Nyár végén az új Dürer Kertben mutatták be a régi előtt tisztelgő, Lerch Péter által forgatott, bő egyórás dokumentumfilmet, a Dürer sor 19–21-et, ami most a netre is felkerült és ingyen megnézhető. Emlékezésre, nosztalgiázásra is alkalmas, de nem utolsó-, hanem inkább elsősorban egy már elmúlt korszak tökéletes és pontos kordokumentuma is.
A régi Dürer Kert nagyjából a Stefánia út és az Ajtósi Dürer sor találkozásánál, a Városliget mellett nyúlt el, egészen nagy területen, a főbejárata az Ajtósi Dürer sor 19–21. felől volt, de a tavaszi, a nyári és kicsit az őszi szezonban a Zichy Géza utca felől be lehetett menni a kertbe és azon át az épületbe, a koncerttermekbe. A régi Dürer Kertet imádtuk, alaphely volt a városban, és szinte tragédiaként éltük meg, amikor kiderült, hogy be kell zárnia, hogy mennie kell. Szerencsére lett aztán új Dürer Kert, ráadásul nagyon jó helyen nyitott meg, a hangulata is szerethető, és pár év múlva az is kiderül majd, hogy imádható-e. Szinte biztosak vagyunk benne, hogy igen. De ez akkor is már egy másik Dürer Kert, a 2.0-ás, részben egy másik történet – és rendben is van ez így.
A régi Dürer Kertnek otthont adó épület ma már nincs meg, lebontották, hogy átadja a helyét egy modernnek és újnak. Az egykori Deák-villa, Sacré Coeur-zárda, pártiskola, ELTE Bölcsészettudományi Kar, majd underground szórakozóhely emléke viszont megmaradt a fejekben és sztorik formájában meg fotókon, újságcikkekben és most már egy dokumentumfilmen is. Lerch Péter 2018 és 2020 között készült munkáját, az Ajtósi Dürer sor 19–21-et ingyen megnézheti bárki a neten. Van, aki azért, mert oda járt, netán szinte ott nőtt fel, más pedig azért, mert sosem járt ott, és akkor legalább filmen láthatja, hogy mit hagyott ki.
