Ha a falak mesélni tudnának – 6 híresség budapesti otthona, és ami az ajtók mögött történt

Csáth Géza – Balassa utca 6.

Kosztolányi Dezső unokatestvére, a szabadkai születésű Brenner József, vagy ahogyan mindenki ismeri, Csáth Géza író és orvos több szállal kötődött Budapesthez: tanult pesti egyetemen, lakott több helyen is a városban, például a Ferenc körúton, a József körúton, a Bástya utcában, de a hely, ahova a leginkább kötődött, az egykori Moravcsik-klinika volt, hivatalosan az Elme- és Idegkórtani Klinika (ma Semmelweis Orvostudományi Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika) a Balassa utca 6. szám alatt. Az író az orvosi egyetem elvégzése után, 1909-ben kezdett gyakornokoskodni az újonnan nyílt klinikán, és be is költözött az egyik orvosi szobába a második emeleten, ahol a dolgozók számára tartottak fenn szobákat. Csáth 1913-ig élt itt, és számos jelentős művét a szoba négy fala között írta, például az Egy elmebeteg nő naplóját is, melynek ihletője az egyik ápolt, Kohn Gizella volt. Naplójából azt is megtudhatjuk, hogy számos ápolttal létesített szexuális kapcsolatot, és morfiumfüggősége is itt kezdődött: 1910-ben, a szobájában lőtte be magát először a szerrel, hogy saját magán tapasztalja meg, milyen hatással vannak a pszichiátriában alkalmazott szerek az emberi szervezetre.

Innentől lefelé vezetett az út. 1919. július 22-én Csáth agyonlőtte a kislányukat kezében tartó feleségét, majd felvágta saját ereit, és nagy adag morfiumot vett be, de kísérlete nem sikerült. Bár a gyilkosság után segíteni próbáltak rajta, a kórházból megszökött, és úgy döntött, visszatér a Balassa utcába, hátha ott majd meggyógyítják. Bajáról gyalogszerrel, egy szál pizsamában vágott neki az útnak, ám amikor katonák feltartóztatták, gyorsan ölő méreggel végzett magával. Az író agya azonban végül mégis megérkezett a klinikára, hiszen még életében úgy rendelkezett, hogy halála után szerveit vegyék ki, és kutatási célból juttassák el az ott dolgozó agysebész barátjához, Schuszter Gyulához, hogy megállapíthassa, milyen agyi elváltozások okozhatják a művészi hajlamot. A formaldehidben ázó aggyal el is indult Csáth öccse, Brenner Dezső, de Schuszter már nem tudta megvizsgálni a szervet, mert az erősen bomlani kezdett. A barát ezért a kertben, jelöletlen helyre temette el Csáth Géza agyát, máig nem tudni, pontosan hova. Az író-orvos második emeleten lévő szobája viszont még ma is létezik, gyógyszerszintmérő laboratóriumként működik. A hányattatott sorsú Csáth emléktáblája pedig 2005 óta a SOTE Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika belső udvarán található, rajta egy kottatöredék látható Weiner Leó egyik művéből, Csáth Géza óhajára.

Szerencsi Éva – Báthory utca 22.

Az Abigél Vitay Georgináját megformázó, tragikus sorsú színésznő, Szerencsi Éva V. kerületi lakóhelyét ma egy emléktábla jelöli. A háromemeletes historizáló bérház a 19. században épült. A Déryné-díjas színművész a Bob hercegben nyújtott alakításával tett szert országos ismertségre, de az igazi hírnevet az Abigél hozta el számára, és ő kölcsönözte hangját a Dallas Samanthájának is. Nem volt agyonfoglalkoztatott színész, ahogy ő fogalmazott, nehezen tudott kapcsolatokat teremteni a színpadon kívül. Első férjével, Szakácsi Sándorral mindössze egy évig tartott a házassága. Sokáig kereste társát, akit végül egy orvos személyében talált meg egy rövidke időre, ám mint mondta, csak azért hajszolta bele magát a kapcsolatba, mert már nagyon vágyott a házasságra. Meg is született kisfia, Imre, akit sokáig egyedül nevelt, emiatt sok szerep elkerülte, anyagi gondjai is voltak. Nyolc év után megismerkedett Pándi Andrással, a Napi Gazdaság Kiadó ügyvezetőjével, de csak hét évet tölthettek együtt, ugyanis Szerencsi Éva tüdőrákkal küzdött. 2004-ben hunyt el, 52 éves volt.

Cseh Tamás – Iskola utca 35/B és Szent István krt. 1.

A budai Vízivárosban különleges műalkotás jelöli azt a helyet, amely egy időben a Kossuth- és Liszt-díjas előadóművész, Cseh Tamás otthona volt. Szentgyörgyvölgyi Gábor munkája, a 2010-ben felavatott Lakónévsor nem a házban lakók neveit, hanem a Cseh Tamás-dalok szereplőinek nevét sorolja fel. Noha Cseh Tamás csak másfél évig lakott a harmadik emeleti albérletben szerzőtársával, Bereményi Gézával, mégis itt születtek legikonikusabb közös szerzeményeik. Cseh Tamás főiskolai tanulmányai után kezdett Budapesten rajzot tanítani, majd vette ki egy tanárkollégája albérletét Vízivárosban. 1970-ben találkozott Bereményi Gézával, akivel már egynapi ismeretség után elkezdtek dalokat szerezni. Az első két dal megszületése után Bereményi egy nejlonzacskónyi holmijával Cseh lakásába költözött, ahol aztán tucatjával írták a közös dalokat éjszakánként. A legénylakás berendezése mindössze két matracból, két székből és egy asztalból állt, a konyhában nem volt hűtőszekrény, de a lakás tele volt borosüvegekkel.

„Másfél évig laktunk itt Tamással, minden itt kezdődött – nyilatkozta Bereményi a Budavár című lapnak. – Itt született meg 1971 elején Az ócska cipő, majd Antoine és Désiré, akiket majd fél évig pihentettünk. Aztán egyszer csak megelevenedett a két különleges figura, valahogy belekövetelték magukat a dalokba. Az első dal megszületése után lementünk a közeli kocsmába inni néhány pohárral. Szerintem az akkori Csarnok sörözőbe, Tamás viszont úgy emlékezett, hogy az Isolabellába, ami később valóban a törzshelyünk lett. Úgy döntöttünk, hogy fele-fele arányban fizetjük a számlát, hiszen akkor már szerzőpáros voltunk, így aztán összeraktuk a pénzünket, és kettéosztottuk. Sohasem tudtuk, hogy kinél mennyi volt – így működött a barátságunk.”

A 70-es évek végén a Szent István körút 1. szám alatti albérlet vált alkotóbázisukká, ám Cseh Tamás itt már családjával lakott. Ebben a lakásban is szabadon készülhettek egymás után a dalok, hiszen a főbérlő Lily néni és Jenő bácsi, akik a folyosó végi szobában laktak, kifejezetten megszerették a művészt és családját.

További fotók a Szent István krt.1. albérletről itt találhatóak. 

Polcz Alaine – Városmajor utca 48/B

Budán, a 12. kerületi Városmajor utca 48/B szám alatt áll az a modern épület, ahol Polcz Alaine pszichológus, író, a Magyar Hospice Mozgalom életre hívója férjével, Mészöly Miklós íróval együtt több mint ötven évet élt. A pár második emeleti lakásában komoly társasági élet folyt; úgy is fogalmazhatnánk, hogy a lakás nemcsak a házaspárnak, hanem a 20. századi magyar irodalomnak is az otthona volt, hiszen Alaine vacsoráin megfordult Örkény István és neje, Esterházy Péter, Sinka István, Tersánszky Józsi Jenő, Weöres Sándor, Tamási Áron, Pilinszky János, Nádas Péter, Mándy Iván, Lengyel Balázs és Nemes Nagy Ágnes is.

Az 1934-ben elkészült, mészkőborítású, a modern villaépítészet jelentős alkotásának nevezhető villát Vágó József, a híres építész, a magyarországi szecessziós építészet kiemelkedő alakja tervezte dr. Basch Lóránt ügyvéd megbízásából. 1948 tavaszán Basch Lóránt hívta meg a második emeleti műteremlakásba Mészöly Miklóst és Polcz Alaine-t. A pszichológus-tanatológus 2007-ben bekövetkező haláláig lakott itt, olyan rendkívüli műveket létrehozva, mint például az Asszony a fronton vagy az Ideje a meghalásnak. A kertben a mai napig ott áll „Alaine néni padja”.

Robert Capa – Városház utca 10.

A belvárosi Pilvax üzlet- és bérházak egyikében, a Városház utca 10. szám alatti szecessziós épületben született a „világ legnagyobb háborús fotósa”, Robert Capa, a háborús képeivel világhírűvé vált fotóriporter. A fotográfus Friedmann Endre néven született 1913-ban, és egészen 18 éves koráig élt Budapest belvárosában, majd egy konspirációs botrány miatt el kellett hagynia az országot. Capa fotózás iránti szenvedélyének lángra lobbantásában nagy szerepe volt a vele egy házban lakó, később Európában szintén fotóskarriert befutó Besnyő Évának, aki 1928-ban beiratkozott Pécsi József fotográfushoz tanulni. Endre nemcsak a műterembe, de szociofotós útjaira is elkísérte a lányt, és lassan beleszeretett a fényképészetbe. Hogy a Capa név honnan ered, arra is van magyarázat. „Bandit mi, lányok otthon Cápának hívtuk, öccsét, Kornélt pedig Krokodilnak. Bandi – alias Cápa – mindig azt tette, amit a Besnyő lányok. Mikor elmentem Berlinbe, ő megérkezett” – mesélte Besnyő Éva egy interjúban.

Capa 1933-ban visszatért Pestre, de a főváros Berlin után nem volt túl izgalmas számára, ezért Párizsba költözött, ahol először André Friedmann néven igyekezett érvényesülni, majd 34-től felvette a Robert Capa művésznevet.

Domján Edit – Hollán Ernő utca 28.

A Hollán Ernő 28. szám alatti, 2. emeleti lakás nemcsak a Jászai Mari-díjas színésznő utolsó, viharos szerelmének színtere, de egyben életének végső állomása is, hiszen e falak között oltotta ki életét 1972. december 25-én, mindössze 40 évesen. Domján Edit sorozatos szerelmi csalódásai után 1972-ben lobbant szerelemre Szécsi Pál iránt. A Hollán Ernő utcában csattant el az első csók közöttük, Pali születésnapján, ezután tíz hónapon át szenvedélyes se veled, se nélküled kapcsolatban éltek. Előfordult, hogy Szécsi rózsaszirmokkal borította a lakást, és úgy töltötték ott az egész éjszakát, máskor viszont az otthon hangos veszekedéstől volt hangos. A kapcsolatuknak a táncdalénekes alkoholizmusa vetett véget, pontosabban Pali öngyilkossági kísérlete, amit a színésznő nem tudott megbocsátani, de az énekes szerint a végső ok a szakítás utáni abortusz volt.

A színésznő karácsonykor, a születésnapján végzett magával. Állítólag végig hitt abban, hogy szerelmével újra összejönnek, Pali majd felköszönti őt, de ez nem történt meg. Edit imádott kutyáját elaltatta, a férfi nála maradt holmijait és a közösen forgatott Petőfi-összest egy kofferben a Dunába dobta, majd otthonában két zsilettpengével felvágta az ereit, gyógyszereket vett be, és felkötötte magát a fregoli zsinórjára. Holttestére kollégái találtak rá, Bálint András, Domján Edit színésztársa így emlékezett vissza a tragikus napra: „1972. karácsony második napján Shaw Candidája volt kitűzve, délután fél háromra. Kettő előtt az öltöztetőnő jelentette, hogy a címszerepet játszó Domján Edit nem érkezett meg, és nem veszi föl a telefonját. Fölhívtuk Ádám Ottót, aki a következő bölcs utasítást adta: négyen menjünk ki a lakására, valaki, akinek van autója, Mensáros Laci, egy kolléganő és egy műszaki. Én vezettem, Nagy Anna, Mensáros és Taub Pali jött, aki műszaki vezető volt akkor. A Fürst Sándor (ma Hollán Ernő) utcában lakott Edit, a második emeleten, becsöngettünk, nem nyitott ajtót. Laci benézett a kulcslyukon, aztán a levélnyíláson. Sápadtan ült le a lépcsőre. Én is benéztem. A fenti kulcslyukon egy elfordított női fej sziluettjét látta, a lenti levélnyíláson pedig a levegőben a függő két lábat. A többiek is benéztek. Hívtuk a rendőrséget, a mentőket. A jéghideg lépcsőházban ültünk, remegtünk, gyanítottuk, hogy hinni kell a szemünknek. A rendőrök feltörték a bejárati ajtót, a mentők levágták Editet a kötélről, amivel az ajtót áthidaló könyvespolcra felakasztotta magát. Órák óta halott volt. A kis garzonlakásban egy halálra véglegesen elszánt ember nyomait találtuk: búcsúlevelet, gyógyszeres fiolákat, zsilettpengéket és sok alvadt vért. A vérnyomok a fürdőszobába vezettek, ahol levágta a fregoli kötelét.” A ház falán, Gálvölgyi János kezdeményezésére, 2002-ben, Domján Edit halálának 30. évfordulója alkalmából állítottak emléktáblát.

A cikkhez segítséget nyújtott: Híres emberek Budapestje