Nem is emlékszünk arra, hogy mikor volt utoljára olyan, mint idén. A tavaszi hónapokban több magyar film is versengeni fog a mozikban a nézők kegyeiért, ráadásul műfaji sokszínűséget mutatnak. Hogy még egy csavar legyen a dologban, három animációs film is van köztük. A premierek időrendjében haladva végigvesszük az összes filmet.
Hadik
A magyar huszárkalandról szóló film március 9-én került a mozikba. Bár nagyon vártuk, és egy simán nézhető alkotásról van szó, mégis okozott némi csalódást a mellékszálak nélküli, épp ezért kiszámítható és lineáris film. Hadik András és huszárcsapata meg a melléjük rendelt szász zsoldosok, kihasználva, hogy Berlin majdhogynem védtelen, a porosz fővárosig merészkednek, amit egy véres csatában elfoglalnak, majd jól megsarcolnak, a Habsburg Birodalom legnagyobb örömére. Papírmasé alakok helyett árnyaltabb figurákkal, és ha a kalandfilmes zsáner jegyei erősebben érvényesültek volna, mi is elégedettebben jöttünk volna ki a berlini portyáról szóló moziról.
Kojot négy lelke
Gauder Áron nevét a szép emlékű, 2004-ben készült, Nyócker című animációs mozi kapcsán jegyeztük meg, most pedig ismét egy egész estés filmmel jelentkezett. A március 23-án debütált Kojot négy lelkének előzményei egyfelől Gauder a témában elkövetett animációs rövidfilmjei, valamint azok az indián mesék, amiket Cseh Tamás gyűjtött össze és mondott fel a halála előtti években. A világ teremtésének történetét látjuk a filmben, ahogy azt az indiánok látták, az egészet egy prérifarkas szemszögéből szemlélve, aki egy szeretni való gazember (gazállat), aki leginkább az északi népek Lokijára emlékezteti az embert. Gauder filmje elgondolkodtató, szórakoztató, szellemes, és megfontolandóan fontos üzenete is van a ma és a jövő embere számára – feltéve, hogy a ma embere megfogadja a tanácsot. És akkor a jövőnek is lesz embere.
Hat hét
Akárcsak a Kojot négy lelke, Szakonyi Noémi Veronika első nagyjátékfilmje, a Hat hét is március 23-án debütált a mozikban. Az eddig rövidfilmeket és dokumentumfilmeket készítő rendező egy még középiskolába járó, nehéz körülmények között élő, profi sportkarrierről álmodozó, ám teherbe eső tinilány drámája. A film azt a hathetes időszakot mutatja be, ami a szülés után történik, amikor az örökbe adó anya még meggondolhatja magát. A nemzetközi és a hazai fesztiválokon is nagyon jól szerepelt film mélyre megy, és érzelmileg nagyon megdolgozza a nézőjét, az első filmszerepében látható, brillírozó Román Katalin játékát pedig mindenkinek látnia kell.
Műanyag égbolt
Március 30-tól játsszák a mozik a magyar és szlovák koprodukcióban elkészült, Műanyag égbolt című filmet, ami egy animációs sci-fi, és egy olyan Budapesten játszódik, ahol már régóta nincsenek növények és állatok, mert minden kipusztult – az embert leszámítva. Az ambiciózus mozi különleges technikával készült, a színészekkel valós térben felvett anyagot utólag animálták meg, hasonlóan ahhoz, ahogy Richard Linklater tette azt két filmjében (a Waking Life-ban, 2001-ben és a Kamera által homályosanban, 2006-ban). 2123 Magyarországa kimondottan távoli és bizarr hely, ugyanakkor nagyon valóságos és közeli, ha a problémákra tekintünk, amik majd okozzák a jövőbeli gondokat és tragédiákat, és amelyek most, a jelenben várnak megoldásra.
Saját erdő
A március 30-án mozikba kerülő Saját erdő egy valamivel hosszabb mint egyórás és némiképp rendhagyó portréfilm Nádas Péterről. A filmben az író gombosszegi otthonában, a kertjét járva osztja meg velünk értékes és érdekes gondolatait mindannyiunk számára fontos dolgokról, olyanokról, mint az ökológiai katasztrófa, az öngyilkosság, a szerelem és a kultúra kérdése, miközben a közeli erdőről és az ottani élővilágról látunk képeket, és a New York-i avantgárd művész, Laurie Anderson zenéjét hallgatjuk. A Saját erdő egyszerre természetfilm és irodalmi portré, egy különleges utazás egy különleges személyiség kertjébe, a gondolatai és a fái közé.
Bogyó és Babóca 5.
A bölcsisek és az ovisok orbitális nagy kedvence, a több mint tíz éve épülő Bogyó és Babóca-univerzum ismét a mozikban támad. Ez már az ötödik egész estés filmje a sorozatnak, ezzel pedig olyan történetfolyammá vált, mint a legnagyobb hollywoodi blockbusterek. Az új Bogyó és Babóca alcíme az, hogy Hónapok meséi, ami jelzi is, mi a film fő témája: az évszakok változása, amit 12+1 rövidebb történeten keresztül ismerhetünk meg. Külön kis mesét kap többek között a farsang, az ugrálóvárazás, a gyümölcsjégkrém-készítés meg persze a karácsonyi készülődés is. Az új Bogyó és Babóca-filmet április 6-tól játsszák a mozik.
Háromezer számozott darab
Császi Ádám második nagyjátékfilmje arról szól kendőzetlen őszinteséggel, hogy milyen ma Magyarországon cigányként élni, és milyen szembenézni nap mint nap a rasszizmussal. A történet egy amatőr alkalmi társulatról szól: egy rendező öt roma fiatal közreműködésével készít egy színdarabot, ami az ő tapasztalataikról és életükről szól nyers szókimondással. A darab sikert arat, és a társulatot meghívják egy német színházi fesztiválra, egy multikulti és nyitott környezetbe – vagy legalábbis erre számítanak. Ám az élet mindig egy fokkal bonyolultabb. A Háromezer számozott darab című film szürreális utazás, ami a rassz és a rasszizmus, valamint a kisebbség és a többség témáját járja körbe izgalmasan.
Az első kettő
Az elsőfilmes Szövényi-Lux Balázs április 13-án debütáló bemutatkozása egy romantikus szerelmes film, melynek középpontjában természetesen egy pár áll, a csavar pedig ott van kettejük kacsolatában, hogy a fiú magyar, a lány pedig amerikai. Magyarországon élnek, és épp házasodni készülnek, ám a tervük zátonyra fut, és ezzel ők maguk is elbizonytalanodnak a közös jövőjüket illetően. A szomorú, melankolikus, részben fekete-fehér film történetébe egy szerelem, sőt minden szerelem összes fontos pillanata, fájdalma, öröme és boldogsága bele lett sűrítve.
A nemzet aranyai
Az április 20-án mozikba kerülő dokumentumfilm témája a sport, azon belül is a vízilabda, a férfi vízilabda. Azt meséli el, ahogy a magyar férfivízilabda-válogatott 1997 és 2008 között gyakorlatilag végigverte a világot, nagy dicsőséget szerezve ezzel nemcsak a hazai vízilabdának, hanem úgy általában véve a magyar sportnak is. Három olimpiai aranyat, valamint három világbajnoki ezüstöt és egy aranyat nyertek ez idő alatt, sokan a mai napig kívülről fújják a vizes sportok „Aranycsapatának” névsorát.
Legénybúcsú extra
Rózsa Gábor bemutatkozó nagyjátékfilmje egy romantikus vígjáték, ami május 25-én, vagyis tavasz legvégén kerül a mozikba, vagyis ez lehet a nyár egyik nagy mozislágere. A főhőse egy igazi lúzer, Dani, aki még csak nem is vonzó férfi, mégis egy gyönyörű, vonzó nő a szerelme, akit feleségül készül venni. Csakhogy se pénze, se jó állása, így benevez egy versenyre, melynek főnyereménye egy több millió forint értékű esküvő festői környezetben, egy frissen felújított vidéki kastélyban. Azt sejthetjük, hogy a film vége happy end lesz, de egy romkomban sosem a végeredmény az érdekes, hanem az odavezető út, az pedig egy csetlés-botlásokkal teli őrületnek tűnik.
