Keresés EN
Ez a cikk több mint 1 éve frissült, elképzelhető, hogy a benne szereplő információk elavultak.

Ez is érdekelheti

Szabadidő

Sem sárkányok, sem koboldok nem lakják, csak télen a denevérek – A Szopláki-ördöglyuk

A misztikus nevű, különleges barlangrendszer egy sziklafal tövében nyílik, a Pilisszentkeresztről a Két-bükkfa-nyereg felé vezető turistaút mellett.

Szabadidő

10 izgalmas márciusi program 1500 forint alatt

Az a közös ezekben a márciusi programokban, hogy nem kell a zsebünk mélyére nyúlni a jegyárakért, mindegyik belefér egy maximum 1500 forintos keretbe!

Szabadidő

Kedvenc kirándulóhelyeink névadóinak nyomában – A hármashatár-hegyi Guckler-kilátó

A Budapest környéki kirándulóhelyeket járva számtalan kilátópont, szikla, turistaház kerül utunkba, melyek egy-egy híres ember nevét viselik, mégsem feltétlenül tudjuk, kikről is van szó pontosan. Többnyire olyan alakok ők, akiknek a mai kor természetjárói rengeteget köszönhetnek. Sorra vesszük őket, bemutatva munkásságukat. Most a hármashatár-hegyi kilátó és tanösvény névadója, Guckler Károly következik.

A Hármashatár-hegy Budapest környékének egyik legnépszerűbb és legsokoldalúbb kirándulóhelye. Áthalad rajta az Országos Kéktúra 14. szakasza Hűvösvölgytől Solymár határáig, megmászása látványos kilátópontok, a kecske-hegyi Oroszlán-szikla, az Árpád-kilátó vagy az Apáthy-szikla felkeresésével köthető össze. 2016 óta áll itt a nyolcszögletű, acélból és fenyőgerendákból épített kilátó, melyet Guckler Károlyról neveztek el, csakúgy, mint a 3,5 kilométer hosszú tanösvényt.

Guckler Károly (1858–1923) a 19. század végén a főváros erdőmestere, később pedig az Erdészeti Hivatal vezetője, összességében a Budai-hegység és a Hármashatár-hegy térségében zajló erdészeti munkák kiemelkedő alakja volt. Ő építette ki először sétányokká a budai hegyek útjait.

A 18–19. században a tűzifaéhség miatt számtalan erdőt kiirtottak, egészen az 1860-as évekig, és látványosan letarolták többek között a Hármashatár-hegyet is. Nem nyújtottak túl impozáns látványt a kopár hegyoldalak, és ezt a közvélemény is szóvá tette. A fordulópont az Országos Erdészeti Egyesület 1885. évi közgyűlésén következett be, melyen tarthatatlannak minősítették az erdőállomány pusztítását. Ez a gyűlés a fiatal erdészre, Guckler Károlyra is nagy hatással volt. 1895-ben nevezték ki fővárosi erdőmesterré, és nagy lelkesedéssel látott neki a fiatal tölgyesek magról való telepítésének, ami jobb minőségű erdőket eredményezett volna a kivágott rönkök széléről indult sarjerdők helyett. Ezek gyorsan fejlődő, de gyengébb, betegségre hajlamosabb fákat eredményeztek, előbb ki kellett őket irtani, de ez csak újabb látványos pusztulást eredményezett, ami nem keltette jó benyomását a buzgó Gucklernek. A folyamat lassú volt, és a város lakói körében ellenállást eredményezett.

Viszont a Hármashatár-hegy újrafásítását már bécsi minta szerint végezte Guckler, és ebben hatalmas sikert, elévülhetetlen érdemeket szerzett. Kevésbé kényes feketefenyveseket telepített a kopár oldalakba, és bár ezek nem őshonos fajok, 100 év alatt úgy feljavították a talajt, hogy a Pilisi Parkerdő ezután már meg tudta kezdeni őshonos lomberdőre történő cseréjüket.

Mindezek mellett Guckler azon a vonalon, ahol ma a tanösvény kanyarog, saját elképzelése szerint létrehozott egy sétautat az I. világháború idején. Úgy alakította ki, hogy szinte egyáltalán ne emelkedjen és ne lejtsen, és végig körülbelül 370 méteres tengerszint feletti magasságban haladjon – ez a kor technikai vívmányaival a hegytetőn egyáltalán nem volt könnyű, két évig el is tartott a munka. Az 1918-ban kialakított úton ma a Guckler Károly természetismereti tanösvényt találjuk, interaktív tábláin megismerhetjük a főváros környéki erdők élővilágát és az óbudai térség történelmét.

Forrás:

Pilisi Parkerdő Zrt.
Hármashatár-hegyi Kiránduló Központ

Cimkék

Hasonló tartalmak

Szabadidő

Kiscelli To Go – Lajta Béla 150

A Kiscelli Múzeum négyalkalmas városi sétasorozat negyedik, egyben utolsó megállója a Rákóczi út és a Vas utca Lajta Béla által tervezett épületei: az egykori Budapest-Erzsébetvárosi Bank Székháza, ma a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány és a Vasedény épülete valamint a Vas utcai egykori Főváros VIII. kerületi felső kereskedelmi iskola, ma Budapesti Gazdasági Szakképzési Centrum Széchenyi István Kereskedelmi Technikum épülete.

Szabadidő

A Buitenzorg-lak kertje nyomában

Március 8-án egy különleges sétán zarándokolhatjuk végig a kertben látható, szuvenírként hazahozott vagy utólag megrendelt keleti műtárgyakat, megismerve az Ázsiában őshonos növényeket, a kínai és japánkerti elemeket.

Szabadidő

Így cicáztunk régen Budapesten – Kedvenc képeink a Fortepanról

Legyen szó aranyos házi cicusokról, a macskakiállítás szépségeiről vagy éppen metrón utazó cicákról, a Fortepan bővelkedik a jobbnál jobb képekben.

Neked ajánlott

A