Amikor Robert Capa 1948 őszén újra magyar földre lépett, már nemcsak hogy megkapta az amerikai állampolgárságot, de a szülőföldje is nagyot változott: addigra már megtörtént a kommunista hatalomátvétel, és lassan, de biztosan épült ki Rákosi Mátyás rendszere. A fotós előzőleg, 1948 májusában egy másik országban járt, Izraelben, hogy a friss államalakulatról készítsen fotósorozatot, majd ezt követően utazott Magyarországra, ami szintén új utakon járt, a szovjetizálódásén. A megbízást egy utazási magazin, a Holiday adta Capának, és nemcsak képeket kért tőle, hanem szöveget is.
Friedmann Endre, alias Robert Capa 1931-ben hagyta el az országot, és bár később többször is vissza-visszatért rövidebb időre, de ilyen hosszan – hat hétig – sosem időzött az országban. Ezt azért is fontos leszögezni, mert ez volt az utolsó magyarországi útja a fotósnak, amely 1948. szeptember eleje és október közepe között zajlott. Mondhatni: pont jókor. Bár a kommunisták már átvették az uralmat, de a diktatórikus szigor még nem tombolt, még nem folytak koncepciós perek, még hitt a nép egy szebb jövőben, Rajk László is a helyén ült, Kassák Lajos pedig a Parlamentben.
Capa, annak ellenére, hogy az újjáépítésre, az ország magára találására és elsősorban a hétköznapi emberekre összpontosított, már meglátta, megérezte a közelgő vészt és sötétséget. Ez ugyan a fotókon kevésbé látható, a Budapesti beszélgetés című, terjedelmes cikke szövegében viszont finoman jelzi, hogy egykori hazájában már más szelek fújnak, és az új Magyarország nem a Nyugatot követi majd a jövőben, hanem egy egészen másfajta társadalmi berendezkedés irányába fordul inkább. A legbeszédesebb ebből a szempontból a cikk zárómondata, amelyben a kilépési vízumot a fotós kezébe nyomó őrnagy (Robert Capa egykori iskolatársa) így búcsúzik:
„Ha két évvel később születsz, a te tehetségeddel mára halott lennél, vagy legalábbis miniszteri titkár. Így viszont csak egy zavarodott nyugati liberális vagy. Ez a történelmi materializmus.”
Az Open Books gondozásában megjelent kötet Robert Capa beszámolójának teljes szövegét tartalmazza, az azt kísérő fotókkal, sőt az eredeti, betördelt cikk is bekerült a könyvbe. A fordító, Fisli Éva írt egy hosszabb utószót, melyben a benyomásait osztja meg az olvasóval, végezetül a kötet a fotós Robert Capa életútjának ismertetésével zárul. A budapesti képek némelyike látható egyébként a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központban is, ahol a névadóról tavaly nyílt meg állandó kiállítás.
Robert Capa: Budapesti beszélgetés
- Open Books
- 108 oldal, 8999 Ft
(Borítókép: Getty Images)
