Nemcsak a Perseidák augusztusi hullócsillagzáporánál érdemes az éjszakai égboltra tekinteni, hanem minden évszakban, mert mindig láthatunk valami különlegeset: hullócsillagot, holdfogyatkozást vagy bolygóegyüttállást. December 10-én naplemente után az utóbbi megfigyelésére lesz lehetőségünk: a Vénusz, a Szaturnusz, a Jupiter és a Hold egymástól 10-20 fokra jár majd.
Ahhoz, hogy láthassuk az égitestek vonalát, még csak távcsőért sem kell elrohannunk, ugyanis az együttállás igazi szépségét szabad szemmel is megcsodálhatjuk.
Ahhoz, hogy láthassuk az égitestek vonalát, még csak távcsőért sem kell elrohannunk, ugyanis az együttállás igazi szépségét szabad szemmel is megcsodálhatjuk.
A négy égitest 17 órakor látható majd teljes pompájában, az együttállás első szabad szemes tagja, a Vénusz olyan fényes lesz, hogy már napnyugtakor megpillanthatjuk. A Szaturnuszt a sötétedés beálltakor vehetjük észre, ahogy narancssárgás
„csillagként”
ragyog felettünk, ő lesz egyébként a legkisebb a látható bolygók közül. Ha a gyűrűjét is szeretnénk megfigyelni, akkor jó, ha van távcsövünk vagy egy távcsővel rendelkező ismerősünk, ez igaz akkor is, ha a Jupiter holdjaira, felhősávjaira és -örvényeire is kíváncsiak vagyunk, nem beszélve a Hold sötét tengereiről.
Bár december 10-én a leglátványosabb az együttállás, a holdsarló útját már december 6-tól megfigyelhetjük, január 4-én pedig a Merkúr is csatlakozik a három bolygóhoz. Távcső tényleg nem szükséges az együttállás megfigyeléséhez, de aki szeretne belefeledkezni a bolygókba, az a Svábhegyi Csillagvizsgáló legnagyobb távcsövén keresztül is megfigyelheti a jelenséget.
