101Tigris – Az ázsiai kantin, ahol jobb áron és különlegesebbet eszel, mint a wokos láncoknál

A 101Bistro sikersztori lett a Széll Kálmán téren: a pandémia kellős közepén nyitottak, így először kiszállítással foglalkoztak, és saját gyártású tajvani szószaikat, fűszerpasztáikat és az arany kimcsit is kínálták. Öröm volt egy új felfogású, egyszerre nagyon kifinomult, egzotikus, mégis hamar érthetővé váló helyről rendelni. Emlékszünk még gyönyörű dobozaikra, amik lepipálták az összes étterem csomagolását. Az ázsiai konyhák megszállottjai ennél jobban már csak akkor örültek, amikor fizikailag is meg lehetett látogatni Keve Marciék modern tajvani konyháját. A hely persze azóta is pörög, szezonról szezonra megálmodott menő és változatos étlapokkal, néhány letörölhetetlen klasszikussal. 

Egy ideje már suttogták, hogy a 101-es srácok elindulnak egy új hellyel, egészen más üzleti modellel. Szeptember elejéig kellett várni, hogy bemutatkozzon a 101Tigris. Újlipótvárosban, körülbelül félúton a Duna és a Lehel piac között, a Hegedűs Gyula utcai, már ismerős helyen találjuk. Valamikor Takács Lajos és Mogyorósi Gábor is itt főzött, a múltban fontos gasztropontként jegyezték. Az új dizájnt Hitka András álmodta meg, persze a srácok elképzelése szerint. Egy kicsit szocreált, lazát, kantinos jelleget szerettek volna megjeleníteni. Bár kellemes a térben mozogni, csak úgy lenni és enni is, teljesen funkcionálisra vették a figurát. Látszik, hogy 

gyorsabb étkezésekre találták ki a 101Tigrist. 

Viszonylag nagy a konyha, ahová be is látunk a vendégtérből, egy nagy körablakon keresztül. Jó ideje itt készülnek már a 101 szószos tésztáinak, leveseinek az alapjai. A márka konyhafőnöke, Keve Marci meg is osztotta a „titkos” összetevőt, amitől magyarrá válik a kínai koszt: egészen egyszerűen Gyermelyi liszttel készítik a tésztákat. Mondjuk, Kőbányait is csapolnak, szóval az Erős Pistán sem csodálkoznánk, de azért mindennek van határa. Inkább a kocshudzsang vagy a hoisin lesz a vonaluk, nem a Starker Stefan!

QR-kódos, pofonegyszerű megoldással rendelhetjük meg asztalunkhoz a napi betevőt, a menü pedig nem fog bedarálni és hosszú, kínlódós döntések elé állítani minket. Néhány előétel, pár leves és tészta mellett egy desszert szerepel rajta. 

Szimplára szabták, a gyorsaság és a totojázásmentesség jegyében. 

Ebben a Tigrisben nincs semmi túlhúzva, maguk az ételek is lecsupaszítottak, ezt a fiúk is vállalják. Úgy fogalmaztak, hogy szeretnének egyszerűt és jót adni úgy, hogy egyrészt ne legyenek unalmasak, másrészt meg lehessen fizetni. Mondjuk, a 101 eddig megismert ars poeticája kapcsán sok kifejezés eszünkbe jutna, de az unalmas lenne tán az utolsó. 

Kóstoltuk a metélőfokhagymás-sertéshúsos batyut, ami műfajában abszolút kiemelkedőre sikerült. Eleve 5 darab nagy hasú tésztatáska érkezett, benne a sertés-rák elegyéből gyúrt töltelékkel, a tálban szójás-ecetes-csiliolajos szósszal. Pillanatok múlva már csak a hófehér tányér alját bámultuk. Mellettünk nagyon ropogtak a csirkeszárnyak, mi a gőzölt brokkolira raboltunk rá, ami fermentált tofus dresszinggel, gyömbéres-újhagymás olajjal lett teljes. Köretnek és vega előételnek is klassz megoldás. Mindenképp túrjunk a zöldségkupac aljára, ott vár a frissítő szósz!

Bár a szójás sertésleves is jól hangzott, mégis a két, kifejezetten a helyre hangolt forró tálat választottuk. Egyrészt a csípős szezámlevest, ami tényleg egy pikáns, semmihez sem hasonlító gőzölgő elixír némi darált hússal, rengeteg szezámmal, másrészt az angyalföldi halleves névre hallgató levest kanalaztuk. Tempurázott garnéla, naruto (meseszerű kis japán ramenfeltét), két óriási kék kagyló tette fel a koronát az intenzíven halas levesre. Egy szomorú, hűvös-esős napon el sem tudnánk képzelni jobb szívmelengetőt! Tetszett, hogy bátran és vállaltan volt erőteljesen hal-/tengerízű. 

Célzottan készítenek „többszínű” tésztát: sárgát, pirosast és barnát is. 

Az átütő szezám és tengeri aromák után végül az újhagymás-szójás tésztára böktünk rá a rendelős appon. Beijing (Peking) kedvence ez az étel, sok szójával és újhagymával, kevésbé dominánsan, mint a korábban kóstolt specialitások. Ember legyen a talpán, aki a pálcikáról harapás-szívogatás nyomán nem fogja összevissza szószozni az asztalt és magát. Ilyen ez… és milyen jó, hogy ilyen! Zárásképp egy habkönnyű, enyhén citrusos sajttortát kanalaztunk be – kellett ez a frissítés a mély ízek, fűszerek után. 

Tetszik a kantinjelleg, és az is üdvös, hogy egyelőre 1990 forintnál áll meg egy előétel, 2990–3290 forintból kijön egy nagyon tartalmas leves, és egy tál szószos tésztát is megkapunk 2490 forintért. Ha az elmúlt hónapok emlékeiben kutatunk bármelyik sztenderdizált wokos konyha kapcsán, ezek igen jó ajánlatok, ráadásul az unásig ismételt helyett a 101Tigrisben fontos építőelem a kreativitás.

Jól példázza ez az új ázsiai hely, hogy a gyors étkezésekre megálmodott egyszerűbb koncepcióból is csinálhatnak fiatalosat, vagányt és (a jelen horror árai mellett) elérhetőt!