A Pilisszentiván határában található, 4,3 km hosszú útra azért nem mondanánk azt, hogy megúszós, mert bár könnyű, de van benne olyan rész, ahol felfelé kell menni huzamosabb ideig, és ha kapkodja az ember a lábát, akkor is legalább másfél óra, amíg végigmegy a tanösvényen. Bármelyik átbulizott éjszaka után kiváló regeneráló túra a Jági tanösvény, ami viszonylagos rövidsége ellenére nagyon változatos túra: gyönyörű panoráma, tavacska, vadregényes erdő, a mélység fölött átívelő fahíd és cserjékből-bokrokból álló, hosszan elnyúló, természetes „alagút” is a részét képezi.
A Jági tanösvény egy körtúra, vagyis nagyjából ugyanoda érkezünk, ahonnan elindultunk: a Pilisszentiván határában fekvő sportpálya mellé. Gyakori kiindulási és végpontnak szokták megjelölni az itt található, Villa Negra nevű kiskereskedelmi egységet. Ha szemben állunk vele, akkor bal irányba indul a túra, és aztán jobbról fogunk érkezni.
Másfél órával számolhat az ember, de ha gyerekekkel vagy kutyával megyünk, netán szeretünk meg-megállni és a tájba belefeledkezni, akkor nyugodtan kalkulálhatunk 2-2,5 órával is. A legegyszerűbb autóval menni – van egy jó nagy parkoló a sportpálya mellett –, de busszal sem bonyolult az út. Az Árpád hídtól indul a 830-as számú Volán-busz, amiről a Szabadság út 126. nevű megállónál kell leszállni, majd a piros kereszt jelzést követve, kábé 15 perc alatt érünk oda a sportpályához meg a Villa Negrához.
A Duna–Ipoly Nemzeti Park területén található Jági tanösvényen még abban az esetben sem fogunk eltévedni, ha kimondottan az a célunk, merthogy nagyon sűrűn felfestett, konkrét jelzések mutatják az útirányt. Sok van útközben a zöld hárslevél útjelzésből – olyan, mint a pikk a francia kártyában, ami el is kél, mert azért van útközben néhány útkereszteződés meg leágazó csapás.
A tanösvények általában állomásokból állnak, melyek tájékoztató tábláit vagy elolvassa az ember, vagy nem. A Jági túra 10 állomásból áll, és már csak azért is érdemes némelyiket elolvasni – vagy akkor már mindet –, mert izgalmas dolgokat tudhat meg az ember. Az például elég meghökkentő, amikor a sűrű erdő közepén megállunk egy olyan részen, ahol az aljnövényzetből kisebb-nagyobb kövek figyelnek elő.
Itt régebben ásatás folyt, ugyanis több mint 2000 éve az erdő helyén egy település állt, amelyen mezőgazdasággal foglalkozó, illír-kelta eredetű eraviszkuszok éltek. Ahol mi most a civilizációtól kissé távolabb, a természet hangjaiban gyönyörködve magunkba mélyedünk, ott egykor pezsgő élet folyt.
A most éppen egy kiszáradó pocsolyára emlékeztető Jági-tóhoz érve tudjuk meg azt, hogy honnan kapta a nevét a tanösvény, a tó, vagyis hogy mit is jelent pontosan a jági szó. A környék svábok lakta terület, a 'vadászt' jelentő német Jäger szó helyi tájnyelvi megfelelője a jági. Nemcsak a tanösvényt és a tavat hívják így, de van még a környéken ezen a néven rét, patak meg árok is.
És ha már árok, akkor a túra féltávjánál lévő romantikus fahidat se felejtsük el megemlíteni, ami az Aranyhegyi-patak felett halad át, bár víz már nincs a mederben. Innen nem messze találjuk a tanösvény legmagasabb pontját, ahonnan szép panoráma nyílik a környékbeli hegyekre – egy tájékoztató tábla mutatja meg, hogy pontosan melyekre.
A Jági tanösvényen csak kicsit fárad el az ember, de bizonyos élethelyzetekben, mint amilyen a szilvesztert követő másnap, már ennyi is elég. Ha családdal, sőt pici gyermekkel menne az ember, kimondottan ajánljuk a túrát, mert az út végig veszélytelen és maximálisan babakocsi-kompatibilis, bár ha esett az eső, akkor várjunk kicsit az indulással, mert egy-egy pár méteres szakaszon azért fennáll a durva sarasodás veszélye. De ennél több negatív élmény nem érhet minket a Jági tanösvényen, ami még arra is alkalmas, hogy randihelyszín legyen.
