetek kezelésére.

WLB: Sokan panaszkodnak arra, hogy egyszer-kétszer próbálták a jógát, de nem kedvelték meg. Ennek persze különböző okai vannak, és egyéni preferencia az is, hogy kihez milyen jógastílus, jógaoktató, helyszín stb. illik. Azért a jógaoktató személye talán a legfajsúlyosabb, főleg a kezdetek kezdetén. Szerinted mi fontos, vagy mi az, ami elengedhetetlen egy jógaoktató szempontjából?

B. Sz.: Hogy valaki jógaoktatóként megtartsa azt a lelkesedést, odaadást, türelmet és motiváltságot, amit a kezdetekben, ahhoz nagyon fontos, hogy önmagát is mindig visszatöltse! Legyen meg a saját gyakorlása, járjon el ő is más oktatók óráira, utazzon, éljen! E sorokat is épp Szicíliából írom egy lakóautós trip alatt, és imádom, hogy azt kell mondjam, ez is a munkám része! Hisz kipihent, jó energiákat adó jógaoktatóként tudom csak jól szolgálni azokat, akik ellátogatnak hozzám. Nem lehet úgy gondolni az óratartásra, mint egy „sima″ 8 órás munkára. Jógaoktatóként nem szabad túlvállalnunk magunkat, és szünetek nélkül csak adnunk és adnunk, mert végül nem lesz miből adnunk. Én szeretek olyan munkákat, projekteket is vállalni, amelyek merőben másak, mint a jógaoktatás. Ilyen például a Kolorádó Fesztivál szervezőjének lenni: a healingprogramokat szervezem, amik kötődnek a jógához, abbéli kapcsolataimhoz, mégis más, és nagyon feltölt, hogy mást is csinálhatok.

V. F.: A legfontosabb a bizalom, a tanítóval való kapcsolat. Az astangaórákon, ahol mindenki saját kútfőből csinálja a sorozatot, a tanár pedig igazítja a mozdulatokat, ott nagyon fontos, hogy kialakuljon egy olyan bizalmi kapcsolat, hogy az érintéstől ne befeszüljön a gyakorló teste, hanem engedje a tanárt, hogy segítsen neki. Mindez a személyes kapcsolódáson keresztül is megjelenik. Szerintem jók az élményszintű jógaórák is, ha már van benne rendszer, akkor egy jó kiindulópont lehet. Csak legyen konzekvens.

WLB: Mit üzensz azoknak, akik még sosem jógáztak, miért kezdjék el?

B. Sz.:  Ha azt hiszed, hogy nem vagy elég hajlékony vagy erős a jógához, neked: Szevasz! Neked üzenem, hogy pont ezért gyere! Jó lenne, ha a testünk nem egy börtön lenne, hanem valami olyan, amiben újra szabadon és kényelmesebben lehet mozogni, hiszen kvázi ez a „ruhánk″, amiben az életünket leéljük. A legfontosabb, hogy kezdetben ne vedd magad annyira komolyan, ne akarj tökéletesen gyakorolni, csak csináld! Akár otthon, akár jógaoktatóval, akár szuper jógaszettben, akár pizsiben, csak csináld… Ha nyugodtabb, türelmesebb szeretnél lenni, akkor szintén jógázz! Ha kevésbé akarod, hogy meleged legyen nyáron vagy fázz télen, akkor megint csak a jógát ajánlom! Ha megismernéd magad, vagy a terápiád egészítenéd ki, teljesen jóban leszel a jógával! Ha él benned egy sztereotípia a jógával kapcsolatban, engedd el gyorsan! 2024 van: nem csak a nők jógáznak, nem egy vallási rítus, nem csak nyújtásból áll. Hál’ istennek sokféle jógairányzat és jógaoktató van, így meg tudod találni azt és akivel együtt vájbolgatsz! Én és Fruzsi talán pont neked valók vagyunk!

V. F.: A jóga olyan, mint egy kulcscsomó, rengeteg aspektusa van. Biztos vagyok benne, hogy minden ember számára van olyan része a jógának, ami az aktuális élethelyzetében elő tudja segíteni a jóllétét mentális és fizikai szinten is.

(Borítókép: Getty Images)