88 éves korában elhunyt Finta József építész, a Nemzet Művésze, a Magyar Művészeti Akadémia és a Magyar Tudományos Akadémia tagja, Kossuth-, Ybl Miklós-, Steindl Imre- és Prima Primissima díjas építész, a Magyar Érdemrend középkeresztjének kitüntetettje. Finta József még a LAKÓTERV-ben kezdte munkásságát, eleinte tervezőként, majd műteremvezetőként, később pedig már igazgatóhelyettes-főépítész beosztásban dolgozott, majd 1994-ben nyitotta meg a Finta és Társai Építész Stúdiót.
Hogy ki mit gondol az általa tervezett épületekről, az szubjektív, de többek között ő volt az egyik, akinek munkái a 60-as, 70-es években elindították Budapestet abba az irányba, amit ma nagyvárosnak hívunk. Finta József a 60-as évek végén az egész Duna-korzó beépítését megtervezte, így neki köszönhetjük a főváros első Duna-parti szállodáit, mint az InterContinental Szállót (ma Marriott Hotel) és a Forum Hotelt (ma InterContinental), ahogy az ötcsillagos Kempinski Hotelt is. Ő tervezte a Képviseleti Irodaházat (ma City Center), a Bank Center épületét, és részt vett a rendőrség Teve utcai székházának tervezésében is.
Marriott Hotel
Az 1969-ben épült Marriott Hotel, jobban mondva, akkor még Duna InterContinental Szálló tette országosan ismertté Finta Józsefet. Érdekesség, hogy az ötcsillagos szálloda minden szobája a Dunára néz, ráadásul az egykori szállodasor helyén visszaépült hotelben ünnepelte 40. születésnapját Elizabeth Taylor.
InterContinental Budapest Hotel
A Duna-korzó északi csücskében, a Lánchíd lábánál álló szállodát az 1980-as években tervezte, és eredetileg Forum Hotel néven nyitotta meg kapuit. A telken eredetileg Stein Náthán bérpalotája állt, amit évekkel később a Ritz Hotel Development Company vett meg, és át is alakította egy 120 szobás, neobarokk luxusszállóvá. A II. világháború során sajnos megsemmisült az épület, a hosszú évekig üresen álló telken 1981-ben épült fel a Finta József tervezte Forum Hotel, amely 1996 óta tartozik az angol InterContinental-lánchoz.
Kempinski Hotel Corvinus
Az Erzsébet téri szálloda helyén sokáig felvonulási terület volt, ami hol parkoló autókkal, hol pedig betonkeverőkkel volt tele, mígnem a 70-es évek végén megindult a Kempinski Hotel alapozása. Az 1992-ben megnyílt épületben 315 szoba, 38 lakosztály, valamint rendezvénytermek és konferenciatermek kaptak helyet, emellett éttermek, bárok, egy spa, szépségszalon és üzletek is nyíltak benne.
Képviseleti Irodaház (ma: City Center)
1989-ben nyitotta meg kapuit a Képviseleti Irodaház, ami a 90-es évek nagy belvárosi fejlesztési hullámának előfutára volt. Ha kicsit utánaolvasunk az épület történetének, akkor rájöhetünk arra, hogy erre a saroktelekre tervezni valójában maga volt a nagybetűs kihívás, ugyanis le kellett zárni az Andrássy utat, másrészt meg kellett oldani a pesti városrész sugárútjainak találkozását a város egyik legforgalmasabb terénél. „Finta József elsők között érzékelte ezt, amit a korabeli kritika emlékeim szerint így foglalt össze: óriási szerencséje a városnak, hogy a posztmodern megérkezett Finta József építészetébe, így téglaburkolatos, ablaktalan modernista bütüfal helyett egy újszerűségében is tradicionális saroképület született” – olvasható az Építészfórumon.
Westend
Budapest plázatörténetének ikonikus épülete a Westend, ami a 2000-es években a tinik kedvelt randihelyszíne is volt. A számtalan szakmai díjjal kitüntetett bevásárlóközpontot egy barnamezős területen, az egykori vasúti áruforgalmi raktárak helyén építették, nevét pedig a környéken álló és a város egyik hírhedt szállójáról, a „Westend”-ről kapta. A mai napig ez az ország legnagyobb kereskedelmi, irodaház- és szállodaközpontja a maga több mint 200 000 négyzetméteres területével.
(Borítókép: Gábor Viktor - Fortepan)
