A Füvészkert az a hely, ahová érdemes minden évszakban ellátogatni, mert mindig egy kicsit más arcát mutatja: imádjuk, ahogy tavasszal cseresznyevirágba borul, de a kert szerintünk ősszel válik igazi édenné. Fotókon mutatjuk az égőpiros, okkersárga és mélylila virágtengert, hátha kedvet kaptok egy őszi sétához az ELTE Botanikus Kertjében.

Imádjuk Józsefváros apró oázisát és nemcsak a dzsungelt idéző pálmaház meg az amazonasi tündérrózsákat rejtő Victoria-ház miatt, hanem mert a bambuszrengeteg mellett vagy a több, mint 200 éves páfrányfenyők alatt jól esik a pihenés. A Pál utcai fiúkból mindenki jó ismeri a Füvészkertet, de azt valószínűleg kevesen tudják, hogy most nagyjából 8000 növényfajnak ad otthont, viszont eredetileg nem is itt volt, hanem Nagyszombaton.

Amikor a nagyszombati egyetem felköltözött Budára, jött vele a Hortus Botanicus is, ami hiába hangzik úgy, mintha Harry Potter éppen most tenne el láb alól egy halálfalót, valójában a botanikus kert latin neve. Na de hogy került Budáról Pestre, egészen pontosan a Józsefvárosba? Az 1838-as árvíz a kert – ami ekkoriban épp a Múzeum körüt környékén volt – nagy részét elpusztította, ezután József nádor segítségével vásárolták meg Festetics Antal egykori birtokát, vagyis azt a területet, ami ma is a Füvészkert otthona. 

Akit kifejezetten az érdekel, hol van az a bizonyos nagy tó és sziget, ami a regény szerint a vörösingesek főhadiszállását rejti, annak kicsit csalódnia kell: kiszáradt, másrészt a nagy kórházépítési dömping során a valamikori 10 hektáros területből viszonylag sokat elcsatoltak a szomszédos klinikához. 

A vadszőlővel befutott historikus kis hétvégi kastélyt Festetics Antal építtette, de valójában ez már egy bővítés, az épületet eredetileg Szeleczky Márton alispán építette a területre, aki Mária Teréziát és II. Józsefet is vendégül látta itt, amikor megtekintették a Habsburg-hadgyakorlatot a Rákos mezején. De még ennél is izgalmasabb, hogy az épület pont Mátyás király vadászkastélya helyén áll.

Címkék