Nem tagadjuk, hogy Budapest historikus palotái és szecessziós épületei közel állnak a szívünkhöz, na de mi a helyzet a szocializmusból itt maradt emlékekkel, a város késő modern épületeivel? A XX. század második felének építészetét hajlamosak vagyunk élből elutasítani, pedig ennek a korszaknak is megvannak a zseniális alkotásai, mint a Móricz Zsigmond körtéri Gomba vagy a Déli pályaudvar. Ahogy minden kornak, úgy ennek is megvannak a hibái, sok a középszerű épület, nincs mindig egyetértés abban sem, hogy melyeket tartsuk meg, melyeket bontsuk le, ennek sokszor a legjobb művek esnek áldozatul, mint a Teherelosztó vagy az újpesti Ady Endre Művelődési Központ.
A késő modern vagy szocmodern építészetet nem mindig értjük, és nem is mindig találjuk meg rajtuk a szerethető részleteket, mint ami a szecessziónál az indák vagy a színes cserepek vagy a historikus paloták robusztus szobrai és kupolái. A szocializmus emléke miatt ezek az épületek már eleve hátránnyal indulnak, és ezen nem segít, hogy a nagy felületeken nincsenek díszek, és a szocialista építőipar színvonala sem tartozott az élvonalba.
Ezért is érdemes megnézni ezeket a 15 perces építészettörténeti videókat, amik Bagi László újságíró (Forbes) és Nagy Csaba építész – akit leginkább a Párizsi udvar és a Palatinus felújítása vagy a XIII. kerület menő passzívház ovijáról, a Meséskertről ismer a nagyközönség – beszélgetéseiből alakultak ki. A felvételeken a korszak pozitív példáit mutatják be, azokat az épületeket, amikre nem a lebontás, hanem a felújítás és egy funkció várt.
A sorozat első része a Móricz Zsigmond körtéri Gomba történetét, a felújítás izgalmas momentumait, hazai és nemzetközi párhuzamokat mutat be. A filmekben a késő modern épületek felújításán dolgozó vezető magyar irodák építészei és a korszakot jól ismerő szakértők mesélnek az épületek történetéről és a késő modern építészet befogadásáról.
