A budai termálkarszt barlangjainak kialakulásáról az elmúlt több mint száz év alatt sokféle elképzelés született, de ma már közismert tény, hogy a pleisztocén barlangok kialakulása többek között annak köszönhető, hogy a Budai-hegység mészkőben gazdag hasadékaiban feltörő hévíz találkozott a karsztvízzel, és a különböző kémiai összetételű és hőmérsékletű vizek keveredésekor fellépő oldódás következtében kialakultak a barlangok. A folyamat körülbelül 40 millió évvel ezelőtt kezdődhetett, de jelenleg is fejlődnek ki barlangok, ilyenek a Lukács fürdő vagy a Rác fürdő forrásbarlangjai.
Mivel a legtöbb
barlang természetes bejárattal nem rendelkezett, a 19. század végéig sok
közülük egészen ismeretlen volt addig, amíg a bányászat, csatornázás révén láthatóvá
nem váltak a járatok. A barlangok feltárása a mai napig tart. A főváros II. és III. kerületében találhatóak a leglátványosabb barlangok, melyeknek
különlegességét a hévizek által létrehozott ásványkiválások adják.
A „csend világába” való alászálláshoz néhány szabályt be kell tartanunk a vezetett túrák alkalmával: csak a kijárt utakon közlekedhetünk; nem érhetünk a kőzethez; nem zavarhatjuk meg a denevéreket, és nem szemetelhetünk. Nem árt tudni, hogy a barlangokban télen-nyáron 10 °C körüli a hőmérséklet, ez évszakoktól változóan állandó.
Pál-völgyi-barlang
Szépvölgyi út 182. sz.
A barlangot 1904-ben fedezte fel Bagyura János és Scholtz Pál Kornél, később a barlangászok utakkal, lépcsőkkel látták el, majd 1927-ben villanyvilágítást vezettek be. Jelenleg a barlangban több mint 400 lépcsőfok és egy 7 méter magas, korláttal ellátott, biztonságos létra található. A Pál-völgyi-barlang Magyarország leghosszabb barlangrendszere, becslések szerint hossza 32 kilométer, ebből 500 méter látogatható vezetett túra keretében. A barlangban rendkívül sok érdekes képződmény található: a Sziklateremben a cseppkőkérgezés egy krokodil körvonalait utánozza, de megtalálhatóak Hófehérke és a hét törpe alakjai, a boszorkánykonyha, az ebédlő, és megtekinthetjük a Paradicsomot Ádám és Éva cseppkőalakjaival.
Mátyás-hegyi-barlang
Mátyáshegyi út 57.
A Mátyás-hegyi-barlang a Pál-völgyi-barlanggal összeköttetésben áll,
A Mátyás-hegyi-barlang a Pál-völgyi-barlanggal összeköttetésben áll,
aki túrázni kíván az 5,3 km hosszúságú járatban, annak a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulattól kell erre engedélyt kérnie, illetve vezetett túrákkal is felfedezhető a barlang, de arra érdemes készülni, hogy nincs kiépített útvonal, a túrán többször kell négykézláb vagy hason csúszva közlekedni overallban, sisakban és fejlámpában. A Mátyás-hegyi-barlang bonyolult járatrendszerének labirintusa különféle nehézségű és hosszúságú túrákra ad lehetőséget, eljuthatunk egészen a barlang mélypontjához, az Agyagos-tóhoz, vagy járhatunk az Óriások útján és a Névtelen-folyosón is. A barlang egyik különlegessége, hogy benne őslények nyomaira bukkanhatunk: gyakoriak a nummulinák, mohaállatok, a kis termetű foraminiferák kövületei, tengeri sünök héjtöredékei és tüskéi, valamint a kagylóhéjmaradványok.
Szemlő-hegyi-barlang
Pusztaszeri út 35.
Az előző kettővel ellentétben a Szemlő-hegyi-barlang családbarát, babakocsival, 300 méteres túraútvonala kerekesszékkel is látogatható. Az 1930-ban felfedezett, 2,2 km hosszú barlangot Budapest föld alatti virágoskertjeként is emlegetik, ugyanis falait „kővirágok”, „karfiolok”, gipszkristályok és borsókövek alkotják összefüggő mezőként. A túra egyik legimpozánsabb része az Óriás-folyosó bejárata.
Az erkélyszerű téren megállva szemben egy ijesztő boszorkányfej hatalmas orra, oldalt pedig egy halálfej is látható. A vezetett túra során egy ponton a tökéletes sötétséget is megtapasztalhatják a látogatók.
Egy szippantás a virágoskertből
Már régóta tudható, hogy a barlangok látogatásával eredményesen kezelhetőek az olyan légzőszervi betegségek, mint az idült felső légúti hurut, az orrmelléküreg-gyulladás vagy az asztma, de a középkorban gyomorbántalmak gyógyítására is használták a porrá tört cseppkövet. Ugyanilyen hatást tulajdonítottak a hegyitej néven ismert fehér, folyékony mészkiválás használatának is. Állítólag Kossuth Lajos is alkalmazott barlangterápiát, ő a monsummanói barlangban gyógyította csúzát. A barlangterápiára Budapesten az egymillió éves Szemlő-hegyi-barlangban van lehetőség. A főváros föld alatti virágoskertjének levegője 12-13 fokos, por- és allergénmentes, a páratartalom magas. 1993 óta a Szent János Kórházzal együttműködésben járóbeteg-szakrendelés keretein belül gyógyulhatnak itt a légzőszervi panaszokkal rendelkező betegek.
Bátori-barlang
1021 Budapest, Nagy-Hárs-hegy
A főváros II. kerületében, a Nagy-Hárs-hegy és a János-hegy közötti kirándulóközpont felett található egy rejtélyes barlang, a Bátori-barlang (eredetileg Hárs-hegyi-barlang), amely őslénytani és régészeti leleteiről, érclelőhelyeiről, valamint egy hajdan itt élő remetéről, Báthory Lászlóról nevezetes. A bibliafordító 1437–1456 között lakott itt. A világból kiábrándult férfi eleinte a budaszentlőrinci kolostor lakója volt, később engedélyt kért és kapott arra, hogy a közeli barlangban, a világtól elzárva elmélkedjen, imádkozzon és írjon. A remetéskedést végül megromlott egészségi állapota miatt kellett abbahagynia, és visszatérnie a kolostorba. A Bátori-barlang 360 méter hosszú és csaknem 60 méter mély, jellegzetes képződményei a gömbüstös oldásformák, kőkarfiolok, kristályhalmok, kőcsipkevirágok. A barlang kiemelten védett, nehezen járható, ezért engedély, vezető és megfelelő felszerelés kell a bejárásához.
Várbarlang
Dárda u. 2.
A Várbarlang 1500 méteres, nagyrészt vízszintes területe körülbelül 1,5 órás túra keretében látogatható.
A Várbarlang 1500 méteres, nagyrészt vízszintes területe körülbelül 1,5 órás túra keretében látogatható.
A barlang rendkívül érdekes történeteket rejt, például itt tárolták a Nemzeti Bank aranyát, a Horthy-kormány alatt bunkerként szolgált, illetve egy komplett sziklakórházat is rejtettek falai. Régen azt gondolták, hogy a barlangból a föld alatt a Margit-szigetig, sőt Visegrádig is el lehet jutni, de ez csak szóbeszéd volt, viszont a Vérmezőre, illetve a vár Duna felőli oldalára futárfolyosók visznek ki, sőt a Hilton szálló konyhája alá is eljuthatunk az egyik ilyen folyosón.
A barlangkutatások során állati és emberi csontokat is találtak, a mamutfogas teremben a plafonon látható egy eredeti mamutfoglenyomat. Úgy tartják, az emberi maradványok még a török időkből származnak; a legenda szerint a török pasák a Szentháromság utcában lévő kúton keresztül dobálták a barlangba a megunt háremhölgyeik testét.
A barlang egyik legérdekesebb része a Csontkamra, ahol tehén-, kecske- és juhcsontokon kívül emberi koponyák is láthatók. Mellette egy régi omladozó lépcső vezet a Ruswurm cukrászdába, az átjárót utoljára a 60-as években használták.
A barlang egyik legérdekesebb része a Csontkamra, ahol tehén-, kecske- és juhcsontokon kívül emberi koponyák is láthatók. Mellette egy régi omladozó lépcső vezet a Ruswurm cukrászdába, az átjárót utoljára a 60-as években használták.
Ferenc-hegyi-barlang
Törökvész út 65.
A barlang a ház előtti járdába épített csatornaaknából nyílt eredetileg, de barlang- és életvédelmi okokból lebetonozták – sajnos több gömbfülke falát is összefirkálták a látogatók. Jelenleg egy mesterséges bejárata van az Őzgida utcai elágazásnál lévő fás-bokros területen, lezárva. A több mint két kilométer hosszú barlang elülső szakaszai 1933 szeptemberében csatornaárok készítésekor nyíltak meg. A barlang rendkívül szövevényes, labirintusszerű, nehéz benne a tájékozódás. Nem tartozik a nagy technikai felkészültséget igénylő barlangok közé, inkább szűk, hasadékszerű járatairól nevezetes, és a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság hozzájárulásával látogatható „overallos túrák” keretében.
Molnár János-barlang
Frankel Leó út 48.
A Rózsadomb alatt húzódó természeti érték, a Molnár János-barlang, melynek vizét egykor a liszt- és lőpormalmok meghajtására használták, ma már viszont a Lukács fürdő vízellátását szolgálja, az egyetlen olyan barlang Budapesten és Magyarországon is, amely teljes egészében vízzel telített. Csak 2003-ban, a barlang feltárásának kezdetekor fedezték fel, hogy a barlang termálvize összeköttetésben van a Budai-hegység karsztbarlangjaival.
Ma már 8 km-es szakaszt ismerünk belőle, de a barlangrendszer, melynek feltárása a mai napig tart, valószínűsíthetően ennél sokkal hosszabb. A barlangban jelenleg búvárbázis működik, alapvető merülési tapasztalattal, barlangibúvár-végzettség nélkül is merülhetünk a kellemes 28 fokos (10 méter alatt 20 fokos) vízben.
János-hegyi-átjáróbarlang
Az Erzsébet-kilátótól nem messze található hévizes eredetű, mindössze 18 méteres átjáróbarlang a hegy oldalában nyílik, ezért kevésbé ismert a kirándulók körében. A sziklaüreg részben természetes, részben ember által kialakított, erről tanúskodnak a mennyezeten található csákány-, véső- és fúrónyomok, mivel valószínűleg régen bányásztak is itt. Az átjáró szabadon, barlangi előképzettség nélkül, utcai ruhában, mászás nélkül megjárható – a járat ugyanis 3 méteres belmagasságú és 2 méter széles –, senkit se tévesszen meg tehát a szűkebb bejárat, csak a bejutáshoz kell leguggolnunk.
