Januárban, februárban és márciusban több friss hazai alkotás is a mozikba kerül, melyek között van dokumentumfilm, thriller, kalandfilm és realista szerzői darab. Amiben megegyeznek, hogy a filmek hősei kihívják a sorsot maguk ellen, és az életüket sem féltik kockára tenni céljaikért.
Nem halok meg
Van abban valami jelképes, hogy Dér Asia dokumentumfilmje éppen az év elején (január 4.) kerül a mozikba. Mert az év eleje, első hónapja sokak számára az újrakezdésé, ekkor vágunk bele az előző év végén tette fogadalmak megvalósításába, és ezek ráadásul mindig összefüggnek bizonyos fokú életmódváltással is. A doksi főszereplője, Gábor is erre kényszerül. Sikeres ember, műgyűjtő, aki egyszer csak azzal szembesül, hogy halálos betegségben szenved. Ám nem hagyja magát, és úgy dönt, ő márpedig élni fog. Ezt az utat követhetjük figyelemmel ebben a lírai hangvételű, őszinte érzelmű filmben, és közben végig szorítunk Gábornak, hogy legyőzze a halált, és inkább éljen.
Hatalom
Január 18-tól játsszák a mozik ezt a szlovák és magyar koprodukcióban készült, izgalmas politikai thrillert, ami a hatalom és az igazság kapcsolatát boncolgatja egy izgalmas történetben. A film nemcsak kétnyelvű, de a szereplői is vegyesen szlovák és magyar színészek. A főszerepet pedig nem más alakítja, mint az elsősorban filmrendezőként ismert Hajdu Szabolcs. Ő játssza azt a titkosszolgálati ügynököt, akit azzal bíznak meg, hogy simítson el egy magas rangú politikus számára kényes és a hatalmát veszélyeztető gyilkossági ügyet. Csakhogy miután kapcsolatba kerül egy oknyomozó újságíróval, aki szintén ezen az eseten dolgozik, az egész sztori gellert kap.
Árni
A február 8-án mozikba kerülő film – melynek producerei között találjuk Tarr Bélát és Mundruczó Kornélt is – címe egyben a főszereplő neve is. A madáralkatú Árni egy leharcolt, családi vándorcirkuszban dolgozik mindenesként, és mivel ő maga nem a család tagja, csak alkalmazott, így kicsit kívülálló figura, magányos és csendes. Elsősorban az állatok gondozásával foglalkozik, így velük érzi magát a legjobban. Amikor egy új egyed, egy piton kerül a társulathoz, Árni elhatározza, hogy megszelídíti az állatot, a film pedig ezt az érzékeny és lassú folyamatot követi figyelemmel.
Nyersanyag
A filmet rendező Boross Martin eddig elsősorban színházi közegben mozgott, ám most átnyergelt a mozira. Első filmje, amit február 15-től játszanak, egy szociokrimibe oltott dráma, ami egy lelkes és naiv filmes csapatról szól, akik a nagyvárosból érkeznek meg egy isten háta mögötti kis faluba, hogy helyi, jórészt roma fiatalok számára tartsanak közösségépítő, művészeti szakkört. A kezdeti idill azonban hamar elpárolog, amikor a rendező felfedezi, hogy a falu polgármestere micsoda diktatórikus hatalmi rendszert vezetett be a faluban, ami elől senkinek nincs menekvés. Ő pedig titokban dokumentumfilmet kezd forgatni a faluról, csak hát nem egészen úgy alakulnak a dolgok, ahogy a filmes azt elsőre gondolta. Az élet ugyanis sosem olyan, mint egy film.
Lefkovicsék gyászolnak
Az eddig jórészt dokumentumfilmeket és kisjátékfilmeket készítő rendező, Breier Ádám február 22-én mozikba kerülő, első egész estés filmjének már a címe is jelzi, hogy a kiindulási pont egy halálközeli állapot, a gyászmunka, ám maga a film mégis arról szól, ahova ezt követően eljut az ember: az életről. Meg persze a családról. A két központi alak az itthon, Magyarországon élő apa, illetve a fia, aki Izraelben él, ám a kisfiával épp hazatér, hogy meggyászolja és eltemesse a nemrég elhunyt édesanyját. Ők ketten, az apa és a fia viszont már nagyon-nagyon régóta nem beszélnek egymással, részben azért, mert a fiú hívő ortodox zsidó, az apa viszont nem hisz semmiben, a sportot leszámítva. Az anya halála viszont jó ok arra, hogy ismét közel kerüljenek egymáshoz.
Most vagy soha!
A nemzeti ünnep előtti héten, március 8-án kerül a mozikba az a film, amely a március 15-i eseményeket dolgozza fel, és amit legalább annyian várnak, mint amennyien nem. A Most vagy soha! gigantikus költségvetésből készült, és kalandfilmes eszközökkel dolgozza fel Petőfi Sándor és a márciusi ifjak jól ismert sztoriját, elsősorban a fiatalabb célközönséget megcélozva, legalábbis a divatos frizurák meg a barbershoposan megdizájnolt arcszőrzetek erre utalnak.
(Borítókép: Nyersanyag - Vertigo Média)
