Keresés EN

Ez is érdekelheti

Szabadidő

Sem sárkányok, sem koboldok nem lakják, csak télen a denevérek – A Szopláki-ördöglyuk

A misztikus nevű, különleges barlangrendszer egy sziklafal tövében nyílik, a Pilisszentkeresztről a Két-bükkfa-nyereg felé vezető turistaút mellett.

Szabadidő

10 izgalmas márciusi program 1500 forint alatt

Az a közös ezekben a márciusi programokban, hogy nem kell a zsebünk mélyére nyúlni a jegyárakért, mindegyik belefér egy maximum 1500 forintos keretbe!

Szabadidő

Elhagyott terület volt, az atlétika központja lett belőle – Bejártuk a Nemzeti Atlétikai Központot

Hogyan lehet egy elhagyott, tengődő barnamezőt visszaadni a városlakóknak? Ez a kérdés minden esetben felmerül bennünk, amikor rozsdaövezetek rekultivációjáról és fejlesztéséről beszélünk, amiből ráadásul van még jó pár Budapesten. A Nemzeti Atlétikai Központ Dél-Pest egykori ipari környezetében épült fel, ahol a területrendezés után a város nemcsak egy stadionnal lesz gazdagabb, hanem egy mindenki által látogatható, 10 és fél hektáros szabadidőparkkal, Duna-parti sétánnyal és panorámás futókörrel is.

Ferencváros déli része már túlságosan kint van ahhoz, hogy tömegek sétálgassanak errefelé, holott vannak itt olyan helyek, amikért érdemes kijönni a belvárosból. Ilyen a Nemzeti Atlétikai Központ területe is, melynek szabadidőparkját az augusztus 19. és 27. közötti atlétikai világbajnokság után bárki használhatja majd, aki kicsit sportolna vagy kiszakadna a városból. Sőt, ha majd az ideiglenes lelátókat visszabontják, a stadionon létrejön a panorámás futópálya, ami biztos, hogy sokakat csábít majd sportolásra.

Rekultiválták a barnamezős területet, és nőtt a zöldfelület aránya

Persze ez a dél-pesti terület nem volt mindig ideális a szabadidős tevékenységekre, a part menti sétákra, kerékpártúrákra, ahogy sportolásra és egy világbajnokság megrendezésére sem, a barnamezős múlt miatt. Eredetileg a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, ismertebb nevén a VITUKI telepe működött a Kvassay-zsilip melletti területen. Mivel itt ágazik ketté a Duna és folyik tovább a főág, valamint a Ráckevei-Duna, a környezet ideális volt kutatásra és kísérletezésre. Az intézetnek a rendszerváltásig volt komoly szerepe a tudományos hidrológia megszervezésében, míg végül 2012-ben felszámolták, és itt maradt kihasználatlanul a valamikor ipari terület.

A Rákóczi híd, a csepeli HÉV vonala, a Csepel-sziget északi része és a Duna által határolt területen nemcsak egy stadion, egy nyitott sport- és rekreációs közpark jött létre, de Észak-Csepelig új árvíz elleni védmű, part menti gyalogossétányok és kerékpárutak is kiépülnek. A korábbi, használhatatlan területet a fejlesztésnek köszönhetően megkapja Budapest, a zöldfelület aránya pedig a korábbi 30 százalékról 35-re nő, ráadásul még a Duna-partot is elérhetjük majd innen.

A projekt során több mint ezer fa és 18 ezer cserje telepítése a cél, ezek egy része már látszik a terepen járva, ugyanakkor azt fontos tudni, hogy a fák esetében még el kell telnie egy kis időnek, mire valóban teljes pompájukban állnak majd a területen.

A projekt során több mint ezer fa és 18 ezer cserje telepítése a cél, ezek egy része már látszik a terepen járva, ugyanakkor azt fontos tudni, hogy a fák esetében még el kell telnie egy kis időnek, mire valóban teljes pompájukban állnak majd a területen.

Dunai panorámás futókör, mindenki számára nyitott központ és Mondo borítás

Az olimpia után a szabadtéri világbajnokság az atlétika legrangosabb világversenye, melyet első ízben rendeznek meg idén Budapesten. Azt érdemes tudni, hogy az épület tervezésénél rengeteg sportszakmai szempontnak kellett megfelelni, így viszonylag behatárolt volt, hogy milyen is lehet a területen felépülő stadion.

Amikor 2017-ben lezárult a Nemzeti Atlétikai Központ tervpályázata, még érezhető volt a pályaműveken, hogy kevés a tapasztalat egy ilyen volumenű és típusú stadion tervezésében. Az évek alatt viszont annyira jól formálódtak a tervek, hogy az építész (a Duna Arénát és a Néprajzi Múzeum új épületét is jegyző Ferencz Marcel, Napur Architect) nemcsak egy, a nemzetközi szövetség normáinak megfelelő épületet alkotott, hanem bátran mozgott a keretek között.

Azzal mindenki tisztában van, hogy ez egy bővíthető stadion, tehát az eredetileg 15 ezer férőhelyet 35 ezerre lehet megduplázni a vb és a nagy versenyek idején, ám ezek után a felső karéj ideiglenes lelátóit visszabontják. Ami igazán különlegessé teszi, az a panorámás futókör, amit már mi is többször leírtunk, de tényleg annyira örülünk egy ilyen lehetőségnek, hogy nem tudunk betelni vele. Mivel egyelőre az ülések és az állványzat foglalja el a pálya helyét, ezért csak a látványterveken láthatjuk, milyen is lesz majd ez a karéj a vb utáni időkben. Az biztos, hogy a dunai panoráma és a növényzet inspirálóan hat majd a futókra.

Kihívás volt egy ilyen, csepp alakú telekre megtervezni az atlétikai központot, de még olyan részletekre is figyeltek a tervezők, hogy milyen az épület benapozása, és milyen az uralkodó szélirány. Szakmai vizsgálatokat folytattak arról, milyen irányú legyen a pálya, hol helyezkedjen el a távolugró gödör, a gerely, illetve a diszkosz kidobóhelye, valamint az ügyességi pálya, sőt még arról is, hogy melyik versenyszám melyik időpontban legyen megtartva.

Érdekesség, hogy a megszokott 8 helyett 9 futósáv van a pályán, ami egyrészt azért szerencsés, mert akkor is meg lehet majd rendezni egy döntőt, ha valamiért kilencen szerepelnének benne, másrészt a nagyobb ívek miatt gyorsabb lehet a tempó is. Egyébként a lelátók és a pálya között elhelyeztek egy 70 cm mély fotósárkot is, ahol a pályamunkások, a sportolók, a fotósok úgy közlekedhetnek majd, hogy nem zavarják az első sorokban ülők kilátását.

Az elkészült versenypályán 13 000 négyzetméternyi gumiburkolat van, az egész pálya Mondo borítással készült, ami kevésbé nyeli el a lépések energiáját, mégis rugalmas marad. Az atléták visszajelzései szerint ez a legideálisabb borítás, Magyarországon pedig a Nemzeti Atlétikai Stadionban lévő pálya az első ilyen.

A Mondo borítás és a kinti versenypályák világa a beltérben is visszaköszön: a lámpatestek a futósávokat és a számokat mutatják. A 100 méteres belső bemelegítőpálya felülete, színe és minősége megegyezik a kintiével.

A Mondo borítás és a kinti versenypályák világa a beltérben is visszaköszön: a lámpatestek a futósávokat és a számokat mutatják. A 100 méteres belső bemelegítőpálya felülete, színe és minősége megegyezik a kintiével.

Noha a stadion maga a IX. kerület peremén van, a szabadtéri edzőpályákat már a Csepel-sziget északi csücskén találjuk, ahova a gyalogosoknak és a kerékpárosoknak készült Robinson hídon lehet átjutni. Ez egy 168 méter hosszú, kéttámaszú, egypilonos, ferde kábeles gyaloghíd, aminek köszönhetően a kinti pályák és a központ között közvetlen az átjárás. A szabadtéri pályákat még javában építik, de olyan dobóközpontot alakítanak majd ki, hogy bármilyen időjárási viszonyok között lehessen versenyeket rendezni.

Mindig érdekes, hogy mihez kezdünk az elhanyagolt területeinkkel, és hogyan próbáljuk meg visszaadni azokat a közösségnek. Bár a Nemzeti Atlétikai Központ építése és környezetének rendezése nem volt vitáktól mentes, mégis egy olyan fejlesztés valósult meg Dél-Pest peremén, ami a városlakók javára válhat. A Budapesti Atlétikai Világbajnokság lezárultával pedig egyáltalán nem zárul le a stadion élete: itt lesz a magyar atlétika otthona, és további versenyeket is rendeznek majd benne. Ami még ennél is jobb hír, hogy a hétköznapi ember ugyanúgy használhatja ezt a központot, mint a sportolók: futhat és fedett pályán edzhet a dunai panorámás környezetben, míg a park megnövekedett zöldfelületét is birtokba veheti sportolásra és kikapcsolódásra.

A cikk szakmai partnere a 2023-as Budapesti Atlétikai Világbajnokság.

Cimkék

Hasonló tartalmak

Szabadidő

Kiscelli To Go – Lajta Béla 150

A Kiscelli Múzeum négyalkalmas városi sétasorozat negyedik, egyben utolsó megállója a Rákóczi út és a Vas utca Lajta Béla által tervezett épületei: az egykori Budapest-Erzsébetvárosi Bank Székháza, ma a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány és a Vasedény épülete valamint a Vas utcai egykori Főváros VIII. kerületi felső kereskedelmi iskola, ma Budapesti Gazdasági Szakképzési Centrum Széchenyi István Kereskedelmi Technikum épülete.

Szabadidő

A Buitenzorg-lak kertje nyomában

Március 8-án egy különleges sétán zarándokolhatjuk végig a kertben látható, szuvenírként hazahozott vagy utólag megrendelt keleti műtárgyakat, megismerve az Ázsiában őshonos növényeket, a kínai és japánkerti elemeket.

Szabadidő

Így cicáztunk régen Budapesten – Kedvenc képeink a Fortepanról

Legyen szó aranyos házi cicusokról, a macskakiállítás szépségeiről vagy éppen metrón utazó cicákról, a Fortepan bővelkedik a jobbnál jobb képekben.

Neked ajánlott

A