Ha valami vintage, az nemcsak azt jelenti, hogy régi, hanem azt is, hogy esetleg kopottas, használt külseje ellenére minőségi tárgy, ráadásul egyedi is, olyan, amilyet máshol jó eséllyel nem kapsz meg. A vintage nem egyenlő a retróval, mondhatni: minden vintage retró, de nem minden retró vintage. Vagyis, ahogy mondtuk, a kulcs a régiség mellett a minőség és az egyediség, vagyis ha megveszünk egy vintage tárgyat, lesz valami igazán patinás a tulajdonunkban.
Amikor az ember belép a Francba, és szétnéz, akkor csupa ilyen patinás dolgot lát, és elsőre úgy tűnik, hogy nagyrészt ruhát. Viszont amikor alaposabban szétnéz, akkor rá kell jönnie, hogy a bolt tele van mindenféle tárggyal: a falakat festmények borítják, meg van egy csomó napszemüveg meg kendő és egyéb kiegészítők, pár kisebb bútor, szőnyegek, kancsó, játék maci, kávés- és étkészletek, bögrék és poharak, egyszóval minden, ami belefér a vintage kategóriába, és olyan állapotban is van, amiért szívesen ad pénzt az ember.
A Francot a MANYI Kulturális Műhely és közösségi tér utcára nyíló üzlethelyiségében találjuk, ami sokáig üresen állt, és úgy volt, hogy egy kávézó nyílik majd ott, de ebből végül nem lett semmi. Tegyük hozzá, hogy mivel a MANYI-n belül van belső terasz, kocsma és vegán bisztró is, felesleges lett volna egy kávézó is. Így viszont kapóra jött a boltot megnyitó három gráciának (Dosport Gabi, Gyüre Judit, vagy ahogy mindenki ismeri, Judy és Hegyesi Soraya) az üzlethelyiség. Már a megnyitón is sokan voltak, és az érdeklődők meg a vásárlók azóta is egymásnak adják a kilincset. Sok köztük a fiatal – már csak a MANYI miatt is – meg a külföldi.
A sok-sok vintage tárgy között azért találni friss árukat is, a falakat borító festmények (az alkotók: Hegyesi Soraya, Sipos Ágnes Áfonya, a 15 éves tehetség, Bernáth Anna és Joó Irma) és a fotók (például Cedric) között legalábbis nagy számban találunk ilyeneket is. Vagy ott van a Tantin Művek terményekből, termésekből és a természetből származó zöld alapanyagokból épített, különleges és látványos szobrai – bár ezeket pont nem a falon találni, hanem külön szobrokhoz készített vitrinekben. A Tantinra is jellemző újrahasznosítás egyébként a Franc koncepciójának is alapgondolata:
ne a bolthálózatok jórészt silány minőségű, futószalagon gyártott és túlárazott termékeit vásárold, hanem például még simán használható állapotban lévő, esetleg felújított, jó minőségű vintage tárgyakat.
ne a bolthálózatok jórészt silány minőségű, futószalagon gyártott és túlárazott termékeit vásárold, hanem például még simán használható állapotban lévő, esetleg felújított, jó minőségű vintage tárgyakat.
Éppen ezért a közeli jövőben a Franc maga is előáll majd saját tervezésű ruhákkal, pólókkal és táskákkal, melyek azon túl, hogy követik – netán diktálják is – a divatot, ebben a környezettudatos szellemben készülnek.
A Franc mindennap kora délután nyit, és 21 óráig tart nyitva. Annyira hangulatos és színes az üzlet, hogy akkor is becsábít, ha semmit nem akarunk venni. Időnként Jancsi kutya is „dolgozik”, és már ő is megállásra ösztönöz. Ha pedig megállunk simizni, akkor be is megyünk. Kijönni viszont nehéz. Tényleg annyi a tárgy, és annyi köztük a hűhaélményes, hogy észre se vesszük, hogy telik az idő, miközben mindent alaposan megnézünk, és talán még vásárolunk is valamit. Van, aminek kötött ára van, és van, amire akár alkudozni is lehet. A lányok pedig annyira kedvesek, hogy nemcsak azt kérdezik meg, mi érdekel, hanem bármiről elbeszélgetnek veled. Vagyis a Franc nemcsak egy bolt, hanem egy olyan közösségi tér, ahol még vásárolhatunk is valami vintage tárgyat.
