Bejártuk a 150 éves Margitszigeti Nagyszállót

Éppen a fővárossal egyidős, idén 150 éves a Margitszigeti Nagyszálló. A jelenlegi tulajdonos Ensana Health Spa Hotels egész éves ünnepségsorozattal készül az évfordulóra, ennek része a hosszúlépés. járunk? sétája is, amely hamarosan a nagyközönség számára is elérhető lesz, ősszel pedig megjelenik Saly Noémi a szálloda történetét bemutató könyve is. Mi addig is Saly Noémi várostörténésszel és Merker Dáviddal, a hosszúlépés társalapítójával nézhettünk be a Nagyszállóba. Sétánkat mennyei vacsorával zártuk, és nagyon sokat megtudtunk a hely izgalmas történetéről. 

Kezdetek és legendás lakók

A Margitsziget területe József nádor, majd fia, József főherceg birtoka volt. A jelenleg is ismert városi oázis a 19. században kezdett kialakulni. Nagy változásokat hozott, amikor Zsigmondy Vilmos fúrásai nyomán gyógyforrásokat fedeztek föl a környéken, ekkor épült a mára megsemmisült Margit fürdő is, amelyhez eredetileg nagyobb épületkomplexum építését tervezték. A Margitszigeti Nagyszálló 1873-ban Ybl Miklós tervei alapján, neoreneszánsz stílusban épült, a fürdővendégek részére.

A fürdőélet nyugalma és a környezet előkelő vendégkört vonzott, a kezdetben 160 szobás Nagyszállóban Türr István és Gyulai Pál is lakott, de többször megfordult itt Arany János, aki a Margitsziget fái alatt írta Őszikék című ciklusát.

Panama, háború, árvíz

A főherceg 1908-ban eladta a Fővárosnak margitszigeti birtokát, ám a környék fejlesztésére már nem jutott pénz, így a szállót 1913-ban bérbe adták egy részvénytársaságnak. Innentől óriási korrupciós botrányok sorozata következett, borzolva a korabeli kedélyeket. A részvényesek évekig pereskedtek, majd a Főváros az I. világháború után visszaszerezte a szállodát. A két világháború között jelentős fejlesztések valósulhattak meg, az 1920-as években Wälder Gyula tervei szerint építették át a szállót, a 30-as években pedig harmadik emelet és szanatórium is készült hozzá.

A II. világháborúban az épület súlyosan megsérült, majd pusztító árvizek következtek. A terület olyan súlyos károkat szenvedett, hogy a Margit fürdőt és a Kisszállót is le kellett bontani, a Nagyszálló azonban elkerülte ezt a sorsot, bár a háború romokban hagyta, egy árvíz során pedig beomlott az épület tetejének egy része is. Szerencsére a helyreállítás mellett döntöttek, így a csodás épületet ma a régi fényében láthatjuk. Az újjáépítés óta két nagyobb felújítás történt, 1985–1987-ben, majd 2000-ben.

A Nagyszálló legendás dolgozói

A hotel ma is jóval több a dolgozók számára, mint munkahely, a csapat mindig is a szálló lelke volt. Kezdőként bekerült, majd nyugdíjig maradó alkalmazottakat, vezetőket szinte végig találunk másfél százados történetében. A Kisszálló Aranynak és Hunyady Sándornak segédkező portása, Helyes György vagy Kraszner Menyhért, aki 1918 és 1928 között igazgatta a Nagyszállót, később pedig a Japán Kávéház tulajdonosa lett, meghatározó arcai az elmúlt 150 évnek. De említhetnénk a hotelben három generáción át dolgozó Kunz családot is, vagy éppen azt a portást, aki idős korára elszegényedett, így lett munkatársainak segítségével a szálló utolsó állandó lakója, már az 1980-as években.

Puskás Öcsi, Szukarno elnök és Cristiano Ronaldo lakhelye

A Nagyszálló és a Kisszálló elegáns – vagy kevésbé elegáns, ellenben annál szórakoztatóbb – vendégei között számtalan hírességet találunk. Ha fellapozzuk a középiskolai Irodalom szöveggyűjteményt vagy a történelemkönyvet, akkor a hotel megnyitása óta a tartalomjegyzékben szereplő legtöbb hazai alkotót és politikust megtalálhattuk itt hosszabb-rövidebb időre. Arany János, Vajda János, Bródy Sándor, Szomory Dezső, Molnár Ferenc, Szép Ernő is vendégeskedett itt. 

Az ismert lakók sora a háborút követően is a végtelenségig folytatható. 1960-ban például Szukarno indonéz elnök és népes kísérőserege bérelte ki a hotelt. A legtöbb ismert vendég azonban a sport világából érkezett és érkezik azóta is. Itt készült fel a legendás 6:3-ra az Aranycsapat, a szállóban töltött napjairól éppen a Kunz család egyik tagja emlékezik meg az alábbi videóban:

2021-ben pedig a portugál fociválogatott választása esett a szállóra, amikor éppen Európa-bajnoki címüket igyekeztek megvédeni az az évi Eb-n. A kiemelt vendégek nyugalma és felkészülése olyan fontos volt az esemény során, hogy a hotelt 4 nap alatt teljesen átrendezték, a liftajtóktól a szobák berendezésén át minden portugál nemzeti színekben pompázott. 

A Margitszigeti Nagyszállóban, az Ensana Grand Margitszigetnél 150 éve folyamatosan zajlik az élet, mi pedig nagyon bírjuk az olyan helyeket, ahol felidézhetünk valamit a békebeli Budapest nyugalmából és eleganciájából. Az pedig világviszonylatban is egyedülálló, hogy a város közepén, bő negyedórára a nyüzsgéstől ennyi csendet, zöldet találunk. A dolgozók kedvességét és a csodás, nyugodt hangulatot érezve pedig semmi okot nem látunk arra, hogy ez ne maradhatna ugyanígy még 150 évig.