Keresés EN

Ez is érdekelheti

Látnivalók és kultúra

A nyakában hordta a sebész a fejből kioperált golyót – 80 éves a Sziklakórház

A II. világháború alatt és után gyógyítottak benne, de kutatták itt a tífusz ellenszerét is, volt bunker, raktár és színház, 16 éve pedig múzeum.

Látnivalók és kultúra

Egykor módos családok építették elegáns otthonoknak, ma bárki használhatja őket

Számos gyönyörű épület akad Budapesten, amelyet valaha egy módos család építtetett magának, azonban egy jó ideje már mi, városlakók vesszük birtokba őket nap mint nap. Alakulhattak ezek múzeummá, szállodává vagy akár könyvtárrá is, azonban legalább részben még mindig el tudjuk csípni az enteriőrökben a főnemesi életérzést, vagy a hely szelleme még őriz valamit a sikeres vállalkozó családi életéből. A legszebb példákat gyűjtöttük most egy csokorba, hova is érdemes ellátogatni az ősszel.

A kelet-közép-európai régió történelmét ismerve tudjuk jól, hogy az alábbi ingatlanok egy részében azért van most módunk kóricálni, mert a kommunista rendszerben ezeket államosították, elvették az osztályidegennek, a nép ellenségének bélyegzett volt tulajdonosaiktól. Azt azonban hozzá kell tenni, hogy ahol nem volt államszocializmus, azokban az országokban is megfigyelhető a trend, hogy a reprezentatív családi fészkeket, legyenek azok városi paloták, vidéki kastélyok vagy akár csak villák, a tulajdonosok megnyitják a köz előtt, leggyakrabban természetesen múzeumi funkciót szánva nekik. A különbség tehát annyi, hogy míg nálunk ezeket az intézményeket az állam vagy egy önkormányzat tulajdonolja, addig a nyugat-európai példákat még mindig a család üzemelteti. De számos esetben így van ez a mi régiónkban is, ahol végbement a restitúció, azaz a kifosztott családoknak a rendszerváltás után visszaszolgáltatták egykori tulajdonukat. 

A legjobb példa erre talán a prágai Lobkowicz-palota, a cseh hercegi család ma múzeumként üzemelteti az épületet, az egyik legtöbb turistát vonzó prágai látványossággá téve azt. Ám ez nem könnyű feladat, több ízben beszámolt a sajtóban erről például a Downton Abbey című sorozat forgatási helyszínéül is szolgáló Highclere-kastély tulajdonosa is, hogy a koronavírus-járványnak köszönhetően egyre nehezebb fenntartania a hatalmas épületet, amelynek nemcsak a rezsije jelentős, hanem az emberierőforrás-igénye is. E nagy házakat Budapesten is úgy építették, hogy népes személyzet fog sürögni-forogni bennük, a fedezet pedig vagy egy jól menő üzleti vállalkozás vagy a szépen fialó vidéki birtok volt, amely a drága építkezésen felül az ingatlan borsos fenntartását is képes volt fedezni. Kommunista múlt hiányában is nehezen lenne ma már ez finanszírozható, ami az európai gazdasági rendszer megváltozásából is fakad: jobbára a sok évszázadig erős nagybirtokrendszer század eleji fenntarthatatlanná válásából, majd széteséséből. Ami azonban a történelmi elitnek bosszúság, az jelen esetben a városlakóknak öröm, hiszen így módunkban áll gyönyörködni ezekben a művészi igénnyel épült luxusingatlanokban.

Menj vendégségbe a fotóművészhez vagy a gyógyszerészhez!

Sok városban van legalább egy olyan múzeum, amely a több száz évvel korábbi helyi életet mutatja be

Sok városban van legalább egy olyan múzeum, amely a több száz évvel korábbi helyi életet mutatja be

– természetesen egy arisztokrata vagy egy gazdag nagypolgár szemszögéből. Budapesten ilyen a Várnegyedben, a Dísz téren lévő De la Motte–Beer-palota. Ez valójában két családnév összeolvasztva, a barokk palotát De la Motte báró építtette, akit Mária Terézia a várbeli építkezések felügyeletével bízott meg, később azonban a Beer gyógyszerészfamília lakott itt, akik az utcafronton nyitották meg a patikájukat. A palota elég kicsi, mindössze öt szoba, és a nemzetközi példákhoz képest nem is túl gazdagon berendezett, de a szép freskók és az atmoszféra miatt abszolút érdemes beugrani ide a Ruszwurmban elmajszolt süti után. 

A másik megtekintésre ajánlott minimúzeum a Mai Manó Ház a Nagymező utcában, a pesti oldalon. Mai Manó híres fotós volt a századfordulón, ő építtette az ingatlant a családjának, és persze itt is dolgozott. Muszáj volt hát cirkalmas stukkókat feltenni a falakra és a mennyezetre, ha már Budapest elitjének is végig kellett másznia a lépcsőfokokat, mire feljutott a műterembe – amelyet ma is meg lehet nézni a kortárs fotókiállítások mellett, a gyönyörű, századfordulós, festett fotóhátterek még mindig ott díszelegnek a falakon. 

Bár nem múzeum, de mivel közszolgáltatást nyújtó intézmény, vegyük ide még a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (FSZEK) Központi Könyvtárát is a Palotanegyedben, a Kálvin térnél. A napi olvasójeggyel is látogatható épületet akkor is érdemes megnézni, ha épp nem vizsgákra készülő egyetemisták vagyunk, az egykori Wenckheim-palota ugyanis Budapest egyik legszebb magánpalotája volt. Illetve ma is, mert a felújított termei abszolút hozzák a boldog békeidők pompáját. Különleges érzés olvasgatni a kissé Harry Potter-stílusú könyvtárszobában vagy a valamikori bálteremben. Nemhiába igézi meg a külföldi filmeseket is ez a látvány, és tűnnek fel az enteriőrök hollywoodi produkciókban is.

Aludj vagy kávézz ott, ahol egykor a gróf vagy az iparbáró!

Nem hétköznapi érzés egy frissítőt elkortyolgatni vagy megszállni egy olyan épületben, amelyet valamikor valakik az otthonuknak tartottak. Ha egy vendéglátóegység ügyes, akkor erre a marketinggel is ráerősít, mindinkább involválva a történetbe a látogatót is. Nagyon jó névválasztás így az Andrássy úti butikhoteltől az Alice, aki ugye báró Weiss Manfréd iparmágnás felesége volt. A Weiss Manfréd Acél- és Fémművek a magyar nehézipar egyik megkerülhetetlen szereplője volt a századfordulón, amely nélkül valószínűleg ma Csepel, azaz a XXI. kerület sem létezne. Az ő családi otthonuk pár éve nyitott meg szállodaként. 

Ha a Hősök tere felé akad dolgunk, üljünk be a kertbe egy kicsit feltölteni az energiaraktárakat! 

Ha a Hősök tere felé akad dolgunk, üljünk be a kertbe egy kicsit feltölteni az energiaraktárakat! 

De hogy egy ennél nagyobb épület, egy komplett palota hogyan válhat prémiumhotellé, arra viszont a Lőrinc pap térnél lévő Hotel Palazzo Zichy nagyon jó példa. Gróf Zichy Nándor feleségének, Líviának vette meg a palotát, aki Sissi palotahölgye volt, ennek köszönhetően pedig a társaság központi figurája, így gyakran gyűlt össze vendégsereg a palotában. Az államosítás után az épületet feldarabolták, amelynek fokozatosan romlott az állapota. A szállodát nyitó tulajdonos csak a homlokzatot és az előteret hagyta meg, a hotel többi része modern kialakítást kapott. Ettől függetlenül érdemes ide is benézni egy kávé apropóján.

Cimkék

Hasonló tartalmak

Kultúra

Gazdátlan tényrakások – Petri-tér

Petri György író, költő és esszéista pályafutása során kritikusan figyelte meg a társadalmat, és írásain keresztül próbálta megérteni annak változásait. Petritől mindig is távol állt az intézményesülés. A szabályokat, a kötelezettségeket megkérdőjelezte, és inkább a sajátos meglátásait követte. A PIM kurátorai úgy gondolták, hogy Petri életművét és az általa képviselt „kívülálló életérzést” nem tehetik az intézmény falai közé egy hagyományos kiállítótérbe, ezért a múzeum kertjéből nyíló egykori Károlyi Étteremben, ma raktárban tekinthető meg a kiállítás.

Kultúra

Dokumentumfilm hetek 2024: Szerelempatak

A 2024-es Doku7 filmfesztivál keretében olyan filmeket hoznak el a szervezők, amelyek az embert és az ő saját valóját, egyéni környezetét ábrázolják, különféle kultúrák, nációk és élethelyzetek vonatkozásában.

Kultúra

Világjáró előadássorozat: India

India varázslatos világába nyerhetünk betekintést a Világjáró előadássorozat első alkalmán, március 6-án, a Márai Sándor Művelődési Házban. A szinte kontinens méretű országot, a maga ezerszínű kultúrájával Elter Károly előadásában ismerhetjük meg alaposabban.

Neked ajánlott

A