Elcsépelt tud lenni, hogy gyakran tradicionálisnak mondunk helyeket, mert amikor jön egy olyan igazi, hamisítatlan, akkor nincs súlya a jelzőnek. Nagy a zaj és sok az újdonság, de most hangsúlyozottan felhívnánk rá a figyelmet, hogy nem egy másolatról, egy nagyon jó imitációról van szó, hanem egy teljesen eredeti helyről. A Snack Masako szeptember végén nyitott, és azóta már sok japanofil és az ázsiai kultúrákért rajongó vendég szívébe belopta magát. Sőt, itt élő japánok is előszeretettel látogatják.
Az ilyen jellegű helyeknek nagy hagyománya van Japánban,
Az ilyen jellegű helyeknek nagy hagyománya van Japánban,
Tokiótól Oszakáig több tízezer létezik belőlük. És hogy mi a lényege a japán snackbároknak? A lazulás, a munka utáni gőzkieresztés, a kapcsolatteremtés, a beszélgetés és a csipegetés. Nem azért mész, hogy degeszre edd magad, de ha munka után benézel, az éhségedet sebesen csillapíthatod egy szuper ital kíséretében.
Ahhoz, hogy lelassulj, hogy relaxáltan érezd magad, szükség van az otthonos vendéglátásra, amit az úgynevezett „mama” teremt meg. A Snack Masakóban ő nem más, mint Natsuko Watanabe, a hely szíve és lelke.
Ahhoz, hogy lelassulj, hogy relaxáltan érezd magad, szükség van az otthonos vendéglátásra, amit az úgynevezett „mama” teremt meg. A Snack Masakóban ő nem más, mint Natsuko Watanabe, a hely szíve és lelke.
Natsuko magyar férje révén vált budapestivé, és
mindenképp
szerette volna megmutatni hazája egy szeletét a fővárosiaknak. Régóta a vendéglátás az élete, így evidens volt, hogy ezt a vonalat viszi tovább. Adódott ez a pöttöm budai üzlethelyiség, és szeptemberben már fogadhatták is az első vendégeket.
Nem túlzás, hogy apró a Masako, hiszen egy bárpultnál ülhetünk le, asztalok nincsenek. A tíz bárszék egyikét foglalhatjuk el, egyedül vagy barátokkal… Érdemes szólóban is érkezni, mert Natsuko és kedves segítője nagyon szívesen beszélget velünk. A pultos elhelyezkedés miatt pedig a többi falatozó-iszogató vendéggel is szóba elegyedhetünk. Mit nekik a pár éve erőszakosan nyomott
„közösségi asztal” téma, itt organikusan alakulnak ki a beszélgetések, az ismerkedések.
Natsuko barátságosságát és vendégszeretetét nehéz leírni: mosolygós, csupa szív hölgy, aki sosem kapkod, inkább megfontolt, és nyugalmat, békét áraszt. Tradicionális kimonóban fogad, és csillogó szemmel veszi fel a rendelést, amit a pont három lépésre található, függönnyel elválasztott minikonyhában készítenek el.
A set menüt mindenképp érdemes kipróbálni, és a kakuni is nagyszerű! Előbbi egy jó ízléssel összerakott tál, amin a ház sült csirkéje (tacutage), japán burgonyasaláta, savanyúságok (cukemono) és egy onigiri-„bomba” jár az éppen aktuális ízből. Emellett egy választott ital is: japán sör, szaké, bor, tea vagy az umesu, ami egy szuperédes szilvalikőr (mi ezt kértük, és az umebosis
[japán sós szilva] onigirivel együtt maga a mámor ez a kombó!).
A kakunit kár lenne kihagyni: ez malaccsászár szójával, olyan omlósra készítve, hogy a pálcikával megbökve már el is válik a bőr a hústól. Natsuko mondta, hogy zsíros darab lesz, de egyet se féltünk, és nem is kellett, élményszerű falatkák! Az onigirigombóckákat elvitelre is kérhetjük bizonyos napokon.
Szólunk most egy picit a Masako kis tokkuri kancsócskáiról, csészécskéiről, pálcikatartó figuráiról és tányérkáiról:
Szólunk most egy picit a Masako kis tokkuri kancsócskáiról, csészécskéiről, pálcikatartó figuráiról és tányérkáiról:
ezeket Natsuko és családja a koronavírus miatti lezárások utáni Japánba való látogatásuk után hozták haza. Teli bőröndök érkeztek kedves kis kerámiákkal, porcelánokkal. Egyszerűen jó a kezünkbe venni ezeket a finom darabokat. És azt is relaxáló nézni, ahogy Natsuko bíbelődik velük.
Az italválaszék igen bő, jobbnál jobb japán spiriteket kóstolhatunk, a hihetetlenül tiszta whiskyktől a szakékig. Ebben talán jobb, ha Natsukóra bízzuk magunkat, elmeséljük, milyen ízre vágyunk, és segít a választásban. Az említett umesu (szilvalikőr) és a juzudzsúszos szaké lett a kedvencünk! Az intenzív citrusos íz kortyolásakor egyszerre lep meg és frissít: a kakuni után például
„újraindítja” a lelassult ízlelést.
Órákig tudtunk volna még maradni és kóstolgatni, de inkább átadtuk a helyet másoknak, hogy ugyanilyen lelassulós élményben legyen részük. Natsuko még kikísért minket az ajtó elé, ami rendkívül kedves gesztus, de nem is csodálkozunk, hiszen az egész Snack Masakót áthatja ez az éteri figyelmesség.