A világkiállítások már az 1850-es évektől kezdve meghatározzák a közéletet, gondoljunk csak bele, az olimpiai játékok és a labdarúgó-világbajnokság után gazdasági és kulturális hatását tekintve ez a harmadik legnagyobb világesemény. A Magyar Nemzeti Múzeumban most 170 év 32 világkiállítását, és az azokon megjelent magyar szereplők sikereit tekinthetjük meg. A legnagyobb festő- és szobrászművészeink alkotásai mellett olyan titkos kincsek is felbukkannak a tárlaton, mint például a Viktória-mintás Herendi készletet, egy legyező a bécsi világkiállításról vagy Rómer Flóris naplója.

Az elmúlt 170 évben rengeteg minden változott, átalakult és kicserélődött: trendek futottak ki, és tértek vissza kissé megstuccolva, átfazonírozva, legyen az betűtípus, viselet, telefon, gőzmozdony vagy áramvonalas mágnesvasút. A kiállítás szinte a lehetetlenre vállalkozott: a magyar közgyűjteményekben fellelhető, világkiállításokhoz kapcsolódó műtárgy legtöbbjét felkutatta, és a lehető legnagyobb számban be is mutatja.

A tárlat az expók létrejöttét, jelentőségét és az emberiségre gyakorolt hatását állítja fókuszba, miközben az 1851-től 2021-ig tartó időszak magyar szereplését és sikereit emeli ki. A kiállításon tematikus bontás szerint haladhatunk, miközben kronologikusan bontakoznak ki előttünk a magyar képző- és iparművészet, az építészet, a tudomány- és technikatörténet, a kézműipar, a kereskedelem, az élelmiszeripar és a vendéglátás területén elért sikerek is.

„Még soha nem volt a magyar múzeumtörténetben ilyen összművészeti, a magyar kultúrtörténet legfontosabb szegmenseit felvonultató időszaki kiállítás, amely mintegy 50 magyar közgyűjtemény és magánszemély világkiállításokhoz kapcsolódó műtárgyait gyűjti össze és mutatja be egy helyen.”

„Még soha nem volt a magyar múzeumtörténetben ilyen összművészeti, a magyar kultúrtörténet legfontosabb szegmenseit felvonultató időszaki kiállítás, amely mintegy 50 magyar közgyűjtemény és magánszemély világkiállításokhoz kapcsolódó műtárgyait gyűjti össze és mutatja be egy helyen.”

A kiállításon olyan izgalmas tárgyak és titkos kincsek bukkanak fel, mint a Viktória-mintás Herendi-készlet, egy Zsolnay négyalakos állóváza, a Térey-ezüstserleg, egy legyező a bécsi világkiállításról vagy Rómer Flóris 1867-es naplója. De a hódmezővásárhelyi majolikatál, a vörösvágási opálok, a Vikár fonográfhengerek is izgalmas történeteket mesélnek. Nem is beszélve a térben álló kukucskáló 1:1-es eredeti változatáról, a Ménesbirtokok nagy aranyérméről 1878-ból, Munkácsy nagydíjáról 1878-ból vagy Andrássy György aranyérméről 1867-ből.

A kiállításon Molnár C. Pál fametszetdúca is szerepet kap, rajta kívül pedig olyan híres festőművészeink is szerepelnek a tárlaton, mint Markó Károly, Than Mór, Lotz Károly, Madarász Viktor, Székely Bertalan, Munkácsy Mihály, Szinyei Merse Pál, Csók István vagy Csontváry Kosztka Tivadar. De a szobrászművészek munkái is is felvonulnak, így láthatjuk Kisfaludi Strobl Zsigmond, Zala György, Ligeti Miklós, Medgyessy Ferenc és sok más híres magyar művész alkotásait.

Az időszaki kiállítást egészen 2023. augusztus 23-ig tekinthetjük meg, jegyet személyesen vagy online is válthatunk rá, ide kattintva.

Címkék