Tegnap végre megnyílt a kiállítás, amit talán a legjobban vártunk ebben az évben. A Nemzeti Múzeum Magyar menyasszony című tárlata 500 év házasság- és nőtörténetét foglalja össze a múzeumi gyűjtemények legszebb tárgyai mellett féltve őrzött családi darabok és soha el nem mondott személyes történetek segítségével.

A tárlat ötlete még évekkel ezelőtt pattant ki a kurátor, Simonovics Ildikó fejéből (neki köszönhetjük egyébként a korábbi Rotschild-kiállítást is). A divattörténész célja az volt, hogy a múzeumi anyagok mellett személyes történeteken keresztül, féltve őrzött darabok segítségével mutassa be az esküvőhöz, a mátkasághoz kapcsolódó hagyományokat. A Magyar menyasszony végül is jóval több lett ennél, 500 év házasság- és nőtörténete bontakozik ki a lehető legszemélyesebb módon. A csodás tárgyak segítségével bepillantást nyerünk a megváltozott női szerepekbe, egyéni történetek segítségével egészen egyedi képet kaphatunk a legfontosabb társadalmi és történelmi változásokról.

A kiállítás anyagát nemcsak saját kollekcióból és partnerintézményektől gyűjtötték, hanem egy 3 éve létrehozott Facebook-csoport segítségével is, ahol a tagok régi esküvői fotókat, történeteket tehettek közzé. A kiállításon ezt az anyagot kortárs művészek női szerepekre, házasságra reflektáló alkotásai egészítik ki. A gyűjtés eredménye másfél ezernél is több esküvő és 500 év házasságtörténet összefogó 300 együttese.

Az anyag, amit még most is bővíthetünk saját emlékeinkkel, szerintünk sokféle szociológiai, néprajzi, történeti kutatás alapja lehet, ám az ezekre való várakozás helyett élvezzük, hogy a Magyar menyasszony valósággal lubickol az összegyűlt információkban, és remekül rendszerezi azokat. Teljesen befogadható formában tárja elénk az anyagmonstrumot, amiből készült podcast, tanulmánykötet, katalógus és blog is (bővebben a tárlat honlapján olvashatunk ezekről). A tárlatra érdemes 2-3 órát is rászánni, sőt, ha tehetjük, többször is nézzük meg. Az infóbőségben egyébként nagyon biztos kézzel navigál minket az installáció, így szinte repül az idő.  

A kiállításra egy furcsa szalagerdőn át juthatunk be, ahol magyarul és angolul olvashatunk a házassággal kapcsolatos fogalmakról, nekünk az egész kicsit a szélben repülő fátylat juttatta eszünkbe. Az első terem egyik legizgalmasabb része az elmúlt bő ezer év házasságkötéssel kapcsolatos törvényeit, rendeleteit bemutató idővonal. Ez egy kicsit száraznak hangozhat, ám átolvasva rácsodálkozhatunk, milyen messze jutottunk Szent István nőrablást tiltó törvényétől a házasságon belüli erőszakot büntető szabályokig. Rengetegféle, a menyasszonyok későbbi életét és a házasság intézményét befolyásoló aspektust vethetünk össze a szülési szabadságtól a bölcsődéken át a nők felsőoktatásba való bekapcsolódásáig.

Innen jutunk a legizgalmasabb terembe, ahol 50 menyasszony 50 története mutatja be azt a változást, amin az elmúlt 500 évben a házasság és az esküvő keresztülment. Természetesen nincs idő arra, hogy az összes sztorit egyenként végigvegyük, de hívószavakat, minijegyzeteket olvashatunk a történetek fölött, így ki tudjuk választani a számunkra legizgalmasabbakat. Esterházy Pál mindkét felesége bemutatkozik a kiállításon, megismerhetjük József nádor szeretett nejét, Alexandra Pavlovnát és Mária királynét, II. Lajos hitvesét is. Láthatunk két dinasztiát egybekapcsoló főúri frigyet, amibe kedves vendégként érkezett a szerelem, de olyan óriási szenvedélyt is, amelyből a mindennapok hatására kikopott.

Az ismert emberekével azonos súllyal szerepelnek a hétköznapibb történetek. Polgárasszonyok, akik érzelmeiket alárendelték családjuk társadalmi sikerének, művelt hölgyek, akik mindenben támogatták férjük ambícióit, jó kislányok, akikből többévnyi házasság után tört elő a feslett színésznő, az első válás, a haláltáborban szétválasztott és elhunyt zsidó pár vagy éppen a Randivonal segítségével egymásra lelt szerelmesek története mutatja be, hogyan evezett át a házasság a történelem és a társadalmi változások viharain, miközben folyamatosan változott, hogy mit várunk tőle és a benne szereplő feleségtől.

Ha olyan partnerrel érkezünk, aki kevésbé fogékony a fejdíszekre és a topánkákra, ennél a résznél nyugodtan hátrahagyhatjuk olvasgatni, hiszen a habos ruhák rajongói számára éppen ekkor következik az igazi csemege. Hófehér teremben csodálhatjuk meg a menyasszonyi ruhákat, amik között a múzeumban szereplő öltözetek mellett sok a féltett családi darab is, megjelennek az esküvők is, ahol viselték ezeket a költeményeket. A csipkecsodák után külön egységben mutatkoznak be a színes menyasszonyi ruhák és a menyecskeruhák.

Majd egy elképesztő, az ikonok világát idéző, aranyszínű falon 77, keretbe foglalt pártát láthatunk, ez ugyanis a vidéki otthonok egyik legkedveltebb dísztárgya volt az esküvő utáni mindennapokban. Ebben a teremben köszön be leginkább a néprajz, csodás viseletekkel találkozhatunk, amelyek több esetben az egykori menyasszony ajándékaként kerültek a kiállításba. Érdemes egy kicsit elmélyülni a csodás ruhák után a Facebook segítségével összegyűlt adatbázisban is, ahol több mint 1400 esküvő fotóiba és a hozzájuk tartozó történetekbe feledkezhetünk bele.

Külön, kisebb terem jutott az esküvőhöz tartozó apró, remekbe szabott csecsebecséknek, csipkefátylaknak, topánkáknak is. A tárlatot végül a kiállításhoz tartozó gyerekrajzpályázatra érkezett bájos alkotásokból készült installáció és kortárs művészek házasságra, a nők megváltozott szerepére reagáló alkotásai zárják, kifelé menet pedig még lőhetünk néhány szelfit pártában.

Ez az a kiállítás, amit semmi esetre se hagyjunk ki, ám érdemes előre megváltani a jegyünket, mert már elővételben is szépen fogynak. Vidám és személyes, elgondolkodtató élmény a Magyar menyasszony, hiszen egy olyan kapcsolat legfontosabb társadalmi megnyilvánulását járja körbe, amely nélkül mi magunk sem lennénk itt. 

Kultúra Szponzorált

Magyar menyasszony

Program adatai

Magyar Nemzeti Múzeum További információ 2023. december 14., csütörtök - 2024. augusztus 25., vasárnap

(Borítókép: Major Kata - We Love Budapest)

Címkék