Amikor titkos laborokban kutatták az örök életet – Alkimisták és szabadkőművesek Budapesten

Városi barangolásaink során belefutottunk már jó pár furcsa épületbe és szimbólumba, a házak homlokzatán rejlő különös motívumokba, mint a földig érő szakállas istenségek, bolygók, csillagok, baglyok és kakasok meg a szvasztika és a farkába harapó kígyó. Ezek viszont sok esetben nemcsak a puszta díszítőhatás kedvéért kerültek a házakra, hanem sokkal inkább a rejtett jelentésük miatt: ezekben az épületekben gyakran titkos társaságok gyülekeztek, az építtetőjük erősen hitt az ezotériában, vagy a szemek elől jól elrejtett szobákban kutatta az örök élet rejtelmét.

emellett az elmaradott állapotokat szerették volna megreformálni. Az első magyar szabadkőműves Esterházy II. Pál Antal volt, akit 1733-ban avattak fel a Londonban működött páholyban, míg az első magyar szabadkőműves-páholy 1749-ben Brassóban jött létre – innentől kezdve indult be igazán itthon is a mozgalom és alakultak sorra a páholyok, a tagjaik között pedig ott volt Ráday Gedeon, Kazinczy Ferenc – bár őt inkább csak a művelődés érdekelte –, Széchényi Ferenc és Kármán József.

A misztikus Podmaniczky utcai épület

A kiegyezés utáni években indult el a magyar nyelvű szabadkőműves-páholy szervezése Pesten, de ez csak pár hónapig működött, ugyanis a Szent Istvánról elnevezett társaság nem kapott engedélyt. Ehhez hozzátartozik az is, hogy a 48–49-es forradalom és szabadságharc előtt tiltott volt a szabadkőművesség az egész Monarchiában. Az 1880-as években egyesült a Szt. János-rendű és a Nagyoriens páholy, így jött létre a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy, meg az igény is egy saját székházra.

A tagok a Podmaniczky utca és a Vörösmarty utca sarkán álló üres telket találták a legjobbnak, úgyhogy 1893-ban ki is írták a tervpályázatot, amire 11 koncepció érkezett. A győztes Ruppert Vilmos terve lett, persze mindez lehet nem véletlen, ugyanis az építész maga is szabadkőműves hírében állt. A székház építésére többen is adakoztak, míg Róth Miksa cége a színes üvegablakokat, Than Mór pedig a Nagyoriens páholy volt nagymestereinek arcképeit festette meg ingyen számukra.

Azért is volt fontos ez az épület, mert a páholyélet csak úgy működhetett szabályosan, ha a társaság egy állandó helyiséggel is rendelkezett, de annak elrendezése sem volt mindegy. Fontos volt, hogy a szabadkőművesek palotájában előszoba, előcsarnok, műhely és egy sötétkamra is legyen – nem, itt senki ne gondoljon az ördögöt megidéző szeánszokra, egyszerűen a felvételre jelentkező tagok csendes elmélyülésére szolgált. Az épületben ma a Mystery Hotel Budapest működik.

A Magyarországi Symbolikus Nagypáholy megalapításával újraéledt a magyar szabadkőműves mozgalom, ami egészen 1919-ig másodvirágzását élte. Közel száz páholy jött létre az országban, összesen nagyjából tizenegyezer taggal, köztük volt Ady, Ignotus, Kosztolányi, Heltai Jenő és Kernstok Károly is.

A zsidó negyed okkult társaságának székháza és a Galilei Kör

Itt született meg a 19. században a magyar kártya, volt itt bordélyház és a Magyar Teozófiai Társaság is itt talált otthonra, ezt jelzik a bejárati ajtón lévő furcsa szimbólumok is, amik között aztán tényleg mindent találunk: Dávid-csillagot, szvasztikát, ankh keresztet és farkába harapó kígyót.

A teozófiai mozgalmat még 1875-ben alapította Helena Blavatsky, lényege pedig egy olyan végtelen tudás feltételezése, amihez az ember eksztázisban férhet hozzá, úgyhogy a tagok elkötelezetten keresték a módját, hogyan juthatnak el a teljes átszellemültséghez, csak hogy megtapasztalják a természet megmagyarázhatatlan törvényeit. A mozgalom magyar képviseletét dr. Szentmarjay Dezső vezette, és a szellemtörténeti mozgalom tagjai között még a transzformátor egyik feltalálója, Zipernovszky Károly is ott volt. 

Az Anker-palota sokáig az egyik legutáltabb épület volt a városban, viszont mind a mai napig körüllengi valami megmagyarázhatatlan misztikusság. Ha sikerül besurrannunk az elegáns gránitbejáraton, akkor a végtelennek tűnő folyosókon biztosan megérezzük a titokzatosság szelét, ebbe persze belejátszik az a tény, hogy 1910 és 1919 között itt működött a szabadkőműves szellemiségű diákegyesület, a Galilei Kör. A maga korában ez volt a legismertebb és leglátogatottabb diákegyesület, célja pedig nem más volt, mint a magyar társadalom gondolkodásának megreformálása, de a szegény hallgatókat is támogatták. Egyidőben a kör titkára Rákosi Mátyás volt, előadóként pedig Szabó Ervin, Jászi Oszkár és Ady Endre is megfordult.

Pesten titkos laborban kutatták az örök életet, Budán pedig megnyílt az „Alkímia kapuja”

Rengetegszer írtunk már arról, mennyire imádjuk a Palotanegyedet, különösen a Nemzeti Múzeum és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár környékét, ahol érdemes nyitott szemmel járni, mert nemcsak Lotz Károly-freskókat, de különös napórát és szimbólumokat is találhatunk. ABródy Sándor utca sarkán áll az egyik legrejtélyesebb palota, ami egy különös nagyvilági figurához, Gschwindt Györgyhöz köthető, aki imádta a szabadkőműves tanokat, az okkultizmust és a rejtélyeket.

Nem véletlen, hogy a homlokzaton a napóra mellett ott van a bölcsességet jelképező bagoly és a feltámadást jelentő kakas. A házba pedig nemcsak egy koncerttermet, de még egy labort is építtetett, ahol az örök élet elixírjét kutatta.A legenda szerint talált is valamit, de annyira izgult a bejelentéstől, hogy mielőtt barátainak előadhatta volna az új ismereteket, szívrohamban meghalt.

Ha sokat bolyongunk a városban, a budai Várnegyedben is belefuthatunk a misztikus jelképekbe, például az Úri utca 52. szám alatti ház kapuján egy majdnem földig érő szakállú arc mered ránk. Ez egyébként az egyiptomi Bész isten ábrázolása, aki amellett, hogy elűzi a démonokat, a gyermekáldást is segíti. Az épületet 1792-ben vette meg a hajadon gróf Rudnyánszky Antónia, aki imádta az ezotériát és az alkímiát, úgyhogy nem véletlen az itt megjelenő szimbólum, ráadásul az épületben gyakran tartottak szabadkőműves szeánszokat is.